Elkészült az „egyes kulturális tárgyú törvények és rendeletek módosításáról” szóló előterjesztés, de hogy ezek közül melyek lesznek azok a javaslatok, amelyek a kormány támogatását is élvezik, és eljutnak a törvénymódosításig, Hankó Balázs megfogalmazása szerint „az még két további döntési pontot igényel. De ezek a javaslatok, amelyeket befogadtunk, tekintve, hogy az érintett szervezetektől érkeztek be, azok az adott kulturális intézményrendszerek javaslatainak számítanak”. A kulturális és innovációs miniszter ezt a budapesti Belvárosi Polgári Szalon eseményén mondta az Indexnek.
Elkészült az „egyes kulturális tárgyú törvények és rendeletek módosításáról” szóló előterjesztés, ami egyértelművé teszi, hogy a Csák János – korábbi kultúráért és innovációért felelős miniszter – által forszírozott új, átfogó kulturális törvény végképp a múlté. Az Index birtokába került – az új miniszter, Hankó Balázs által jóváhagyott – salátatörvényben azonban számos ponton kísért a „kultúrkiválóságot” hangoztató Csák János szelleme: a kultúrstratégiai intézmények vezetőképzői feladatot kapnak, kiemelten fontosak a közművelődési intézmények, a színházak finanszírozása pedig teljesen átalakul.
A Belvárosi Polgári Szalon Polgári beszélgetés legutóbbi rendezvényén, 2024. november 12-én Hankó Balázs miniszter volt a vendég, az est során az Index is kérdezhetett. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban elkészült-e az előterjesztés, s ha igen, mi indokolta.
Hankó Balázs lapunknak elmondta, ő is olvasta az Indexen megjelent cikket, amelyet a szerzőnek ezúton is köszön, mert egészen jól összefoglalta azokat a gondolatokat, amelyek javaslatként megérkeztek a minisztériumhoz. „A törvényjavaslat elfogadása előtt először a Nemzeti Kulturális Tanácsot (NKT) kértem meg, mondja el, jó-e az irány, hogy egy egységes kulturális törvény legyen-e, vagy sem. Azt mondták, ez nem jó, amellyel magam is egyet tudok érteni.”
Ekkor született meg a teljesen egyértelmű döntés, hogy nem egy nagy törvény lesz, hanem a törvénybe kell módosításokat beletenni. A következő feladat az volt, hogy a kultúrstratégiai intézmények és a Nemzeti Kulturális Tanács (NKT) módosításokat fogalmazzanak meg, hogy mi mindent szeretnének. Elég sok javaslat érkezett.
Hankó Balázs elmondta, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatását ezek közül a színházi javaslat is élvezi. Megjegyezte, kivétel is van, például az, „hogy 70 év fölött valaki ne lehessen színházigazgató, nem ebbe tartozik”. A salátatörvényben ugyanis az is olvasható, hogy a „vezetői feladat ellátásával nem bízható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, kivéve miniszteri külön engedéllyel legfeljebb 70 éves korig”. Szirtes Tamás, a Madách Színház 79 éves igazgatója például – akit 2022-től újabb öt évre neveztek ki, így 2027-ig vezetheti a színházat – az új rendelkezés szerint már nem lehetne színidirektor.
De a közös színházműködtetés szerintünk egy jó dolog.
A kulturális és innovációs miniszter valószínűleg arra utalt, hogy az előadó-művészeti támogatási rendszer módosításában megtalálható a színházak közös finanszírozását kivezető javaslat. Ezzel megváltozik az előadó-művészeti szervezetek finanszírozási rendszere: „a közszolgáltatási szerződés keretében hosszabb periódusra vonatkozó (legalább három, legfeljebb hat év) megállapodás szerint teljesül a finanszírozásuk”.
És azt is támogatható javaslatnak vélem, hogy az adott intézménynek bizonyos műkincsek vonatkozásában legyen elővásárlási joga, valamint a gazdasági társasági forma mint működési forma több intézmény számára legyen elérhető
– tette hozzá Hankó Balázs.
A tárcavezető elárulta, hogy egyelőre kérdéses, mely javaslatok juthatnak el a törvénymódosításig. Hankó Balázs szerint „az még két további döntési pontot igényel. De ezek a javaslatok, amelyeket befogadtunk, tekintve, hogy az érintett szervezetektől érkeztek be, azok az adott kulturális intézményrendszerek javaslatainak számítanak, amelyeket mind befogadtunk”.
Ekkor megkérdeztük, hogy a minisztérium mikor szeretné benyújtani az előterjesztést, valamint arra is kíváncsiak voltunk, egyeztetnek-e az érintettekkel. A miniszter úgy felelt, hogy „az érintett javasol, amelyet mi befogadunk és támogatunk”. A válaszra reagálva megjegyeztük, hogy érintettek alatt konkrétan a szakszervezetekre gondoltunk.
Ez érdekes kérdés, mert amióta a szakszervezet javaslatot tesz a közös működtetésre, onnantól
az adott színház vonatkozásában értelemszerűen az adott intézmény vezetőivel és a felelősséget viselő felekkel kell egyeztetéseket lefolytatnunk. Ezek mind a Nemzeti Kulturális Tanács vonatkozásában, mind pedig az adott kultúrstratégiai intézmények vonatkozásában megtörténtek.
A kulturális és innovációs miniszter elmondta, annak örül, és fontosnak tartja, hogy az idei évhez képest jövőre tudnak a költségvetési támogatásban előrébb lépni a kultúra területén.
A változtatások hat törvényt és hét rendeletet érintenek, továbbá három új rendeletet hívnak életre. Az érintett törvények a következők:
A változás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) esetén a miniszter hatáskörébe adja az állandó kollégiumok megnevezését, amelyet rendeleti úton határoz meg. Információink szerint a tervezetről még nem volt szakmai vagy társadalmi egyeztetés. A módosítások az előterjesztés szerint 2025. január 1-jén lépnek hatályba.
(Borítókép: Hankó Balázs 2023. november 29-én. Fotó Papajcsik Péter / Index)