Kölcsey Ferenc minden kétséget kizáróan a magyar közélet és irodalom egyik legnagyobb alakja. Nemzeti himnuszunk megalkotóját 48 éves korában, 1838. augusztus 24-án érte a halál. Kvízünkkel rá emlékezünk.
A reformkori magyar irodalom egyik legnagyobb alakja életének utolsó szakaszában Szatmárcsekén élt, és az utolsó évében sem tétlenkedett, sőt Kölcsey Ferenc ekkoriban teljes gőzzel egy Wesselényi Miklóst védő, nagyszabású törvényszéki előterjesztésén dolgozott. A bárót néhány napig csekei házában is vendégül látta. Patvaristái, azaz joggyakorló ifjai vele együtt buzgón dolgoztak, ezek között az ügyvédjelöltek között van két szépíró is: Obernyik Károly és Pap Endre.
Augusztus 24-én derült égből villámcsapásként rázta meg egész Magyarországot Kölcsey Ferenc halála.
Történt ugyanis, hogy az egyik hivatalos útján átfázott, otthon belázasodott, néhány napig szenvedett, majd meghalt. Az Arcanum arról ír, hogy utolsó éjszakáján özvegy sógorasszonya, egyik szolgája és Obernyik Károly virrasztottak mellette. A fővárosba viszont csak öt nap múlva ért el a gyász híre, Szemere Pál is ekkor tudta meg, hogy legjobb barátja már nincs az élők között.
Másnap Bártfay László elment Wesselényi Miklóshoz, s tudatta vele a rossz hírt, mire a báró kezébe temette arcát, s ezt mondta: „Nem közénk való volt!”
A csekei temetőben 1856-ban tisztelői emlékoszlopot állítottak Kölcsey Ferenc sírja fölé, amely ma is ott áll. Nyolc évvel később, 1864-ben Szatmárnémetiben is szobrot állítottak emlékére, amely Ferenczy István műve.
1897-ben Nagykároly is szobrot emelt emlékének. Az I. világháború után azonban a várost megszálló román csapatok Kallós Ede alkotását elpusztították. A pestbuda.hu arról ír, hogy a megmaradt gipsz kisminta tette lehetővé, hogy Budapesten újraállítsák a másolatát, de mivel Kölcsey 1838-as halálának századik évfordulójára nem készült el a mű, így azt csak 1939-ben avatták fel – a Batthyány tér közepén.
Csepelen a Kölcsey Ferenc Általános Iskola 2003-ban állított emléket a költőnek, amikor az iskola falán egy domborműves emléktáblán Kölcsey arcképe és híres mondata, a „Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derűl” olvasható. Az alkotás Kaubek Péter alkotása. Eztán 2008-ban Kőszeghy Gabriella készített egy bronz mellszobrot Kölcseyről, ami az iskola aulájában helyeztek el.
Napjainkban az egyetlen budapesti kültéri szobor, amely a Batthyány téri alkotás mellett megtekinthető, az a Lelkes Márk által készített Kölcsey-mellszobor, amely 2006 óta Pesterzsébeten, a Topánka utca 23. alatt áll. Ám Kölcsey-szobor nem csak a fővárosban található. Egész alakos szobra Nyíregyházán a Vármegyeháza előtt, a Hősök terén áll.
És most tesztelheti, mennyit tud Kölcsey Ferencről.
(Borítókép: Kölcsey Ferenc portréja. Fotó: Wikipédia)