A mérvadó kritikusok szerint Thomas Pynchon az egyik legjelentősebb kortárs amerikai író. Ezzel a megállapítással elég nehéz vitatkozni, de az is biztos, hogy ő a legrejtőzködőbb szerző a modern irodalom történetében. Interjút sohasem adott, még abban sem lehetünk biztosak, hogyan néz ki, hiszen évtizedek óta nem készült róla fénykép.
Thomas Pynchon Súlyszivárvány című, 1974-ben megjelent regényével örökre beírta nevét a világirodalom legnagyobbjai közé. A művel elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat, a legrangosabb elismerést, amit egy alkotó megkaphat az Egyesült Államokban. Az írót posztmodern mesterművének megjelenése óta az irodalmi Nobel-díj várományosai közé sorolják.
Személyéről rejtőzködő életmódja miatt számos teória is napvilágot látott az elmúlt évtizedekben. Korai alkotói korszakában odáig fajultak a találgatások, hogy azt állították, nem is egy konkrét szerzőről beszélhetünk, hanem a név mögött több neves irodalomprofesszor áll. Olyan pletyka is szárnyra kelt, miszerint Thomas Pynchon álnéven a Zabhegyező szintén kultikus szerzője, az akkoriban szintén remeteéletet élő J. D. Salinger publikál, ekkor már maga a Súlyszivárvány írója is kénytelen volt közbelépni, egy rövid levélben cáfolta meg a teóriát.
Egy kezünkön megszámolhatjuk, hogy hány hiteles fényképen szerepel, ezek szinte kivétel nélkül fiatalkorából származnak. Személye körül az egyik legfrissebb hír, hogy a kaliforniai San Marinóban található Huntington Könyvtár, Művészeti Múzeum és Botanikus Kert megszerezte irodalmi archívumát, és azt ígéri, hogy ablakot nyit Pynchon elméjére és módszereire.
Az archívum 48 dobozt tartalmaz az 1950-es évek végétől a 2020-as évekig terjedő időszakból. A felbecsülhetetlen értékű archívumban az összes eddig megjelent könyvének gépirata és vázlata megtalálható.
Az archívum csalódást jelenthet azoknak, akik intimebb képet szeretnének kapni arról az emberről, aki a rejtőzködése ellenére kétszer is szerepelt a Simpson családban, persze papírzacskó volt a fején.
Az archívumban nem találunk fényképeket a világhírű íróról. A szerencsés könyvtár szerint a dobozok csak a könyvei kiadásához kapcsolódó leveleket tartalmazzák, személyes anyagokat például egyáltalán nem.
Thomas Pynchon 1937. május 8-án született a New York állambeli Long Islanden. Tehetséges diák volt, mérnöki fizikát tanult a híres Cornell Egyetemen, de egy időre megszakította tanulmányait, hogy az amerikai haditengerészetnél szolgálhasson, ebben az időben készült róla az egyik utolsó hiteles fénykép.
A szolgálat után visszatért az egyetemre, angol szakra váltott, egyik professzora maga Vladimir Nabokov, a Lolita című regény világhírű szerzője volt.
1959-ben diplomázott, rövid ideig műszaki íróként dolgozott, majd végleg a szépirodalom felé fordult. Első regénye, a V 1963-ban elnyerte a legjobb első regénynek járó elismerést. 1966-ban a V-t A 49-es tétel kiáltása követte, amely a legrövidebb és legközérthetőbbnek tartott alkotása. 1973-ban jelent meg legendás regénye, a Súlyszivárvány, amit Széky János ültetett át magyar nyelvre. A mű elképesztően briliáns nyelvezete, sokrétűsége, szinte kibogozhatatlan története miatt nemcsak klasszikusnak, hanem az egyik leghírhedtebb, iszonyatos nehezen olvasható regénynek is számít a világirodalomban. Sokan James Joyce Ulysses című művével rokonítják. Kritikusai egyenesen olvashatatlannak és túlírtnak tartják. Tapasztalatból állítjuk, hogy az élményért meg kell küzdeni, a könyv koncentrált figyelmet kíván, de feltétlenül megéri az erőfeszítést.
Nos, a Súlyszivárvány valóban rendkívüli és feledhetetlen könyv, még akkor is, ha az igen terjedelmes szövegben helyenként hosszú és süppedékeny hullámvölgyek vannak. Pynchon regénye igazi globális és enciklopédikus regény, a kifejezés jó és kevésbé jó értelmében egyaránt. Egyrészt ambiciózus és eredeti módon dolgozza fel a huszadik század történelmét, másrészt viszont helyenként olyan érzése támad az olvasónak, hogy Pynchon az égvilágon mindent bele akart írni a könyvbe, a lehető legtöbb kontinenst (számomra kissé erőltetett és kissé laboratóriumi marad a közép-ázsiai és a délnyugat-afrikai szál), a lehető legtöbbféle nyelvet (fizika, pszichológia, misztika) és az angol nagyszótár lehető legtöbb szavát
– írta a regény magyar megjelenésének apropójából Bényei Tamás, az angol irodalom professzora.
Magyarul eddig a Súlyszivárvány és A 49-es tétel kiáltása mellett a Kísérleti fázis, valamint a Beépített hiba című regényei jelentek meg. A Beépített hiba című regényből Paul Thomas Anderson készített remek, az alkotást igényesen feldolgozó filmet, Joaquin Phoenix főszereplésével. A kötet másik érdekessége, hogy a megjelenést maga Pynchon is népszerűsítette. A Simpson család mellett a könyvet beharangozó videóban is hallhatták a szerző hangját.
Miért éreztük fontosnak, hogy bemutassunk egy rejtőzködő, 87 éves amerikai írót? A válasz egyszerű. Azért, hogy önök is kedvet kapjanak elmerülni egy Magyarországon kevéssé ismert, mégis nagy hatású alkotó, különleges írói világában.