Nem egyszerű feladatra vállalkoztunk, hiszen meg akartuk találni a XXI. század legkiválóbb magyar regényeit. A kutatáshoz jeles kritikusokat, kiváló szakértőket, neves irodalmárokat és tudósokat hívtunk segítségül, a végeredményt pedig most közzétesszük az Indexen.
Az Index kulturális rovata arra vállalkozott, hogy megtalálja a XXI. században kiadott tíz legkiválóbb magyar regényt. Joggal tehetik fel a kérdést, mire jó egy ehhez hasonló toplista, mit szeretnénk elérni. A félreértések elkerülése végett eláruljuk. Vállalkozásunk elsődleges célja a magyar kortárs irodalom népszerűsítése, szeretnénk felmutatni olvasóinknak a mai magyar kultúra legbecsesebb alkotásait. Ha ismerik ezeket, vegyék kézbe ismét, ha még nem, akkor pedig listánk hatására vásárolják meg vagy kölcsönözzék ki, és olvassák el mindet.
Persze azt sem bánnánk különösebben, ha a hamarosan megjelenő tízes listánk nyomán jelentékeny párbeszéd alakulna ki arról, hogy a 2000 óta eltelt időben mely alkotásokat sorolhatjuk a magyar irodalom legnagyobb hatású művei, legkiválóbb teljesítményei közé (vagyis mi ideszámoljuk a 2000-ben megjelent műveket is). A Kultúra rovat újságíróiként – érthető okokból – fontosnak tartjuk az erről szóló kulturált vitát. Szükség van rá.
Már a cikk ötletének születése idején élből elvetettük, hogy mi magunk állítsuk össze a top 10-es listát, ezért megkerestünk több mint negyven kiváló és meghatározó kritikust, irodalmárt, szakértőt, irodalomtudóst, hogy hozzáértésükkel segítsék munkánkat. Közülük 18-an elfogadták az Index felkérését, összeállították és megosztották velünk saját top 10-es listájukat. Az eredményeket kiértékeltük, a végeredményt pedig most megmutatjuk.
2000-ben jelent meg Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye, amelyért a szerző átvehette az első alkalommal odaítélt Magyar Irodalmi Díjat Göncz Árpádtól. A regény Esterházy Péter ötvenedik születésnapjára jelent meg, és eddig mintegy 37 ezer példányban kelt el. Sokan a Kossuth-díjas író fő műveként tartják számon.
Rövid részlet a könyvből: „...édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran állt módjában és kötelességében pillantását Lipót császárra emelhetni, pillantását Lipót császárra emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó, hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta: kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot, azzal fölpattant Zöldfikár nevű pejére, és elvágtatott az érzékeny, XVII. századi tájleírásban.”
Nádas Péter magnus opusa 2005-ben jelent meg. A Kossuth-díjas író közel húsz éven át dolgozott a háromkötetes regényen, amelynek megjelenése várva várt esemény volt a magyar kortárs irodalomban. A több mint 1500 oldalas regény a kritikusok és irodalomtudósok szerint a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. A mű három könyvből (A néma tartomány, Az éjszaka legmélyén, A szabadság lélegzete), összesen 39 önálló címmel ellátott fejezetből áll.
A Párhuzamos történetek számtalan szereplőt felvonultat, rendkívül szövevényes cselekménye több szálon fut, a történések nagyrészt a XX. században, az I. világháborútól a rendszerváltásig zajlanak. A történések fő helyszíne Budapest, de Mohács és Tahitótfalu is megelevenedik a regényben. A magyarországi helyszínek mellett jelentős szerephez jut Berlin, Düsseldorf, a cseh határ melletti Annaberg, és egy kitalált, észak-németországi helyszín, Pfeilen.
„Olyan emberek történeteit írni meg, akik soha nem találkozhattak, vagy igen felszínesen ismerhetik egymást, egymás sorsába mégis belebeszélnek. Ez a rejtett vagy rejtélyes összefüggés vajon helyet találhat-e az elbeszélés zárt szerkezetében. [...] Formálisan mindez az jelentené, hogy nem csak a zárt szerkezetet kéne elfelejtenem, hanem vissza kéne térnem mindahhoz, amit a görögöknek a káosz eredetileg jelentett” - mondta a Párhuzamos történetekről Nádas Péter.
Spiró György Fogság című regénye 2005-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A műnek egy év alatt hét kiadása jelent meg és a regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai elismerés is társult. A Fogság angol nyelvű fordítását 2015-ben az Egyesült Államokban is dicsérték a kritikusok.
A regényhez 2006-ban maga Spiró írt értelmező és magyarázó kommentárkötetet: Fogság – Széljegyzetek címmel, amelyet Dávid Anna állított össze. Radnóti Sándor kritikus a Holmi című folyóiratban korábban így szólt a műről: „Spiró már nem vállalkozik arra, hogy egy vallásos látnokot vagy egy művészi géniuszt belülről ábrázoljon. Ezért épített föl tudatosan vagy hozott létre ösztönösen kettős szerkezetet a történelmi kalandregényből és a filozófiai parabolából. S még ez is kibújt a radikális szkepszis legvégső, nihilista következtetése alól. Mert az ő Candide-ja ugyan már kertjét sem művelheti, de az élet – hogy Spiró és a sorok írója kedves költőjével szóljak – »él és élni akar«.”
Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye 2016-ban jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A történet főhőse báró Wenckheim Béla, aki Argentínából tér haza ősei földjére, a Viharsarokba. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Kérdés, hogy szerencsejáték-függő nagybeteg vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik?
