Kelet-európai rendezőként meghódította Hollywoodot, az Oscar-díját mégsem tudta átvenni, mert ha az Egyesült Államok területére lépne, azonnal letartóztatnák. Roman Polanski fényes karrierjét beárnyékolja, hogy 1977-ben megerőszakolt egy 13 éves lányt, és elmenekült az igazságszolgáltatás elől, aminek a következményeit 91 évesen is viselnie kell. A rendező 1933-ban ezen a napon, augusztus 18-án született: most kvízzel tesztelheti, mennyit tud róla.
Három esemény határozta meg alapvetően Roman Polanski lengyel–francia színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró életét. Az első az, hogy bár Franciaországban született – Rajmund Liebling néven –, a családja 1937-ben visszakötözött Lengyelországba.
„Nem volt valami jó ötlet”
– mondta később egy interjúban, az országot ugyanis két évvel később megszállták a nácik. A család a krakkói gettóba került, ahol Polanski szeme láttára lőttek le például egy idős asszonyt. A fiú apját Mauthausenbe vitték, anyját Auschwitzban ölték meg. Roman kisfiúként bujkálva élte túl a vészkorszakot, az emlékek visszaköszönnek A zongorista (2002) című filmjében. „A zongoristát behunyt szemmel is meg tudtam volna rendezni, mert átéltem, és még mindig élt bennem” – mondta a filmről.
A másik tragikus esemény, ami beárnyékolta az életét, az volt, amikor 1969. augusztus 9-én második feleségét, a nyolc hónapos terhes Sharon Tate filmszínésznőt és négy barátjukat a Manson család néven elhíresült szekta tagjai (Tex Watson, Patricia Krenwinkel, Susan Atkins és Linda Kasabian) brutálisan lemészárolták Los Angeles-i otthonukban, amíg Polanski Londonban dolgozott. A várandós Tate könyörgött az életéért, de hiába: az alig 20 éves Atkins addig szurkálta, ameddig volt benne élet. Ezután a vérével írta föl az ajtóra, hogy „disznó”.
A végtelen, háborítatlan remény és optimizmus helyett pesszimizmus és örök elégedetlenség rögzült belém
– írta erről 1984-es önéletrajzában Polanski.
A harmadik meghatározó esemény pedig az volt, amikor 1977 márciusában letartóztatták és bíróság elé állították egy 13 éves kislány megerőszakolásáért, amit Jack Nicholson lakásán követett el. Bár Polanski bűnösnek vallotta magát, amikor kiderült, hogy letöltendő börtönt kaphat, néhány órával az ítélethirdetés előtt Franciaországba utazott, ahol francia állampolgárként nem kellett a kiadatástól tartania.
A következő évtizedekben is csak olyan országokba utazott, ahol valószínűleg nem adják ki az Egyesült Államoknak – ezért nem tudta átvenni 2003-ban a neki ítélt Oscar-díjat sem. (Egyszer, 2009-ben Svájcban letartóztatták, amikor oda utazott, hogy átvegye a Zürichi Filmfesztivál életműdíját, de végül szabadon engedték.) Az ügy azért nem évült el, mert egyszer bűnösnek vallotta magát, de az, hogy azóta sem jelent meg a bíróságon, önmagában is bűncselekmény. Közben az áldozat maga is kérvényezte a bíróságon, hogy zárják le az ügyet.
Életéről egy 2011-es interjúban azt mondta: „Sosem rágódom a múlton. Ez az én csomagom. Ennyi az egész. Elfogadom a dolgokat olyannak, amilyenek.” Roman Polanski születésnapján kvízzel tesztelheti, hogy mennyit tud az életéről.