Megosztotta top 100-as sikerlistáját a The New York Times (NYT) és a The Guardian, a XXI. század legjelentősebb könyveit szedték rangsorba. A két újság eltérő megközelítéssel vizsgálta a harmadik évezred eddigi irodalmát, de akadnak olyan művek, amelyek jelentősége vitathatatlan mindkét lap szerint, mégsem olvashatók magyar kiadásban.
Cikkünk szempontjából ezúttal mindkét lista első húsz helyezettjét vizsgáljuk. Ezeket három plusz egy csoportra osztottuk:
Talán nem túlzás így nevezni ezeket a műveket, hiszen több száz irodalmi szakértő és könyvszerető ember együttes véleménye alapján kerültek a legjobbak közé mindkét listán. A The Guardian esetében nem tudni, hogy pontosan kik alkották az ítészek körét, de a The New York Times könyvrecenziós csapatának szerkesztője, Gilbert Cruz egy videóban elmondta, hogy az újság 503 szakértőt kért fel arra, hogy egyenként állítsák össze saját top 10-es listájukat a XXI. század legmeghatározóbb alkotásaiból.
A félezer olvasó között találunk írókat, szakértőket, fanatikus könyvrajongókat, ezáltal próbáltak minél reprezentatívabb végeredményt elérni, összeállítani a száz legmeghatározóbb irodalmi alkotás listáját, amiben Cruz számára is meglepő módon kiemelt számban találhatók disztópikus és posztapokaliptikus művek. Emellett azt is elmondta, hogy mindössze három olyan író van, aki fejenként három-három könyvvel került fel a százas listára.
Ilyen George Saunders, Jesmyn Ward és a The New York Times listájának első helyezettje, Elena Ferrante.
Az írónő regénye, a Briliáns barátnőm az NYT listáján első, a The Guardian listáján 11. helyen végzett, azonban átlagot tekintve nem ez lett a legsikeresebb kötet. Hilary Mantel Farkasbőrben című könyve aratta a legnagyobb sikert, ugyanis a The Guardian listáján első, The New York Times listáján pedig harmadik helyen végzett, ezzel összesítésben a XXI. század legjobb regényéről beszélhetünk, ha a több száz szakértő összesített véleményét vesszük alapul.
Mindkét újság top tíz alkotása között végzett még W.G. Sebald Austerlitz című kötete, Kazuo Ishiguro Ne engedj el... című könyve és Marilynne Robinson Gilead című műve. Ha ezt a top 20-ra bővítjük, akkor duplán aratott sikert Jonathan Franzen Javítások és Cormac McCarthy Az út című alkotása.
Vannak művek, amelyek egyik helyen bejutottak a top 20-ba, másik oldalon viszont nem, de azért ott is listára kerültek. Szemlátomást a két újság megkérdezettjei nem feltétlenül fedték egymást, mivel a néhány közös ponton kívül az eltérések egészen jelentősek.
A The New York Times top 20 könyve közé bejutott még hetedik helyen Colson Whitehead A föld alatti vasút írása, ami a The Guardian listáján csupán a harmincadik lett. Joan Didion könyve, A mágikus gondolatok éve előbbinél 12., utóbbinál 40. helyen végzett, Rachel Cusk Körvonal című műve a 14. és 34. helyeket szerezte meg, illetve Michael Chabon alkotása, a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai a 16. és 57. helyet tudhatja magáénak.
Fordítva, ha a The Guardian listáján nézzük ugyanezt a mezőnyt, akkor Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink című könyve érte el a harmadik helyet,
ami a The New York Times listáján 72. lett. Ta-Nehisi Coates Between the World and Me írása a 7. és 36. helyeket nyerte el. David Mitchell legendás könyve, a Felhőatlasz a 9. és 28. helyeket szerezte meg. Philip Roth Összeesküvés Amerika ellen kötete a 12. és 65. helyen végzett. Barbara Ehrenreichtől a Nickel and Dimed a 13. és 57. helyeket szerezte meg, illetve Kate Atkinson Élet az élet után című kötete a huszadik és az ötvenegyedik lett a két rangsorban.
