Ritkán érkezik ennyi magasan képzett balettművész egy ország fővárosába, mint a II. Budapest Ballet Grand Prix-re, amelyre 31 országból 157 jelentkezés futott be, és az előválogatást követően 90 résztvevő mutatta be tudását a világhírű balettművészekből és koreográfusokból álló zsűri előtt. A Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói közül hét magyar balettművész jutott a döntőbe, de egy országot legtöbben Japánból képviseltek, mivel 11 tehetséges japán versenyző táncolt a döntőben.

A junior kategóriában 17, a duetteknél 5, a szenior kategóriában 13 versenyző, illetve pár vett részt a döntőben. A BBGP 2024 fináléját a szenior kategória döntősei zárták, ahol a japán dominancia mellett magyar, dél-koreai, francia, spanyol és szerb versenyző lépett színpadra.

Művészi átéléssel

Fodorné Molnár Márta, a Budapest Balett Grand Prix szervezőbizottságának elnöke az Indexnek elmondta, hogy eredményes és színvonalas versenysorozatot rendeztek – a zsűri szerint is. Az ítészek három szempont alapján pontoztak: a technikai tudást, a művészi előadásmódot és a muzikalitást nézték. 

Nagyon sok ázsiai versenyző volt, miután Japánban, Kínában és Koreában a balettnak hatalmas nimbusza van, rengetegen táncolnak. A nagy számok törvénye alapján ezen nemzetek versenyzőitől számos kiemelkedő teljesítményt láthattunk. De több kazak, francia, spanyol és portugál fiatal is kiválóan teljesített. S büszkén mondhatom, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói közül szintén sokan bejutottak a döntőbe, még ha nem is mindannyian magyarok, hiszen nálunk több külföldi diák tanul.

Fodorné Molnár Mártától azt is megkérdeztük, hogy az 1-2-3 perces produkciókból lehet-e látni a művészeti teljesítményt. „Abszolút” – érkezett egyből a határozott válasz, azért is, mert szerinte ezek a variációk különböző darabokból vannak kiemelve. „A zsűri felismeri, ahogy a nézők többsége is. Ha mégsem, de a versenyző jól táncolja el, akkor bárki megértheti, vagy legalábbis megérzi, hogy a produkció miről szól” – mondta a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora, hozzátéve: ehhez elengedhetetlen, hogy a versenyzők lélekből, átélve mutassák be a szerepet.

Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművésszel a döntő szünetében az utánpótlás helyzetéről beszélgettünk. Úgy érzi, a balett mint hivatás megbecsülése csökkenő tendenciát mutat, és ez elszomorítja. S technikailag ugyan nagyobb fejlődést tapasztal, mint amikor ő volt versenytáncos, 

a mostani felgyorsuló világ azt eredményezi, hogy a fiataloknak kevesebb idejük marad a szerepek megfelelő kidolgozására. Ez a művészi kifejezést, illetve az előadásban a szerep ívét és végigvitelét is hátrányosan érinti

– fogalmazott a Kossuth-díjas táncművész. Úgy véli, hogy a Budapest Ballet Grand Prix-n a képességeket meg lehet villantani, de mélyreható és nagy ívű művészi teljesítményt 1-2-3 perc alatt nem lehet elvárni. Szerinte a seregszemle nem is erről szól, hanem olyan technikai tudás megalapozása a cél, amely úgy rögződik a fiatalok testébe, hogy aztán csak a szerep megformálására koncentrálhassanak.

Táncos karrier küszöbén

A Budapest Ballet Grand Prix egyik fontos kísérőeseménye volt a döntő napján a Nemzeti Táncszínházban egy angol nyelvű workshop, amely arra a kérdésre kereste a választ, miként őrizzük meg egészségünket, miközben a maximumot hozzuk ki magunkból. Más megközelítésben,

Az eseményt Fülöp Ákos sport- és teljesítménypszichológus, egészségfejlesztési szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Sport- és Teljesítménypszichológiai Központjának vezetője moderálta, aki alkalmazott szakemberként kilenc sportolót készített fel a 2024-es párizsi olimpiára.

Az esemény házigazdája, Nagy Tamás, a Holland Királyi Balett társulatának egykori első magántáncosa a karrierváltás kihívásairól, a tánc és sport életminőséget meghatározó erejéről beszélt.

Az esemény vendége volt többek közt a New York City Balett prímabalerinája, a Broadway ünnepelt művésze, Megan Fairchild, akinek a nemrégiben megjelent The Ballerina Mindset – How to protect your mental health while striving for excellence című könyvét a Nemzeti Táncszínházban is bemutatták. Fairchild egyebek mellett arról beszélt, hogy számára rendkívül fontos a fiatal generáció, részben azért, mert ő fájdalmasan élte meg ezt az időszakot. Konkrétan 12 éves korától kezdett nehézzé válni minden, amikortól csak arra fókuszált, hogy táncos legyen.

A fiatal táncosok 16, 17, 18 évesen kezdik a karrierjüket, addig viszont folyamatosan amiatt stresszelnek, hogy később vajon lehetőséghez jutnak-e, kapnak-e munkát. Még az is bizonytalan, hogy egyáltalán táncos lesz-e belőlük.

A New York City Balett prímabalerinájának megfogalmazása szerint az erőfeszítést és a kemény munkát ettől függetlenül bele kell tenni, hiszen ez az életük. „Szóval nagy a tét. És tudom, hogy minden fiatal táncos ezeket a dolgokat érzi. Most, anyaként, nem akarom, hogy egyedül érezzék magukat” – tette hozzá a New York City Balett prímabalerinája.

Este nyolc után a zsűri is összeült, és Harangozó Gyula elnök vezetésével meghozta döntését. Ezt követően a Nemzeti Táncszínház előcsarnokában kihirdették az eredményeket. A kategóriák első három helyezettjeit fentebb olvashatják, a péntek esti gálán pedig további értékes különdíjban, a támogatók és a hazai szervezetek felajánlásában részesülnek majd a versenyzők.    

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom az IVEDO PR Kft.  közreműködésével jött létre.

(Borítókép: Vidor Gergely)