Mértéktartás, tárgyilagosság, forráskritika, és mindenekelőtt profizmus. Ezek azok a kellékek, amelyek nem árt, ha rendelkezésre állnak egy olyan Ismeretterjesztő történelmi dokumentumfilm forgatókönyvének elkészítésekor és forgatása közben, mint Az Árpádok felemelkedése című 54 perces alkotás, ami hosszát tekintve átmenetet képez a rövidfilm és az egész estét betöltő mozi között. 

Márpedig Takó Sándor producer, Bárány Krisztián rendező és nívós történészcsapatot összefogó, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Sudár Balázs, az iszlám misztika felkent tudora rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. 

Takó az Index olvasóinak is régi ismerőse, számos alkalommal beszámoltunk a Kollarik Tamással közösen megírt és szerkesztett Magyarok Hollywoodban című sorozatról. Takó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója volt a 2023-ban forgatott Az Árpádok felemelkedése című film ötletgazdája, amellett, hogy a forgatókönyv is részben az ő keze munkája. 

Remegett a lábam, amikor közvetlen közelről megcsodálhattam a Nemzeti Múzeumban őrzött történelmi dokumentumokat, az általam még nem látott, évtizedek óta először elővett nemzeti kincseket, mint amilyen Anonymus Gesta Hungaroruma vagy Kálti Márk Képes krónikája. Szinte hihetetlen, hogy tavalyig nem készült a honfoglalás korát történeti hűséggel bemutató dokumentumfilm, ezt az űrt kívántuk betölteni Az Árpádok felemelkedésével

– mondta Takó Sándor az Indexnek.

A producernek és a rendezőnek szakértői „dream team” segített: Sudár Balázs, Zsoldos Attila és Bácsatyai Dániel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont történész munkatársai, B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze, Csáji László Koppány kulturális antropológus, Révész László, a Szegedi Tudományegyetem régészprofesszora, Szenthe Gergely és Soós Bence, a Magyar Nemzeti Múzeum régészei, továbbá Cs. Andrási Réka, a Türr István Múzeum régésze és Szilágyi Krisztián Antal régész.

A kameráink előtt a szó szoros értelmében megelevenedett a magyar történelem: első stábként készíthettünk szuperközeli felvételeket ezekről a hét-nyolcszáz éves krónikákról 

– fogalmazott a producer, hozzátéve, hogy a film kiemelt szakmai partnerei között találjuk a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtárat, az Anda Lovas Sport Egyesületet, a Foedus Orientalis Kulturális Egyesületet, a Károly Róbert Hagyományőrző Egyesületet, valamint a Zengő Nyíl Íjászegyesületet, továbbá Apátistvánfalva önkormányzatát. A dokumentumfilm a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. 

Már-már megható pillanatai a filmnek, amikor Révész László akadémikus, a bodrogközi Karos településen 1986-ban feltárt páratlan leletegyüttes megtalálását vezető régész 38 év múltán felidézi az ásatások körülményeit.

„A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglaláskori temetőit sikerült feltárnunk 1986-ban. Ezekben a temetőkben a X. század első felében uralkodó magyar nagyfejedelmek katonai kíséretének vezetői nyugodtak. A korabeli ötvösművészet motívumkincsét egyszerre formálta a hadjáratok során megismert nyugati világ és az ősi sztyeppei hagyomány. A sírokban talált arany tarsolylemezeket vizsgálva kiderült, hogy a honfoglaló magyarok ismerték a nagy világvallásokat, így a kereszténységet, továbbá az iráni mitológiát, de emellett megvolt a maguk saját pogány hiedelemvilága is” – mondta a dokumentumfilmben Révész László.

A film természetesen sorra veszi az Urál-melléki őshazából kiinduló vándorlást Levédián és az Etelközön át a Kárpát-medencéig, majd felidézi a Nyugatra vezetett zsákmányszerző rablóhadjáratokat, amelyeket egyszer sem illet a romantikus kalandozás főnévvel. A mozi szóhasználata ettől eltekintve is visszafogott, tudatosan kerüli a minden alapot nélkülöző heroizálást, a hamis mítoszok gyártását. Szó esik arról, hogy Lehel kürtjének mítosza a valóságban nem történt meg, nincs rá semmiféle bizonyíték, hogy az augsburgi csatában legyőzött magyar sereg két fogságba esett vezére, Bulcsú és Lél (Lehel) közül az utóbbi a kürtjével agyonütötte volna Vörös Konrád bajor herceget. 

Mondanunk sem kell, említés történik a filmben a hunokról, az avarokról és Attiláról, a hunok fejedelméről is, de elhangzik, hogy semmilyen írásos vagy egyéb adat, emlék nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy vérségi kapcsolat állt volna fenn a hun vezér és Álmos, illetve annak fia, Árpád között. Arról is szó esik, hogy az avar kaganátus már csaknem egy évszázaddal az előtt felbomlott, mielőtt Árpád magyarjai 895-ben, illetve 899-900-ban elfoglalták volna a Kárpát-medencét, előbb a Kárpátalját és a Tiszántúlt, majd utóbb a Dunántúlt is. Az avarok mint nép természetesen nem tűntek el nyomtalanul, itt voltak a honfoglalás idején, de gyorsan beolvadtak a magyarságba. Egyébként is kiviláglik a filmből, hogy a honfoglaló magyarok gyakorlatilag egy hatalmi űrbe nyomultak be a IX. század végén. 

„Géza fejedelem, dacára annak, hogy megkeresztelkedett, nem volt meggyőződéses keresztény, inkább egy olyan reálpolitikus, aki megalapította az Árpád-házat, ezt a sikeres dinasztiát, amely férfiágon négy évszázadon át uralkodott Magyarországon. Hogy mennyire körültekintő volt Géza, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy fiának, Istvánnak megszerezte Gizella bajor hercegnő kezét, ezzel végérvényesen a nyugati kultúrkörhöz és kereszténységhez kapcsolva hazánkat. Mindez a pannonhalmi apátság 996-os megalapításával pecsételődött meg” – mondta a producer.

Érdekes epizódja a filmnek a nagyszentmiklósi kincsnek, pontosabban a Nemzeti Múzeumban őrzött másolatának a bemutatása. Ugyan a mozi nem tesz róla említést, de az eredeti aranytárgyak a bécsi Szépművészeti Múzeumban vannak, ott lehet megtekinteni őket. 

A kosztümös jelenetekkel gazdagon illusztrált film méltó lezárásaként megcsodálhatjuk a magyarok bejövetelét bemutató Feszty-körképet, majd elhangzik, hogy a honfoglalás kultusza 1896-ban, a millenniumkor erősödött fel és vált a nemzeti emlékezet sarokkövévé.

Nem mehetünk el szó nélkül a hagyományőrző egyesületek nyújtotta segítség mellett. A dokumentumfilm kosztümös jeleneteiben ők nyilaznak lóhátról, harcolnak lándzsákkal, vadásznak sólymokkal, ülnek a tábortűz mellett, felidézve a honfoglaláskori magyarok mindennapjait. Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a mindössze húszmillió forintos költségvetéssel készült alkotás, amelynek az iskolai tanrendbe történő beiktatását már megannyi általános és középiskola történelemtanára kezdeményezte

– fűzte hozzá a producer. Talán nem véletlen: a készítők tudomása szerint az augusztus huszadikai ünnepi televíziós kínálat egyik, ha nem a legnagyobb nézettség mellett sugárzott darabja volt Az Árpádok felemelkedése.

(Borítókép: Brieber Sándor, Verőcei Gábor / Csillagos Ötös Kft.)