A 2020-ban alakult Magyar Banda egy isaszegi luxusvillában forgatta legújabb, Csavargó című videoklipjét. Olyan képi világot alkottak, amivel egyszerre tartanak tükröt a saját közegüknek és a popzenészeknek. Olyan nézettséget produkált az új klip, amilyenre a népzenei vagy világzenei körökben nem igazán volt példa korábban. Az Index ifj. Szerényi Bélát, a banda alapítóját kérdezte a forgatás körülményeiről, és arról, hogy a képi világon túl zeneileg miben alkottak újat.
Csak néhány napja jelent meg a Magyar Banda legújabb, Csavargó című videóklipje, de máris több tízezres nézettséget produkált, ami magyar népzenei vagy világzenei formációk esetében nem kis teljesítménynek számít idehaza. Ifj. Szerényi Béla, a banda alapítója boldogan újságolta kérdésünkre, hogy folyamatosan érkeznek a gratulációk, egész nap csörög a telefonja, záporoznak az e-mailek. Záporoznak, mert a népzenei világban most létrejött valami egészen új, és
a megszokottól eltérően ezúttal luxusvillában láthatjuk a népzenészeket, néptáncosokat, népi énekeseket a popelőadókat is megszégyenítő módon mulatni.
„Először tényleg vicces volt kimondani, hogy forgassunk klipet egy luxusvillában, és medencés buli legyen a tematika, de hát nyáron mi másra is vágyik az ember. Azzal telt egy hetem, hogy keresgéltem a házakat szálláskereső oldalakon, de végül találtunk egy weboldalt, a Lakás Stúdiót, ahol forgatásokra kiadó ingatlanokat listáznak, és itt végül egy isaszegi villára esett a választásom.
Az volt a szerencse, hogy nem tudtunk ottaludni, mert akkor elszabadul a pokol, akkora buli lett a forgatás a végére.
Tulajdonképpen nem sokat foglalkoztunk a kamerával, csak jól éreztük magunkat, ahogy bármikor máskor. A villa színekben is jól passzolt mindenhez, a hangszerek is nagyon illettek a képbe. Barnás színvilág, fa, márvány, medence. Timár Mátyás, az operatőr is hamar rábólintott, aki a lencse másik oldaláról látja ezeket” – mesélte lapunknak a 28 éves fiatal tehetség.
A népzenei világban egyébként viszonylag ritka a videoklip-forgatás, ami Szerényi Béla szerint nem feltétlenül jó, mert ha van mondanivaló, akkor klipet kell csinálni, az ugyanis a hallgatottságot is növeli. A felvételen megjelenő luxus pedig egyfajta tükör egyrészt a popzenészeknek, hogy lássák, a „népi arcok” sem annyival mások, mint ők, másrészt a saját közegüknek is üzennek, hogy úgy is lehet mulatni, ha összekötjük a régi értékrendet a mai lehetőségeinkkel.
Mivel a magyar popzene és népzene nagyon rég szétvált, hajlamosak vagyunk burkot képezni magunk köré. Az az általános külső megítélés, hogy a népi arcok máshogy buliznak, máshogy öltözködnek. Amikor mi egy kicsit fölé lövünk a szürke hétköznapok életszínvonalán, mindenkinek mutatunk egy tükröt. Ugyanakkor a tükröt úgy érdemes tartani, hogy ne üsse meg a célközönséget, hogy ne vegye el a kedvüket, mert ez egy pozitív, életigenlő hozzáállást kell erősítsen
– mondta Szerényi Béla.
A klip képi világa tehát azt hivatott megmutatni, hogy a népzene nem feltétlenül csak a száz-százötven évvel ezelőtti, romantizált közegben érzi jól magát, hiszen ahogy az akkori emberek, úgy a Z generációs néptáncos fiatalok is szeretnek a divatban fürdőzni, és mulatni a modern kor világához illő módon.
A művész szerint az emberek mindig arra vágynak, amit éppen nem kaphatnak meg, például a Meseautó című film is az átlagpolgárnak készült a harmincas években, és tényleg alig tehette meg akkoriban valaki, hogy ilyen járgányhoz jusson, mégis imádták a filmet.
De nemcsak képileg, hanem zeneileg is újat alkotott a 2020-ban megalakult Magyar Banda. Ezzel kapcsolatban ifj. Szerényi Béla arról is beszélt lapunknak, hogy a népzene valaha a mindenkori popzene volt, ám Magyarországon kicsit máshogy alakult a helyzet, mint a többi európai országban.
