„Mazzarino egy élő, pezsgő város, ahol minden napszakban jelen vannak a különböző generációk az utcákon. Az élet folyamatosan zajlik: hét templom és hét kocsma található a városban, jól működő helyszínei a helyiek közösségi életének” – mondta az Indexnek Szemerey Samu, a DANU építészeti és urbanisztikai iroda igazgatója.

Olaszországban vagyunk, pontosabban Szicília belső, déli részén, ahol a XIII. században alapított, jelenleg mintegy 11 ezer lelket számláló Mazzarino városa fekszik. A helyi önkormányzat pedig a belvárosi infrastruktúra újragondolásával és a helyi gazdaság zöldátállásával igyekszik fenntarthatóbbá, vonzóbbá és versenyképesebbé tenni a barokk építészeti örökségben gazdag települést és gátat szabni a lakosság elöregedésének.

Az építőipari digitalizációs eljárásokban, valamint a stratégiai és urbanisztikai tervezésben
kiemelkedő szakértelemmel rendelkező csapat Magyarországon olyan meghatározó projekteken dolgozott, mint a Puskás Aréna BIM menedzsmentje, Enying belvárosának és zöldinfrastruktúrájának díjnyertes megújítása vagy jelenleg a Diósgyőri Acélművek rehabilitációja és fejlesztése.

Kíváncsiak voltunk arra, mi motiválta a magyar tervezőcsapatot, hogyan élték meg az itáliai utazást, amely igazából még csak most kezdődik. Szemerey lapunknak elmondta, amikor megérkeztek, éppen belefutottak egy telt házas kulturális eseménybe. „A FARM Cultural Park például egy olyan kortárs művészeti és kulturális központ, amely egy mecénás támogatásával működik. Ez a város élő kulturális életének egyik szimbóluma, ahol egy egykori palazzóban kortárs művészeti kiállításoktól niche nemzetközi magazinokig minden megtalálható” – fogalmazott.

Hullámvasút és kiszámíthatatlanság

De ott sincs kolbászból a kerítés, ugyanis Mazzarino a dombtetőn fekvő városok tipikus problémáival is küzd. A közterek túlhasználtak, mivel a város nem tud térben jobban szétterjedni. Az autóforgalom is jelentős, és a közterületeket szinte teljesen elfoglalják az autók. Ez részben annak köszönhető, hogy a közeli településekről is jellemzően autóval lehet eljutni a városba, mivel a közösségi közlekedés nem igazán fejlett.

A DANU által javasolt rekonstrukciós folyamat három pilléren alapul: a történelmi városközpont újrakomponálásán és tereinek összekapcsolásán, a biztonságosabb és hatékonyabb közlekedés kialakításán, valamint a gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz szükséges ingatlanhasznosítási és klímaadaptációs beavatkozásokon.

Ott is éppen idén zajlottak az önkormányzati választások, így időközben városvezetés-váltás történt. Mindkét önkormányzat lelkesedéssel fogadta a projektet, és nagyra értékelték, hogy nemzetközi tervezők ötletei valósulhatnak meg a városban. Az új önkormányzat különösen ambiciózus tervekkel állt elő: céljuk, hogy 2027-re pályázzanak az Európa Kulturális Fővárosa címre, és a belváros megújítását is az ehhez vezető út egy lépésének tartják. Az önkormányzati ügyintézés sebessége azonban a hazai viszonyokhoz hasonló, ami időnként lassítja folyamatokat

– fogalmazott Szemerey Samu.

Ez azt jelenti, hogy a projekt jelenleg előkészítési szakaszban van, és kivitelezésre vár. „Arra várunk, hogy a forrás megérkezzen, a döntések megszülessenek, aminek nyomán a város szerződhet velünk, hogy elkezdhessük a tervezést.” Szemerey viszont hangsúlyozta, hogy az önkormányzattal rendkívül barátságos és nemcsak formális, hanem informális kapcsolatot is ápolnak.

Rendszeresen jelzik, mennyire várják, hogy a munka elkezdődjön.

Tehát végtelenül pozitív és lelkes várakozást érzékelnek. A szakember arról is beszélt, ez a fajta pályázati forma Magyarországon évek óta kiveszőben van, mert a magyar pályázati rendszer az elmúlt évtizedekben elég nagy hullámvasútra került, részben a kiszámíthatatlanság miatt. Általánosságban az is elmondható, hogy a kiírások minősége változó, ezért mostanra a szakmában természetessé vált, hogy egyre többen kezdenek külföldi pályázatokat nézegetni.

Megőrizni és továbbfejleszteni

A magyar tervezőcsapat eddig elsősorban a szakmai közösséggel találkozott, például egy helyi építésszel, aki kifejezetten örült a terveknek, nagyra értékelte az újszerű és kívülről érkező gondolatokat. „Már most azt tervezik, hogy a tervekből kiállítást is szerveznek, illetve meghívást kaptunk egy konferenciára is, hogy előadjunk.”

Megtudtuk, hogy a tervezési folyamat egyébként döntően online zajlott, ami tíz éve még ebben a formában elképzelhetetlen lett volna. A street view mellett számos más eszközt is használtak, például social media felületeket és kérdőívezést, hogy a helyi viszonyokat és kihívásokat megismerjék. Ennek köszönhetően kellően fel tudták mérni a jelenlegi helyzetet, mindemellett a városra külső szemlélőként tudtak ránézni, amit a helyiek is nagyra értékeltek.

Az látszik, hogy az utóbbi évtizedekben kevés forrás jutott a fejlesztésre, ezért a városban a 30-40 éves állapotok találkoznak a barokk korszak épületeivel. Minden építési periódus olyan anyagokkal dolgozott, amelyek méltósággal öregednek, és ezáltal ma is szép összképet teremtenek. Ezen értékeket természetesen mi is meg kívánjuk őrizni és továbbfejleszteni. Ugyanakkor infrastrukturálisan nagyon elmaradott a város, sok helyen szinte járhatatlan gyalogosan, és szembetűnő a zöld- és vízfelületek hiánya.

A dél-európai klíma egyre forróbbá válik, így olyan megoldásokra van szükség, amelyek lehetővé teszi a helyiek számára, hogy továbbra is élvezhessék a számukra oly fontos köztéri életet. Jelenleg azonban a parkolás szinte minden teret elfoglal, gyalogos- és zöldterületekre alig marad hely.

A DANU munkatársai nagyon élvezték Mazzarino pezsgő életét. „Az este 11 órakor még a templom előtt focizó kisgyerekek aktívabbak voltak, mint mi. Persze mi is aperol spritzcel zártuk az estét a helyi szórakozóhelyen, és egy nap után úgy éreztük, hogy már a fél várost ismerjük.”

(Borítókép: Mazzarino városrehabilitációs terve. Fotó: DANU)