Száznegyven évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én – az uralkodó I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében – nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Magyar Állami Operaház. Ez alkalomból ünnepi hangversenyt tartottak az Andrássy úti Ybl-palotában, amelyen jelen volt és beszédet mondott Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera igazgatója is.
Ünnepi hangversenyt tartott pénteken Budapesten a Magyar Állami Operaház, az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves évfordulója alkalmából – írja az MTI.
A intézmény pénteki közleménye szerint az ünnepségen a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Nemzeti Balettintézet előadásában Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán művei csendültek fel és látható volt Várnagy Kristóf Bartók Táncszvitjére készített koreográfiája is.
A közlemény idézi Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkárt, aki a pénteki ünnepségen egyedinek és pótolhatatlannak nevezte az Operát. Úgy vélte, hogy elődeink bölcs döntést hoztak, amikor úgy határoztak, Magyarországnak szüksége van egy önálló dalszínházra.
Ma már el sem tudjuk képzelni a magyar kultúrát az Operaház nélkül, amelyet mindig a művészi kiválóság, a közönség szeretete vezérelte, így válhatott azzá, amit ma is láthatunk. Az Opera a magyar kultúra csodás ékköve, az európai művészeti élet meghatározó helyszíne
– hangsúlyozta a politikus.
Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera, az Angol Nemzeti Opera és az Opera Europa nemzetközi ernyőszervezet alapító igazgatója emlékeztett arra, hogy az 1890-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott, miközben az operaértők körében Moniuszko és Smetana mellett Erkel is bekerült a köztudatba. A közlemény szerint a színházi szakember méltatta a Magyar Állami Operaház vezetése által létrehozott Eiffel Műhelyházat és ifjúsági programjait.
Az ünnepi hangversenyen Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója felidézte, hogy több mint négy évszázada, az opera és a balett műfajának születésekor a három részre szakadt Magyarországon még külső és belső harcok dúltak. Kétszáz évvel később intézményesült az operajátszás és a dalszínházi műfajok önálló otthonra leltek az Andrássy úton. Ennek köszönhetően a rákövetkező 20 évben az opera műfaja Magyarországon is beérte európai kortársait.
A főigazgató szerint a 140 évvel ezelőtt felavatott Operaház „nem a múltat vagy önmagában a művészetet őrzi, az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe”.
A közlemény szerint az évforduló alkalmából megújult a dalszínház DigiTár nevű digitális archívuma, amelyben több mint 60 ezer előadás, mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. A közeljövőben a médiatár többtízezer, eddig sosem látott, nagy felbontású fotóval fog bővülni.
A Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, az uralkodó I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében.