Az orosz hatóságok bezáratták Moszkvában a díjnyertes Gulag Történeti Múzeumot, amelyet az elnyomó szovjet korszak áldozatainak szenteltek. A múzeum honlapjáról minden tartalmat töröltek.
Szakemberek tűzvédelmi szabálysértéseket állapítottak meg a múzeumban, amelyek veszélyt jelentenek a múzeumlátogatók biztonságára és kényelmes tartózkodására, ezért 2024. november 14-től a Gulag Történeti Múzeum munkáját ideiglenesen fel kell függeszteni. Ez a felirat „díszeleg” a moszkvai intézmény hivatalos weboldalán – írja az AFP. Megnéztük, tényleg így van, további információk után kutatva azzal szembesültünk, hogy szinte minden tartalmat töröltek az intézmény honlapjáról.
A 2001-ben alapított központi moszkvai múzeum hivatalos állami dokumentumokat, családi fényképeket és a Gulag áldozatainak tárgyait gyűjti össze. A moszkvai hatóságok szerint az év első kilenc hónapjában 46 ezer látogató volt.
A bezárás napján az AFP helyszíni riportot készített, a környéken elhaladókat arról kérdezte, mit szólnak ahhoz, hogy az intézmény nem látogatható. A múzeumban dolgozó Mihailt rosszul érintette a döntés.
Ez egy remek múzeum, kiábrándító, hogy ez megtörténhetett. Veszteség, nagy veszteség, remélem, nem végleges. Az embereknek szüksége van arra, hogy lássák, megértsék és tudják, hogy ezt a tettet nem szabad megismételni.
Ám a Moszkvában élő Julia üdvözölte a bezárás hírét. „Eleve ellenzem az ilyen létesítményeket, ezért egyáltalán nem vagyok szomorú” – mondta a lapnak az asszony, miközben a közeli parkban a kutyáját sétáltatta.
Sztálinista vagyok. Az emberek minden korszakban meghalnak, most is. Minden korszaknak nem állíthatunk emlékművet.
Az Európa Tanács 2021-ben Múzeumi Díjat adományozott az intézménynek, mondván, hogy „a történelem feltárásán és az emlékezet aktivizálásán dolgozik azzal a céllal, hogy erősítse a civil társadalom ellenálló képességét, valamint a politikai elnyomással és az emberi jogok megsértésével szembeni ellenállását ma és a jövőben”.
A Gulag a sztálini Szovjetunióban felállított kényszermunkatáborok hatalmas hálózata volt. A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10-12 órát dolgoztatták őket, miközben élelmiszer- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Becslések szerint mintegy 18 millió ember élte át a Gulag brutalitásait.
Az AFP szerint Vlagyimir Putyin elnök 24 éves kormányzása alatt arra törekedett, hogy felülvizsgálja Oroszország történelmi narratíváját és a Szovjetunióval való kapcsolatát. Miközben időnként elítéli Joszif Sztálin harmincas évekbeli elnyomó rendszerét, egyre gyakrabban a háborús idők nagy vezetőjeként méltatja őt.
A The Guardian azt írja, hogy
Oroszországban sorra olyan szobrok és kiállítások jelennek meg, amelyek Sztálin örökségét ünneplik, miközben az elnyomás áldozatainak szentelt emlékműveket csendben eltávolítják vagy megrongálják.
Emellett a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy Sztálin és öröksége egyre népszerűbb az oroszok körében.
Az orosz iskolákban megjelent új történelemtankönyvek a sztálini nagy terror áldozatainak millióit csak futólag említik, az elszenvedett brutalitások részletes leírását pedig figyelmen kívül hagyják. A hatóságok ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban veszik célba azokat a személyeket és emberi jogi csoportokat, akik nem értenek egyet ezzel a megközelítéssel.
2024 októberében a Gulag Történeti Múzeum egyik rendezvényén részt vevők a szovjet terror idején meggyilkolt emberek nevét olvasták fel.