Veszélyben van Szabó Lőrinc hagyatéka. Komoly bajban van a nevével fémjelzett alapítvány, mely a költő emlékszobáját üzemelteti, és beengedi a látogatókat abba a légkörbe, amelyben azok a versek születtek, amelyek máig a magyar kultúra szerves részét képezik.
Egy nyílt levél terjed a Facebookon a Szabó Lőrinc Alapítvány Elnökétől, Gáborjáni-Szabó Rékától, aki Szabó Lőrinc unokája. A költőről elnevezett alapítvány és emlékszoba elnökeként fordul most a nyilvánossághoz, ugyanis az emlékszoba sorsa veszélyben van.
A költő Emlékszobája 1957 óta áll fenn, de a házba, ahol a jelenlegi privát lakásmúzeum található, Nagyapám 1935-ben költözött. Halála után az Emlékszobát Nagymamám, Szabó Lőrincné Mikes Klára őrizgette érintetlen formájában, 20 évvel később pedig édesapám, a versekből ismert Lóci folytatta a helyszín fenntartását és megőrzését
– írja Gáborjáni-Szabó Réka.
Édesapja 1994-ben részben e céllal alakította meg a Szabó Lőrinc Alapítványt, amely idén immáron 30 éve működik. Édesapja 1997-es halála után ezeket a feladatokat a férfi özvegyével, B. Szabó Évával viszik közösen, szintén lassan 30 éve. Számokban is összefoglalta ezt a történelmi távlatot: a lakás 90 éve, az emlékszoba 70 éve, a Szabó Lőrinc Alapítvány 30 éve áll fenn. Idén, 2024-ben azonban mindez végleg eltűnhet.
Ez egy kétségbeesett helyzet: kérem segítsenek! A rendkívül aggasztó szituáció tömören az, hogy részben az elmúlt 2 évi építményadó megemelt összege, részben pedig a ház váratlan felújítási költségei (pl. teljes csatornafelújítás) lenullázták az alapítvány számláját, fizetésképtelenné váltunk.
– írja.
Az alapítvány hosszú távú sorsa is veszélyben van, fenntartót is keresnek. Minimum egy millió forintra lenne szükségük azonnal, hogy a számláikat és tartozásaikat rendezni tudják, és némi időt nyerhessenek arra, hogy a fenntartás hosszú távú feladatára megfelelő és fenntartható megoldást találjanak. Több helyre is fordultak vészharangokat kongatva, beszélgetve, magyarázva és segítséget kérve, de eddig még érdembeli választ nem kaptak.
„Elkeserítő! Felfoghatatlan, hogy egy ilyen nemzeti kincs ENNYI év után visszafordíthatatlanul megszűnjön és a 21. század sokban kétes új értékeinek forgatagában észrevétlen eltűnjön! Kérem, ha fontos Önöknek, hogy esélyesen az iskolás koruk óta ismert és szeretett versek megszületésének helyszíne továbbra is, talán még az Önök gyerekeik és utódjaik számára is megtekinthető legyen: segítsenek!” – írja Szabó Lőrinc unokája.