James Cameron majd kilencmilliárd dollárt szerzett élete során a filmjeivel. Még durvább ez a szám, ha belegondolunk, hogy a zöme mindössze négy mozis alkotásból származik. Az alkotó, aki az elmúlt ötven évben csupán kilenc egész estés, nem dokumentarista mozifilmet rendezett, joggal nevezhető a legsikeresebb filmesnek: szinte minden alkotása Oscar-nyertes, kasszasiker, a szakma és a közönség által is rajongott mű. James Cameron ma, 2024. augusztus 16-án lett hetvenéves. Karrierje, sikere, egész életútja mindössze egy fordulóponton múlott: ha 1977-ben nem jelenik meg a Csillagok háborúja, talán még mindig takarítana a helyi középiskolában.
A tudomány, a sci-fi és a technológia iránti rajongása a tengerek mélyének feltérképezésétől a csillagok és bolygók felfedezéséig hajtotta, amikor pedig nem az ismeretlen, különleges világokat kutatta, egy-egy világsikert jelentő filmmel merült el a fantázia birodalmában. Apja villamosmérnök volt, anyja nővér, felmenői skótok, akik Amerikába költöztek egy sikeresebb élet reményében. Ettől függetlenül a fiatal James Cameront mindig is a sokkal tágabb világ érdekelte. Az ismeretlen után loholt, kutatva azt az izgalmat, amit az újdonság élménye ad.
Gimnazista éveiben nem rajongott a sportokért, inkább repülő vagy víz alá merülő szerkezeteken babrált. Egyetemre is részben a tudományok szeretete vonzotta, de végül nem találta meg a számítását. Nem szerzett diplomát, maga mögött hagyta az előadótermeket, helyette alkalmi munkákra adta a fejét. Dolgozott kamionsofőrként, illetve középiskolai takarító és gondnok pozícióban is a húszas éveiben, de 1977-ben történt valami, ami az egész életét megváltoztatta: megjelent George Lucas űreposza, a Csillagok háborúja.
Akkora erővel hatott az ifjú Cameronra a film, hogy hezitálás nélkül felmondott, hogy a filmszakmában dolgozhasson. Bár egyetem utáni éveiben nem vetette meg sem az alkoholt, sem a tudatmódosító szereket, szabadidejét azért önfejlesztésre is fordította. Rendszeresen járt a helyi könyvtárba, ahol számos filmtechnikai könyvet elolvasott, így hirtelen munkaváltása nem volt megalapozatlan.
Már a következő évben kiadta első saját rövidfilmjét, amit Randall Frakesszel csinált közösen. A Xenogenesis című alkotásra egy helyi fogorvos adott mintegy húszezer dollárt (nagyjából 7,5 millió forint) a két fiatal filmesnek. Önfejlesztő, kísérletező időszak volt ez, amelyben Cameron megtapasztalta a filmezés alapjait. Számos jelenetet a saját lakásásban rögzített, ettől függetlenül nem félt nagyban gondolkodni. A filmben több olyan elem látható, ami későbbi sci-fi alkotásaiban is visszatér, ilyen például:
A fogorvost nem győzte meg a végeredmény, ezért a tesztvetítés után kiszállt a projektből, Roger Corman rendező-producert azonban lenyűgözte az amatőr páros teljesítménye. Felkérte Cameront két későbbi projekthez, ami kellő löketet biztosított a rendező karrierjéhez. Nem sokkal később, 1982-ben rendezőként debütált, majd az igazi nagy siker is elérkezett az 1984-es Terminátor – A halálosztó című filmmel, amelynek írója és rendezője volt.
Az ezt követő, 1986-os A bolygó neve: Halál szakmailag és a bevétel szempontból is hatalmas sikert aratott, gyártási költségének nagyjából tízszeresét hozta vissza. James Cameron Ridley Scott kultklasszikusát hét évvel az eredeti után támasztotta fel. A filmet hét Oscarra jelölték (közte a legjobb női főszereplő díjára Sigourney Weavert), amiből kettőt (a legjobb hang és a legjobb vizuális effektek díját) el is hozta az alkotás.
Innentől kezdve nem volt olyan egész estés, nem dokumentarista mozis rendezése Cameronnak, amelyet ne jelöltek volna Oscarra, és minden egyes alkotása legalább egy jelentősebb elismerést (Oscar- vagy Golden Globe-díjat) elhozott a gálákon. Bár azok a filmek, amelyeknél nem rendezőként volt jelen, esetenként megbuktak a pénztáraknál, a mozis, nem dokumentarista rendezései 1984-től kezdve kivétel nélkül anyagilag sikeres filmek voltak, nem ritkán több száz millió dolláros nyereséggel.
minden idők top 5 anyagilag legsikeresebb filmjei közül három James Cameroné,
ráadásul a Titanic című alkotása, amiért három Oscar-szobrot is hazavitt, rekorder a legtöbb elnyert díjjal – a Ben Hur és A Gyűrűk Ura: A király visszatér mellett. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Cameront a világ tíz anyagilag legsikeresebb rendezője között tartják számon olyan nagy nevek mellett, mint Peter Jackson, Christopher Nolan, Tim Burton vagy J. J. Abrams.
A világhírű producer sci-fi karrierén kívül számos dokumentumfilmet is rendezett, megrögzötten kutatja a tengerfenéket és a kozmoszt. Ő volt az első olyan ember, aki egymaga merült le a Mariana-árokba, és majd három órát töltött a tengerfenéken. Ez idő alatt új fajokat fedezett fel a tengeri uborkák, a tintahalak és az óriás amőbák családjából. A Titan balesete után szakértőként is megszólalt.
Az űrutazás is vonzza a rendezőt, aki többször meg akarta már látogatni a Föld körül keringő űrállomásokat. 2003-ban a Columbia űrrepülőre is meginvitálták, amit visszamondott, mert nem lett volna lehetősége az állomásokra bejutni vele. Ez utólag szerencsés döntésnek bizonyult, mivel a Columbiát érte az űrhajózás történetének egyik legsúlyosabb balesete: a gép, visszatérve az atmoszférába, szétesett, és mind a hét asztronauta életét vesztette. Cameron később részt vett az áldozatoknak tartott megemlékezésen.
A rendező élete során számos elismerésben részesült, továbbá folyamatosan támogatta és igyekezett előrelendíteni a filmtechnológia fejlődését.
2009-es Avatar című alkotása, amely többek közt a Polar Expresszben kikísérletezett megoldásokat fejlesztette tovább, felgyorsította a 3D-s technológia elterjedését a mozikban. A rendező jelenleg az Avatar-franchise újabb részein dolgozik. Előreláthatólag 2025-ben érkezik a harmadik film, amelynek angol alcíme Fire and Ash lesz.