Egészen különleges ez a kitüntetés, nem lehet két nap alatt „megemészteni” – mondta az Indexnek Krausz Ferenc. A Németországban élő Nobel-díjas kutató, fizikus vehette át idén a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet, ez alkalomból nyilatkozott lapunknak.
„Meglepetésként ért a kitüntetés híre, hiszen nem szoktam azzal foglalkozni, milyen díj lehet még esedékes. Más dolgok foglalkoztatnak” – mondta az Indexnek Krausz Ferenc kutató, fizikus, amikor arról kérdeztük, hogy miután Karikó Katalin Nobel-díjas tudóstársa tavaly megkapta a Szent István-rendet, számított-e arra, hogy idén ő lehet a várományos.
Krausz Ferenc elmesélte, „a Stockholmban kapott nagy elismerés” óta még nem sikerült visszatérnie a régi életébe, amikor az ideje nagy részét azzal töltheti, amit a legjobban szeret, és amivel a leginkább hasznára lehet az emberiségnek.
Ezt az időt még várom
– mondta nevetve. A Szent István-rend egészen más kategória számára, mint a Nobel-díj, mert bár munkássága nagyobb részét külföldön töltötte, mindig is szoros kapcsolatban állt Magyarországgal. „Különösen megható, hogy itthonról kapok kitüntetést, ezt nem lehet két nap alatt megemészteni” – mondta, hozzátéve, ez a díj egészen különleges helyet foglal el a kitüntetései között.
Krausz Ferenc előző nap 650 kilométert vezetett, hogy ideérjen az ünnepélyes díjátadóra, ami után tervezi, hogy megnézi a budai Várban a Mesterségek Ünnepét, mert azt nagyon szereti, próbál pihenni is, és ha már Budapesten van, természetesen megnézi a tűzijátékot is.
Ez a díj a megelőlegezett bizalom mellett, amit a miniszterelnök úrtól és a kormánytól kaptam a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központtal, hatalmas motiváció, hogy mindent megtegyünk azért, hogy megőrizzük a magyar emberek, majd további sok millió ember életét és egészségét
– mondta végezetül Krausz Ferenc.
A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett budapesti Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött: a cél olyan költséghatékony vizsgálati módszer kidolgozása, amely a betegségek korai felismerésével boldogabb és egészségesebb életet tesz lehetővé. A CMF új lézerlaboratóriuma – amelynek a szegedi ELI ALPS ad otthont, és amelyet 2024. június 17-én avattak fel – Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény.
A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé lézerfény segítségével. A folyamat hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, majd hallgatjuk, ahogy a rezgések elcsendesednek – mondta az átadáskor Krausz Ferenc. A hangvilla rezgései könnyen rögzíthetők egy mikrofonnal, a molekuláris rezgések rögzítéséhez viszont speciális lézerberendezésekre van szükség.
E rezgések összessége a molekuláris ujjlenyomat, amely megmutatja a legkisebb változásokat a vérminta összetételében.
Krausz Ferenc bemutatta egy kutatásuk eredményeit, amelynek során 470, különböző stádiumú tüdőrákban szenvedő pácienstől, illetve ugyanilyen létszámú – minden más jellemzőjében a betegekkel azonos összetételű – kontrollcsoporttól gyűjtöttek mintát. A tüdőrákban szenvedő páciensek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtának függvényében növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan használható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére.
A Magyar Szent István-rend a magyar kitüntetések közül a legmagasabb állami kitüntetés, amelyet 2011-ben alapítottak. (A törvényben az írásmódja: Magyar Szent István Rend.) A Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A köztársasági elnök minden évben az augusztus 20-i nemzeti ünnepen adományozza.
A Magyar Királyi Szent István-rend a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend, amelyet 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapított. A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése. A Szent István-renddel olyan kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek.
A rendet 1946-ban szüntették meg, majd 2011-ben alapították újjá, azóta ez a legmagasabb állami kitüntetés.
A díjat elsőként Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor jegybankár, az euró „atyja” kapta meg, tavaly, 2023-ban Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó és Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus vehette át.
(Borítókép: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus (j2) miután átvette Sulyok Tamás köztársasági elnöktől (b) a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából a Sándor-palotában 2024. augusztus 20-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)