Hol élt ötven évvel fiatalabb szerelmével Jókai Mór? Hol bonyolódott szerelmi háromszögbe Babits Mihály és Szabó Lőrinc, melyik szálloda igazgatójának feleségét csábította el Krúdy Gyula, majd vette feleségül a lányát? Kordos Szabolcs új, Egy város legújabb titkai című Budapest-könyvében minderre választ kapunk, mi több, segítségével be is járhatjuk a főváros titkokat rejtő utcáit, épületeit. A könyv a XXI. Század Kiadó gondozásában jelent meg.
A Reviczky utcában, a 7-es számú bérház harmadik emeletén élt tizenöt évig Babits Mihály. (Már az is érdekes, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben található szépséges utcában, ahol sok filmet is forgatnak, ez az egy lakóház van, a többi középület, intézmény.) Itt élt tehát a Nyugat legendás szerkesztője, és ehhez az épülethez köthető a magyar irodalomtörténet egyik legkülönösebb szerelmi háromszöge.
Babits 1916-ban költözött a bérpalotába, ahol nem csupán az irodalomtörténet számára fontos dolgok estek meg. Az Ady Endre halála után özvegyen maradt Csinszka is ebbe a lakásba csöngetett be teljesen váratlanul, és bár Babits először ki akarta dobni, végül egy évig tartott románcuk, amelynek Boncza Berta vetett véget egy levéllel: közölte, hogy hozzámegy Márffy Ödönhöz.
Babitshoz egy idő után beköltözött Szabó Lőrinc, a fiatal miskolci költő, akinek már akkor is nagy sikere volt a nőknél, és ebben az időben történt az is, hogy újabb nő csöngetett be a barátokhoz, hóna alatt a költeményeivel, hogy kikérje a költőfejedelem tanácsait: Tanner Ilona. Mi már tudjuk az irodalomtankönyvekből, ő lett Babits felesége, ám Babits helyett Szabó Lőrinc nyitott neki ajtót, így először vele bonyolódott szerelmi kapcsolatba, sőt jegyesek is lettek.
Közben azonban Babits is beleszeretett a mentorra és irodalmi babérokra vágyó nőbe, ezért Szabó Lőrinccel egy furcsa alkut kötöttek: Szabó lemond Tanner Ilonáról, és átadja Babitsnak. Az érintett hölggyel is közölték, hogy lesz esküvő, csak másképp. Tanner Ilona – írói álnevén Török Sophie – így végleg beköltözött a Reviczky utca 7.-be, ahol aztán a pályatársak hadát fogadták a férjével sűrű szivar- és cigarettafüstben.
Tanner Ilona öccse itt ejtette teherbe a cselédjüket, és a gyerekre vágyó feleség meglátta ebben a „lehetőséget”: az alkalmazottat vidékre költöztette, majd maga is eltűnt egy időre, és már egy csecsemővel tért vissza. Babits Ildikó véletlenül, egy újságcikkből tudta meg tizenhárom évesen, hogy nem vér szerinti gyermeke a szüleinek, ezután a kapcsolatuk megromlott, és soha nem is állt helyre. (Babits Ildikó szomorú történetéről még hosszan lehetne írni.)
Minderről Kordos Szabolcs legújabb, Egy város legújabb titkai című könyvében olvashatunk, amely a szerző Budapest-könyvei közül a harmadik, a sorozat zárórésze. Miután tehát Budapestről van szó, a benne élők kalandos élete mellett pontos leírást kapunk a történetek helyszínéül szolgáló épületekről, utcákról, terekről is. Sőt, maga a könyv ötlete is úgy született, hogy Kordos a városban sétálva újabb és újabb házakra, helyszínekre csodálkozott rá, és nekünk, olvasóknak is azt ajánlja, hogy
járjunk nyitott szemmel és felemelt fejjel, hogy megláthassuk a város rejtett történeteit.
Ezek közül Kordos számosat feltárt és összegyűjtött nekünk, így akár a könyv olvasgatása közben is elsétálhatunk egy-egy történet helyszínére. (Azt nem mondom, hogy könyvvel a kézben, mert annál azért vaskosabb kiadványról van szó, tele képekkel.) Így életre kelnek a múlt alakjai, felsétálhatunk például azokon a lépcsőkön, amelyeket egykor Babits, Szabó Lőrinc, Ady, József Attila, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond vagy a Babitséknál gyakran megforduló Jászai Mari koptatott.
Így ellátogathatunk – képzeletben vagy a valóságban is – Jókai lakásába, ahol élete végén élt ötven évvel fiatal szerelmével, vagy benézhetünk Ady és Csinszka (papíron Csinszka) lakásába, akiknek a szobalánya még a 90-es években is élt. Benézhetünk az ország első számú primadonnája, Honthy Hanna villájába, bejárhatjuk Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének szinte pontos mását, a Royal Hotelt, Mednyászky László titkos műtermét, a zuglói Filmgyárat, megtudhatjuk, mit rejt a Westend, miért tátong egy kilométernél is mélyebb lyuk a Hősök tere alatt (egy elszánt geológus tíz évig fúrt, hogy megtalálja a vizet), illetve hogy Rigó Jancsi vagy Krúdy Gyula élt-e botrányosabb életet – utóbbi elcsábította a Royal szálloda igazgatójának feleségét, majd elvette feleségül a lányát.
Minden utcasarok, sőt a föld mélye is rejt titkokat, egy lakópark építése során például előkerült egy komplett ősi magyar falu berendezési tárgyakkal, csontvázakkal:
Kána lakói pánikszerűen hagyták el az otthonukat, hogy miért, az is kiderül a könyvből.
De megismerkedhetünk egy különös norvég figurával is, aki részt vett a magyar szabadságharcban, aztán pedig magyar nemesi rangot kapott. A könyv tehát történelmi, város- és irodalomtörténeti, régészeti és építészeti, sőt gazdasági és politikai érdekességeket is elárul: a harminc fejezet tetszőleges sorrendben, külön-külön is élvezhető.
A kötet két interjút is tartalmaz, az egyik azzal az úrral készült, aki Budapest ostroma alatt egy bunkerben született, a másik Finta József építésszel, a Westend, a Teve utcai rendőrpalota, a Marriott és az InterContinental tervezőjével. Valószínűleg ez volt az utolsó interjúja. Az Egy város legújabb titkai – Budapesti legendák, legendás budapestiek című könyv minden története igaz, Kordos Szabolcs ragaszkodott a valósághoz. Aki nem hiszi, járjon utána.
Kordos Szabolcs: Egy város legújabb titkai – Budapesti legendák, legendás budapestiek, 296 oldal
XXI. Század Kiadó, Budapest, 2024.
(Borítókép: Kordos Szabolcs Egy város legújabb titkai című Budapest-könyve. Fotó: Fekete Tímea / Index)