A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, számos közszereplő, művész, tudós, sőt még egyházi személy is ellenzi, hogy a megújuló Szabadság-szobor talapzatára kereszt kerüljön. Úgy vélik, a szimbólum kegyhelyeken, templomoknál elengedhetetlen, de Budapest egyik legismertebb látványosságánál nincs helye. Ennek eldöntésére az akadémia népszavazást kezdeményezne.
„A kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van, úton-útfélen szerte az országban, templomok előtt vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén” – idézi a HVG a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetésének levelét.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Gellért-hegy tetején tervek szerint 2026-ra elkészülő emlékmű és épületegyüttes hatalmas vitát keltett, mióta kiderült, hogy egy óriási, fehér keresztet szeretnének elhelyezni a Szabadság-szobor talapzatánál.
Míg sokan a szobor szabadsághoz, ennélfogva a vallásszabadsághoz is fűzött jelentése mellett érvelnek, mások úgy vélik, a civilizációnk vallási alapokra épül, ennélfogva ott a kereszt helye.
Azonban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai, többek közt Maurer Dóra, Ferencz Győző, Hegedűs D. Géza, Darvasi László, Dés László, Parti Nagy Lajos, Spíró György és Závada Pál is aláírták a tiltakozó levelet, amelyben elmondják, hogy népszavazást szeretnének kezdeményezni, mivel végső soron a polgárok feladata eldönteni, hogy szeretnék-e, ha városuk fölött kereszt magasodna ott, ahol eddig nem volt.
Annak idején indokolható döntés volt az emlékmű elől a szovjet katona szobrát eltávolítani, hogy az emlékmű a szabadság fogalmának egy szélesebb és általánosabb fogalmát fogadhassa be; a mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát (...) kérdezzen meg bennünket helyi népszavazás formájában, akarjuk-e ezt a változtatást
– áll a levélben, amellyel az akadémia tagjai arra szólítják fel Budapest önkormányzatát, hogy kezdeményezzenek népszavazást a kérdésben.
A szoborhoz szánt kereszt nem csupán a politikai és kulturális élet ismert személyeit osztja meg. Vallási oldalon sincs teljes egyetértés abban, hogy indokolt-e a Szabadság-szobor előtt elhelyezni a jézusi jelképet. Míg Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek az Indexnek adott interjújában arról beszélt, nincs kifogása az ellen, hogy keresztet helyeznek a Gellért-hegy tetejére, addig Hofher József jezsuita szerzetes szerint nem jó ötlet,
mivel a szobor, amely a szabadságot hivatott szimbolizálni, ezzel csak még több megosztottságot szülne.
Korábban Bencsik András konzervatív médiaszemélyiség, a Demokrata főszerkesztője is elmondta: nem tartja helyesnek a tervet. Úgy véli, vannak dolgok, amik úgy tökéletesek, ahogy vannak, épp ezért nem kívánja sem a milói Vénusz, sem a Mona Lisa, de még a riói Krisztus-szobor sem, hogy utólag keresztet véssenek a talapzatába.
A HVG információi szerint szintén a Szabadság-szobor megváltoztatása ellen van Budapest főépítésze, illetve az emlékművet eredetileg alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei is. Velük szemben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter támogatja a kereszt elhelyezését. A terv bejelentése óta számos személy fejezte ki véleményét a kereszttel kapcsolatban, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia pedig azt szeretné, ha a budapesti lakosság hozhatna döntést a kérdésben.