Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke szerint az alacsony bérek miatt a legjobban képzett szakemberek távoznak a közgyűjteményi ágazatból. Úgy véli, hogy két–három milliárd forintnyi többletforrás szükséges a bérrendezéshez. Az MNMKK 2025-ös fejlesztési stratégiáját bemutatva arról is beszélt, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban már megvalósított életpályamodell bevezetését tervezik a társintézményekben, ami valódi megoldást jelenthet a muzeológusok alulfizetettségére.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MMNKK) egy áprilisi kormányhatározatnak köszönhetően jött létre, jelenleg több mint negyven tagintézményből, kötelékébe olyan meghatározó hazai intézmények tartoznak, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint közelmúltban önálló státuszt kapó Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.
Az elnök kijelentette, hogy a tagintézmények főigazgatói jelentős szabadságot, autonómiát élveznek.
Demeter Szilárd az MMNKK 2025-ös fejlesztési stratégiáját bemutatva elmondta, hogy a tagintézmények jövő januárban új szervezeti és működési szabályzatot kapnak. Hosszas ideológiai és kultúrpolitikai fejtegetés követően arról is beszélt, hogy nemzetközi szinten is újra kell pozícionálni nemzeti kultúránkat, aminek első lépéseként közép-európai helyzetünket szükséges újraértelmeznünk, ezzel párhuzamosan pedig hídszerepet kell betöltenünk Kelet és Nyugat között.
Az elnök szerint az a cél, hogy Magyarország globális szinten is aktív és meghatározó kulturális szereplővé váljon, aminek a regionális tudásközpontok létrehozása lesz az első lépése.
Demeter Szilárd szerint a tagintézmények közötti hálózatos együttműködés révén (a múzeumok tevékenységének összehangolása) valósítható meg a kultúrkiválósági program, amelynek lényege a nemzeti öntudat erősítése kulturális örökségünk megélésén és továbbörökítésén keresztül.
Az elnök úgy véli, hogy a koncepció megvalósítása érdekében újra kell gondolni a közgyűjteményi szakértők szerepét.
A muzeológusok például kulturális tudásmenedzserként az élményteremtésért is felelnének, a könyvtárosok pedig adatkurátorként digitális archívumok és metaadatok elemzésével, adatbázisok fejlesztésével is foglalkoznának. A kiterjesztett szerepfelfogás célja, hogy a közgyűjtemények a hiteles tudás központjaivá váljanak.
Demeter Szilárd arról is beszélt, hogy olyan kulturális ökoszisztémát akarnak kialakítani, amelyben a magyar társadalom visszanyerheti kultúrahordozó szerepét. A jövőben még kiemeltebb szerepet kap
Demeter Szilárd nem rejtette véka alá azt sem, hogy az alacsony bérek miatt a legjobban képzett szakemberek távoznak a közgyűjteményekből. Úgy véli, hogy
két–három milliárd forintnyi többletforrás szükséges a bérrendezéshez.
Az MNMKK elnöke közölte, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban már megvalósított életpályamodell bevezetését tervezik a társintézményekben, ami valódi megoldást jelenthet a muzeológusok alulfizetettségére. Arról is beszélt, hogy a tagintézmények épületeinek fejlesztéséhez 150–200 milliárd forintnyi forrás szükséges.
(Borítókép: Demeter Szilárd 2024. február 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)