A tűz művészete – török hatások a magyar üveg- és kerámiaművészetben címmel nyílt kiállítás Isztambulban, a Török és Iszlám Művészetek Múzeumában. A 2024. december 18-ig látogatható tárlat a magyar és török közös mintakincs és formanyelv emlékeit mutatja be. Anyagában a 16. századtól, a török hódoltság korától kezdve napjainkig szerepelnek ikonikus darabok, köztük a Zsolnay-gyár különleges eozinvázái, a híres mátrai 3D festésű hímes palackok vagy Girgl Henrik török motívumokat felsorakoztató, savazásos technikával készült poharai.
A török művészet hatása mély nyomot hagyott a magyar tárgykultúrában, különösen az üveg- és kerámiaművészet területén. Az egyszerű kerámiaedényeken éppúgy megfigyelhetők a keleti minták, mint a gazdagon díszített bokályokon (boroskancsókon), amelyek motívumai máig jelen vannak a népművészetben.
Ez a gazdag kulturális örökség az évszázadok során a magyar kézművesség meghatározó elemévé vált – olvasható a kiállítás közleményében –, olyan örökséget teremtve, amely egyszerre tükrözi a magyar és a török kultúra egyedi elemeit, miközben időtlen kapcsolatot ápol e két művészeti világ között.
Az Isztambulban most megnyílt kiállítás történeti darabjai között a 16. századtól láthatók használati tárgyak. Ilyenek például a palánkról származó talpas korongok, amelyek egyértelműen mutatják a török formanyelv jellegzetességeit, vagy a különböző korszakokból származó irizáló vázák. Az irizáló üveg első receptjét a híres alkimista, Jabir ibn Hayyan (721–815) jegyezte fel, de a technológia a középkor során jórészt elhalt, így újra kellett alkotni.
A tárlaton többféle módszer és technika eredményei látszanak, ilyenek Pantochek Leo Valentin, Horváth Márton, Szmetana Ágnes és a Zsolnay-gyár eozinvázái is.
A Mátra régió jellegzetes hímes palackjai is helyet kaptak a kiállításon, közöttük az úgynevezett darus váza,
a motívum ugyanis a török művészetben is népszerű volt. Az 1800-as évekből pedig Girgl Henrik műhelyéből mutatnak török hatást is mutató míves vázákat és poharakat, amelyek a mesterre jellemző savazásos technikával készültek. A tárlat kortárs üveg- és kerámiaművekkel is kiegészül.
A Bohus–Lugossy Alapítvány és a Kortárs Kerámia Művészetért Alapítvány szervezésében megvalósuló kiállítás kurátorai, dr. Szilágyi B. András és prof. emeritus Fusz György gondosan válogatták össze azokat az alkotásokat, amelyek jól érzékeltetik, hogyan épültek be a keleti ornamentikai és technikai megoldások a magyar kézművességbe.
Céljuk az volt, hogy ez az örökség új fényt kapjon, és az évszázadokon átívelő párbeszéd művészi értéke minden látogató számára felfedezhető legyen.
A műtárgyak a Herendi és Zsolnay porcelánmanufaktúrák, a Laczkó Dezső és a Wosinsky Mór Múzeum, a Sík Attila Gyűjtemény, a Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány és a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből származnak.