Érdekes, hogy noha azt gondolhatnánk, hogy a meghatározó, korszakalkotó művek között van azért egy érdemi konszenzus, talán nagyobb egyetértés alakulna ki, ha ugyanilyen felmérést a filmes világban végeznénk. Ugyanis a The New York Times listáján kilenc olyan alkotás van az első húsz között, ami a The Guardian által választott könyvek százas sorába nem került be, míg
a The Guardian top 20-as irodalmi válogatásából hét cím nem tűnik fel az NYT száz korszakalkotó művének listájában.
Ezek a könyvek, a The New York Times oldaláról a The Warmth of Other Suns Isabel Wilkersontól (2. hely), Az ismeretlen világ Edward P. Jonestól (4. hely), a 2666 Roberto Bolañótól (6. hely), az Oscar Wao rövi, de csodálatos élete Junot Díaztól (11. hely), a Pacsinkó Min Jin Leetől (15. hely), a The Sellout Paul Beattytől (17. hely), a Lincoln és a bardo George Saunderstől (18. hely) – aki háromszorosan került fel az NYT toplistájára –, a Say Nothing Patrick Radden Keefe-től (19.hely) és az Erasure Percival Everett-től (20. hely).
A The Guardian független győztesei A borostyán látcső Philip Pullmantól (6. hely), az Ősz Ali Smithtől (8. hely), Az aranyló fél napkorong Chimamanda Ngozi Adichie-től (10. hely), A szobalány Sarah Waterstől (14. hely), a The Sixth Extinction Elizabeth Kolberttől (15. hely), a Sokkdoktrína Naomi Kleintől (18. hely) és A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon tollából (19. hely).
Szerencsére a lista rangosabb művei szinte kivétel nélkül elérhetők anyanyelvünkön is, néhány még frissen, de több már csak antikváriumos formában, azonban így is akadnak olyan új és kevésbé új kötetek, amelyek valahogy nem jutottak el a magyarításig.
A The New York Times top húszas listáján három, a The Guardian listáján egy, a közös listán pedig két kötet van, ami csupán angol nyelven érhető el.
Ezek közül a legmagasabb pozíción a The Warmth of Other Suns áll Isabel Wilkersontól, ami az NYT második helyezettje, bár a The Guardian listáján egyáltalán nem szerepel. A Between the World and Me című kötet Ta-Nehisi Coates tollából szintén nem olvasható magyarul. A könyvet a The Guardian a hetedik helyre sorolta, a The New York Times listáján pedig a 36. helyen végzett.
Szintén fordítás nélküli a Nickel and Dimed Barbara Ehrenreichtől, ami a The Guardian listáján 13. míg a The New York Timesnál 57. ilettve a The Sixth Extinction Elizabeth Kolberttől, ami a The Guardiannél 15. helyen áll, azonban az NYT listáján nem szerepel. A The New York Times top könyvei közül a 19. helyen álló Say Nothingból (Patrick Radden Keefe) és a 20. helyen álló Erasure-ből (Percival Everett) sem készült magyar változat – ezek a művek a The Guardian listáján nem szerepelnek.
Hogy idő- vagy munkaerőhiány miatt nem olvashatók a fenti művek magyarul, esetleg a témák olyanok, amikre a kiadók úgy vélték, nem lenne fogékony a hazai olvasóközönség, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a kétszer top húsz mű közül a fordítatlan alkotások közt vannak, amelyek az afroamerikai kérdést járják körül, de akad történelmi és természetvédelmi témákat feszegető írás is.
A The New York Times és a The Guardian top húszas listáját az eredeti címekkel és megjelenési évvel alább közöljük.
The New York Times:
The Guardian:
(Borítókép: Beata Zawrzel-NurPhoto / Getty Images)