A Színházi Kritikusok Céhe nyílt levélben szólítja meg Maia Morgensternt, a román színházi világ meghatározó alakját, a bukaresti Állami Zsidó Színház igazgatóját, amelyben részletezik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen induló zsidó színházi képzés hátterét, valamint a magyar színházi élet, ezen belül pedig a független műhelyek helyzetét.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a 2025/2026-os tanévben zsidó színházi specializációt indít az osztatlan színművész szakos képzésén belül. Az ötéves képzés az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kezdeményezésére a Milton Friedman Egyetemmel együttműködésben valósul meg.
Az osztályvezetők között van Maia Morgenstern, a bukaresti zsidó színház igazgatója és Réczei Tamás színházrendező, dramaturg, a Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány elnöke, az oktatásban pedig mentori szerepet kap Szinetár Miklós rendező, aki később közösségi oldalán közölte, miután a sajtóban tévesen jelent meg, hogy az SZFE-n zsidó osztály indulna, „rengeteg rosszalló” kommentet kapott. A vagdalkozások miatt nem vállalja a feladatot.
A Színházi Kritikusok Céhe is megszólalt az ügyben, Maia Morgensternt, a román színházi világ meghatározó alakját, a bukaresti Állami Zsidó Színház igazgatóját nyílt levélben szólította meg , amelyben a Színház- és Filmművészeti Egyetemen induló zsidó színházi képzés hátterét, valamint a magyar színházi élet, ezen belül pedig a független műhelyek helyzetét részletezik.
A szervezet azt írja, hogy Maia Morgensternnek, egész munkásságának számos tisztelője van Magyarországon is, az egyesületük soraiban is. És azért szólítják meg, mert úgy vélik, olyasmiben vesz majd részt Magyarországon, amiről talán nincs elég mély és átfogó ismerete. „Kérem, engedje meg, hogy egyesületünk nevében elmondhassuk véleményünket a SzFE most alakuló úgynevezett »zsidó színész« szakával kapcsolatban.” Mondandójukat három aspektusból világították meg. Elsőként azt járták körül, van-e zsidó színház ma Magyarországon és hogyan működik.
Mint talán tudja, Magyarországon működik zsidó színház, független intézményként, állandó támogatás nélkül. Azonban a független színházakat az elmúlt egy évtizedben a magyar kultúrpolitikai akarat szinte az önfelszámolásig kiéheztette, anyagilag és morálisan szétzilálta, azt üzenve ennek a területnek, hogy fölösleges és egyenesen kártékony is.
A Színházi Kritikusok Céhe megfogalmazása szerint a legkiemelkedőbb társulatok szűntek meg és sodródtak az ellehetetlenülés határára. A Gólem Színház sem kivétel, Magyarország egyetlen zsidó színháza. Azt javasolják, hogy a helyzetükről az alábbi, Borgula Andrással, a Gólem Színház művészeti vezetőjével készített interjút érdemes megnézni.
A színházi egyesület másodikként azt taglalta, hogy milyen intézmények állnak a most alakuló szak mögött. A most alakuló szak mögött megfogalmazásuk szerint két olyan intézmény sorakozott fel – egy egyetem és egy, mondjuk így, egyház –, amely az elnyomó magyar kormány kivételes támogatását élvezi.
Az egyetemet magát, talán ön is hallott róla, pár éve drámai körülmények között privatizálták, alapítvánnyá változtatták; mindez óriási nemzetközi felháborodást keltett, mert hatalmas szakmai ellenállásba ütközött. A politikai akarat azonban keresztülvitte a változást, az egyetemet a régi formájában felszámolták. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szintén a kormány által preferált intézmény, amivel önmagában nem volna semmi baj, ha nem egy olyan elnyomó rendszert szolgálna ezzel, amely a független kultúrát és mindenféle másként gondolkodást fel akar számolni.
A Színházi Kritikusok Céhe szerint fontos megjegyezni, hogy ennek az intézménynek a vezetője nem emelte fel a szavát a kormány antiszemita plakátkampányának idején, amelyet Soros György ellen indított, sőt kifejezetten támogatta azt.
A harmadik pontban azt fejtette ki a szervezet, hogy van-e antiszemita nyelvezet ma Magyarországon és mi az adott intézmények viszonya ehhez.
Végezetül pedig az egyetem fő korifeusa, Vidnyánszky Attila olyan, 30-as éveket idéző felhanggal bírálta az egyetem doktoriskolájának vezetőjét, amely magyarságát és hazafiasságát kérdőjelezte meg, ezzel burkoltan zsidó származasára utalva. Ebben a kontextusban, miközben a magyar kultúrpolitika szisztematikusan felszámolja valamennyi kisebbsége reprezentációs tereit, a meglévő független műhelyeket, megbélyegez és üldöz kisebbségi identitásokat, miközben burkolt antiszemita kampányt folytat, egyenesen cinikusnak véljük egy ilyen szak elindítását.
A Színházi Kritikusok Céhe úgy gondolja, hogy Maia Morgenstern akkor járna jól, ha néhány napot Budapesten töltene, felkeresné régi ismerőseit és barátait, a magyar színházi szakma közegét, amely őt tiszteli és becsüli, és megismerné azt a helyzetet, amelyben őt oktatónak hívták el. „Bizonyára önállóan és körültekintően tud dönteni ezután” – zárja sorait az egyesület elnöksége, hozzátéve, hogy a levél román nyelvű változatát a Színházi Kritikusok Céhe elküldte a bukaresti Állami Zsidó Színház számára is.
Mint korábban beszámoltunk róla, Az új specializáció az EMIH kezdeményezésére jön létre a Színház- és Filmművészeti Egyetem közleménye szerint azzal a céllal, hogy a Baross utcai Firgun Házban nyíló zsidó színház számára „olyan színművészeket képezzenek, akik nemcsak a zsidó kultúrát és színházi hagyományokat ismerik behatóan, de héber és jiddis zsargon nyelvismerettel is rendelkeznek.”
Az egyetem közleménye szerint a zsidó színházi specializáció három ismeretköri elemből épül fel: