Mike Tyson tetoválása miatt csúszott a Másnaposok bemutatója, az első Oscar-díjas magyar filmet pedig egy szerzői jogi kérdés ihlette. Többek között ilyen izgalmas filmes esetekre is fény derült az ismert szerzőpáros, Kollarik Tamás és Takó Sándor új könyvének bemutatóján, amelyet Oscar- és sokszoros Emmy-díjasok ajánlanak az olvasók figyelmébe. Az első magyar filmjogi kézikönyv, a Filmkészítők kézikönyve száraznak tűnő témát dolgoz fel szaftos tálalásban.
Kollarik Tamás és Takó Sándor közös munkáikkal, könyveikkel, kurzusaikkal több mint egy évtizede meghatározó szereplői a hazai és a nemzetközi filmoktatásnak. Ők hozták haza Hollywood magyar alapítói, Zukor Adolf és William Fox életrajzi köteteit, és az életéről világhírű filmesekkel jelenleg is filmet forgatnak. (Múlt héten ebből az apropóból járt Londonban az Index.) Ők írták meg a hollywoodi csillaggal büszkélkedhető Csupó Gábor életrajzi kötetét, de az ő munkájukban jelentek meg Martin Scorsese és Quentin Tarantino egyik kedvenc filmesének, Pressburger Imrének vagy a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklósnak az életrajzi kötetei is.
Takó annak idején a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasa volt, Kollarik pedig tucatnyi, azóta már filmes tankönyvvé vált kötetet írt és szerkesztett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetben Animációs körkép; Magyar Forgatókönyvírók I.; Mozgókép és paragrafusok; Magyar animációs alkotók I.; Magyar animációs alkotók II.; Filmfesztiválkörkép; Művészet, média, marketing; Magyar producerek I.; Film és jog a gyakorlatban címmel.
De ők adták ki és szerkesztették a legendás kolozsvári filmmogul, az erdélyi Hollywood megalapítójáról, Kertész egykori munkaadójáról, Janovics Jenőről készült monográfiát is. A jogász-filmes alkotópáros most egészen más könyvet mutatott be a Budapesti Metropolitan Egyetemen, amire csurig megtelt az egyetem konferenciaterme a filmes szakma jeles és akár Oscar-díjas képviselőivel is.
Taba Miklós, a hazai filmigazgatás csúcsintézménye, a hollywoodi szuperprodukciókat is támogató Nemzeti Filmiroda vezetője nyitóbeszédében így méltatta a kiadványt:
A magyar szakmai könyvkiadás történetében jelen kötethez hasonló, mérföldkőnek nevezhető kiadvány ritka jelenség, fehér holló. A szerzőpáros könyve praktikus, közérthető és könnyen hasznosítható áttekintést ad a filmgyártás során leggyakrabban felmerülő jogi, üzleti, pénzügyi kérdésekről, így hasznos kézikönyv lehet a kezdő vagy kevésbé gyakorlott producerek, gyártásvezetők és más, a filmszakma iránt érdeklődő, ezen a területen elhelyezkedni szándékozó szakemberek számára. A kötet nem csupán az alkotók, de a filmszakmai befektetők számára is biztosan tartalmaz újdonságot, hiszen az ötlettől a filmforgalmazásig minden lényeges kérdést érint.
A filmkészítők kézikönyvének létrejöttét egyrészt Kollarik évtizedes filmigazgatási tapasztalatai előzték meg, az általa létrehozott és vezetett Magyar Média Mecenatúra program 1300 filmet támogatott, ahogy a kötet hátoldalán az Oscar-díjas Deák Kristóf fogalmazott: „amely nélkül nem készülhetett volna el a Mindenki című kisfilmem sem”. Másrészt Takóval közösen sok száz oldalnyi szakcikket írtak, több száz órát oktattak a különböző hazai egyetemeken, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Metropolitan Egyetemen és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen is.
„Kollarik Tamás negyedszázados filmes tevékenysége, az általa vezetett Magyar Média Mecenatúra program évtizede és eredményei, valamint Takó Sándor elméleti és szerzői jogi tudása elismerésre méltó, de egyben oktatói-szerzői munkájuk egyfajta megkoronázása is a Filmkészítők kézikönyve, amelyet minden egyetemen kötelező tankönyvvé tennék” – ekként ajánlotta a helyszínen Rófusz Ferenc, az első Oscar-díjas magyar film, A légy rendezője a könyvet.
Rófusz a bemutatón kultikus filmje érdekes eredettörténetére is felhívta a publikum figyelmét: „Nagyon szerettem a Pink Floydot, és az 1969-es, Ummagumma című dupla albumuk egyik számában zümmög egy légy, ami felkeltette a figyelmemet. Mondhatni, elkapott az ihlet. Szerettük volna megszerezni a nyugati dal kereskedelmi jogait, csak a Pannónia stúdió a kommunista időkben erre nemet mondott. Ha lett volna rá lehetőségünk és tapasztalatunk utánamenni, A légy akár még a Pink Floyd 1982-es, The Wall című filmjébe is bekerülhetett volna.”
A könyv gazdagon illusztrálva, közérthető módon tekinti át és válaszolja meg a filmkészítés során felmerülő legfőbb jogi és üzleti kérdéseket. A könyvvel, ahogy Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense fogalmazott, azt a célt tűzték ki, hogy „segítséget nyújtson a magyar filmeseknek abban, hogy miképp érdemes egy produkciót mint alkotást és mint gazdasági vállalkozást is felépíteni, milyen módon igazodjanak el a magyar és nemzetközi szabályozás szövevényes világában, miképp kezeljék, értelmezzék a jogi szövegeket, szerződéseket, és ami a legfontosabb: megtanulják azt, hogy miképp segítheti őket a jog ismerete az alkotás folyamatában. Fontos tudni, hogy a filmkészítés a jogtudatossággal kezdődik, talán nem véletlen, hogy Andy Vajna minden produkció esetén először azt kérdezte: a jogok rendben vannak?”
Azt, hogy időnként még a legnagyobbaknak is beletörik a jogba a bicskájuk, Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója az alábbi példával szemléltette:
A 2011-ben bemutatott Másnaposok 2 című film egyik jelenetében az egyik főszereplő, Mike Tyson tetoválással az arcán ébred fel. A jellegzetes maori ábrát készítő tetoválóművész azonban keresetet adott be a Warner Bros. stúdió ellen szerzőijog-sértésre hivatkozással. A film teljes bemutatója veszélybe került egyetlen tetkó miatt, dollár százmilliók forogtak kockán, a stúdió és a művész végül a bírósági eljárás alatt peren kívül kiegyezett egymással. Számos ilyen és ehhez hasonló esettel igyekeztünk színesíteni a könyvünket.
A filmkészítők kézikönyvének impresszumát olvasva meglepően egységes és széles körű szakmai összefogás bontakozik ki Kollarikék munkája mögött. Talán mint egykor a már megszűnt Mecenatúra program mellett, a legnagyobb filmeket gyártó, a nemzetközi piacra dolgozó producerek mellett (mint Kemény Ildikó) megjelennek a ma már magyar állampolgárságú és egyben világhírű Macdonald testvérek is.
A kötettel egy olyan, tankönyvként és kézikönyvként egyaránt hasznosítható kiadvány jelent meg, amely alkalmas arra, hogy később ott lapuljon minden hazai filmalkotó és tartalomgyártó zsebében, gyors válaszokat, biztos eligazodási és elindulási pontokat nyújtva az alkotás során felmerülő egyes jogi kérdésekre. A könyv természetesen nem pótolja egy tapasztalt ügyvéd vagy jogi szakértő konkrét kérdésben nyújtott jogi tanácsát, munkáját, de segítségére lehet a filmalkotóknak abban, hogy átfogó képet kapjanak a filmkészítés jogi alapjairól, megválaszolva egyúttal több, az alkotás során meghatározó alapvető kérdést is. Egy olyan know-how-t biztosítva mindezzel, amellyel egy 21. századi igényű, sikeres filmalkotónak rendelkeznie kell.
(Borítókép: Kollarik Tamás és Takó Sándor, a két szerző [jobbra], az ősz hajú úr az Oscar-díjas Rófusz Ferenc. Fotó: Taraczky Mila)