A Mazsihisz, a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet arra kéri a hazai politikai élet döntési pozícióban lévő vezetőit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézve fontolják meg, mely közéleti szereplők méltók arra, hogy beemeljük őket a gyermekeink számára irányt adó példaképek sorába, a nemzeti panteonba és a nemzeti kánonba – írták a közleményükben.

Szombaton a lakitelki rendezvényen Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének meghívására beszédet mond Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Szatmáry Kristóf parlamenti képviselő.

A szoborállítással egy olyan ember életműve előtt tisztelegnek, akivel a magyar parlamenti pártok az antiszemita megnyilvánulásai miatt nem vállaltak közösséget. Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít

– írták. 

A szoboravatóra szóló meghívót a Népfőiskola honlapján tették közzé Lezsák Sándor aláírásával, aki az Országgyűlés fideszes alelnöke és a Nemzeti Fórum elnöke. 

A XX. Század intézet Csurka István születésének 90. évfordulójára tartott emlékkonferenciát. Az eseményről készült tudósítás szerint Schmidt Mária azt mondta, hogy az író „olyan feladatokat vállalt magára, mint Zrínyi Miklós, Petőfi Sándor vagy Jókai Mór: »az ő hagyatékukat folytatta«”.

A konferencián Csurka István antiszemitizmusát is megemlítették. Schmidt Mária szerint az az „amerikai birodalom” ítélte el, ahol ma már „kontextusfüggő az antiszemitizmus”. A tudósításban felelevenítik a vitát kiváltó Néhány gondolat című könyvet, melyben az író szerint a Kádár-korszakban „a zsidóságnak szava volt, nyílt vagy rejtett befolyása, ahol meghatározó elem lehetett”.

A tanulmányt Kövér László náci szelleműnek és antiszemitának nevezte, Orbán Viktor szintén elhatárolódott, valamint fel is szólalt a „Csurka-féle nacionalizmus ellen”.