A regény 2017-ben bekerült a Libri irodalmi díj 10 döntőse közé, valamint elnyerte az Aegon Művészeti Díjat. A szerző akkor elmondta: „Folyton mondatok vannak a fejemben, születőben lévő és kész mondatok, de nem szabad írás közben a díjakra gondolni, sem a szakma, sem a közönség elismerésére, tilos, kizárólag arra szabad figyelni, hogy a szöveg létre akar jönni”.
A Kossuth-díjas író regénye 2019-ben elnyerte az Egyesült Államok egyik legjelentősebb irodalmi elismerését, a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). A könyv Ottilie Mulzet fordításában jelent meg Amerikában Baron Wenckheim's Homecoming címmel.
A 2014-ben elhuny író regénye 2013-ban jelent meg először, és azonnal a kortárs magyar irodalom alapművévé vált. „Borbély könyve nem arról szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor kibírhatatlan” – mondta a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent kötetről a jeles irodalomtudós, kritikus Margócsy István.
A regény óriási sikerét jelzi, hogy tizenkét országban fordították le, Magyarországon gyors egymásutánban öt kiadást ért meg, különböző fórumok, lapok olvasói választották az év legjobb könyvének.
Bodor Ádám regénye 2011-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A Verhovina madaraiban az olvasó pedig egyből Bodor regényvilágának kellős közepébe – a mindenkori periféria, a civilizációs végvidék centrumába – érkezhet.
A 256 oldalas, kisebb történetelemekből, elbeszélésmozaikokból panorámaszerűen felépülő regényben az emberi érintkezések megdermednek és felolvadnak, a kultúra természetté bomlik, a csend pedig beszédes lesz. „Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnének, az egész világ jegesen becsorog a füleden.” – és talán soha nem hagyjuk el Verhovinát.
2022-ben Visky András Kitelepítés című regénye volt az egyik legnagyobb szenzáció a magyar irodalomban. A kötet az író családjának történetét dolgozza fel. Visky András édesapját, a köztiszteletben álló református lelkészt 1958-ban koholt vádakkal 22 év börtönre ítélték, feleségét pedig hét gyerekkel együtt kitelepítették a Duna-delta vidékére, a román gulágra.
A mű 2023-ban elnyerte a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, 2024-ben pedig a megújult Libri Irodalmi Díj szavazásán Az év határon túl legnépszerűbb könyve lett. Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese szerint a Kitelepítés Visky András életművének csúcsa. „Innen nézve mintha minden, amit eddig csinált, minden, amit eddig írt, előkészülete lett volna ennek a nagy regénynek.”
2022-ben mindenkit váratlanul ért a hír, hogy Nádas Péter új regénnyel jelentkezik. A Rémtörténetek meghökkentő történetszövésével, sűrűn váltakozó regiszterekben áradó nyelvén egy Duna-parti település hétköznapi világát tárja elénk. Mesél az emberi kiszolgáltatottságról, függőségekről, erőszakról, a műveltség és a barátság megtartó erejéről, valamint a kísérteni visszajáró holtakról. Nádas Péter a Rémtörténetekhez még a hetvenes években készített jegyzeteket, amelyeket a regény megírásához vissza kellett kérnie a Berlini Művészeti Akadémia archívumából, de csak másolatokat kapott.
„Ez a legszemélyesebb könyvem, én vagyok Teréz, Piroska, én vagyok Jónás atya, én vagyok a mozgássérült, magát Dunába ölő nagyfiú, a Misike, a Törpike és az epilepsziás Róza is. Mindegyik én vagyok, de éppen ezért kénytelen voltam távolságot tartani valamennyiüktől, nehogy eluralkodjanak a többieken, mert akkor megint csak Tiborc panasza nőtt volna ki belőle” – mondta a műről szerzője.
A kétkötetes, közel 1300 oldalas mű 2017-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. Az alkotás Nádas Péter memoárja, rendhagyó eszközökkel meséli el saját és családja életét. Az író bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével felidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor.
A másoktól hallott történeteket elemeire bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások nyomán alkotja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban. A Világló részletek 2018-ban elnyerte az Aegon Művészeti Díjat.
A költőnek ez az első regénye, amelyben egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd felnőtt életét. Nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt házaspárként mutatkozik, titkos, otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység és szenvedély egymást váltva uralkodik.
Rakovszky Zsuzsa a Magyar Irodalmi Díjat is megkapta a kötetéért. Angyalosi Gergely irodalomtörténész, a díjat odaítélő bírálóbizottság tagja laudációjában elmondta, hogy a költő eredeti nagyregényt alkotott, melyet az olvasók és a szakma egyöntetű elismeréssel fogadtak. „Rakovszky Zsuzsa talán legnagyobb írói bravúrja abban áll, hogy a titok akkor sem szűnik meg, amikor az olvasók behajtják a könyv utolsó oldalát.”
Az Index top 10-es listájának létrehozásában: Adan Kovacic, Bazsányi Sándor, Bedecs László, Benedek Szabolcs, Havasréti József, Hegedűs Claudia, Hegyi Pál, Horváth Eve, Jánossy Lajos, Kerber Balázs, Kolozsi Orsolya, Margócsy István, Milbacher Róbert, Radnai Dániel, Radnóti Sándor, Smid Róbert, Vass Norbert és Visy Beatrix működött közre, munkájukat ezúton is köszönjük.
Hamarosan a további 66 regény listáját is közzétesszük, és az olvasók is szavazhatnak a számukra kedves alkotásokra.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)