Külföldön, például Romániában vagy Szerbiában nem maradt meg ilyen archaikus formában a népzene, mint Kodálynak és Bartóknak köszönhetően nálunk, de ami megmaradt belőle, az tovább élt, és tőlünk keletre a rádiók nagy része gyakorlatilag autentikus népzenét játszik, csak aktualizált szövegekkel, dallamvilággal, hangszereléssel.
Magyarországon viszont az aktív népzenekutatás elszigetelte a popzenétől a népzenét – mint zenei anyanyelvünket –, ami Szerényi szavaival élve egy kicsit olyan, mint a Tisza szabályozása:
elsőre jó ötletnek tűnt, de aztán csak kiszárad tőle az Alföld.
Úgy véli, a jelenlegi szakmai hozzáállás nem minden esetben segíti ilyen formában a népzene továbbélését.
Amit a Magyar Banda most a Csavargó című dalával is alkotott, ehhez kínál másik alternatívát, bár a változás már most látható: olyan nézettséget produkált az új klip, amilyenre a nép- vagy világzenei körökben nem igazán volt példa korábban. A Muzsikás vagy például a Csík zenekar persze kivétel ez alól, de olyankor tíz, húsz, harminc, negyven éves számokról beszélünk. A Magyar Banda annyiban tér el tőlük, hogy az autentikus magyar népzenei vonalból – már ami az alapritmikát, az alaphangszerelést és a tájegységek archaikus stílusjegyeit illeti – nem enged.
Ekkora kulturális szakadék mellett nagyobb közönséget viszont nem lehet bevonzani anélkül, hogy ne lépnénk ki a saját burkunkból. Úgy tűnik, van igény erre az irányra. Arra viszont figyelni kell, hogy minden munkánkban, zenélési szituációban feddhetetlennek és kifogástalannak kell lennie az autentikus vonalnak
– mondta a zenész, aki egy dologban enged csak szabadságot, és ez a szövegírás.
„Adott esetben új szövegeket írok, és ha úgy van, aktualizálok régebbieket, dallamokat is előszeretettel variálok, de azokat is csak úgy, ahogy autentikus formában megtanultam az idős mesterektől.” A cél, hogy a hallgatósághoz közelebb hozzák ezt a fajta zenei stílust, ami azért nehéz, mert az emberek többsége szinte nem is hallgat már akusztikus zenét, csak elektronikust.
Ebből adódóan egy autentikus zenekar megszólalása elsőre riasztó lehet számukra. Mert ismeretlen. És nem azt a hangképet adja vissza, amit megszoktak. Mivel lehet nekünk variálni? Tekintve, hogy megtartunk mindent, ami a népzene alapvető lényegét meghatározza, gyakorlatilag a fűszert kell csak hozzáadni: például vokálokat, illetve olyan elektronikus zenei pluszelemeket és effekteket, amelyek anélkül, hogy elfednék és eltorzítanák a népzenét, inkább kétszer aláhúzzák, hogy mi ott a lényeg. Tehát ami kiemeli a népzenénk sajátosságát.
A művész arról is beszélt, hogy rengeteget hallgat popot, hiphopot, rapet, magyart és külföldit egyaránt. Ezek a zenei stílusok ugyanis inspirálják, és gyakran elemzi az ismert előadók számait, hogy mitől szólnak jól, hogyan szerkesztik a versszakokat, milyen a hangszerelés, majd pedig leszűri a saját műfajába, és mérlegel, hogy mit tarthat meg belőle és mit nem.
Hozzátette, hogy a felkapott magyar előadók közül személyes kedvence a szövegszerkesztés és a képi világ miatt Beton.Hofi, aki „úgy facsarja a magyar nyelvet, hogy felhívja a figyelmet annak szépségére és a mélységére”.
Ifj. Szerényi Béla egyik fő céljának nevezte, hogy a jövőben minél több popszínpadon lépjenek fel a Magyar Bandával, és utat törjenek azoknak a népi zenekaroknak, amelyek hasonlóan gondolkodnak, az autentika megtartásával alapozott igényes populáris zenét alkotnak.
A hosszú távú gondolatuk az, hogy a népzene méltóképp visszakerüljön a nagyszínpadra, így a következő generációnak már nem egyből szembeszéllel kell indulnia. Akinek pedig esetleg nem tetszene a zenéjük, annak azt üzeni Szerényi, hogy küldje el neki a maga kedvencét, mert szívesen inspirálódik.
(Borítókép: Ifj. Szerényi Béla 2024. szeptember 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)