Az ünnepek közeledtével – a gasztronómiai és non-fiction kötetekhez hasonlóan – összegyűjtöttünk tíz hazai és külföldi, idén megjelent fikciós alkotást, amelybe érdemes lehet belelapozni.
Krasznahorkai László Zsömle odavan című új regényének főszereplője, a 91 éves Kada Józsi bácsi sok mindent megtett azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől, egy magyarországi faluban mégis rátalálnak. Kada családja már több évszázada titokban tartja felmenőit, és egyelőre nem szeretné, hogy kitudódjon, Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra. IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként, mint nyugdíjas villanyszerelő nem akar belekeveredni a politikába. De mit szólnak ehhez tanítványai, akik között olyan is akad, aki terrorakciókra készül?
Krasznahorkai László új regényében visszatér Magyarországra. A baj mindenkit megtalál: éppúgy az öreg királyt, mint a felbukkanó vendégeket, akik között találunk egy Krasznahorkai László névre hallgató vándorzenészt is. Hol lehet mindeközben Józsi bácsi házőrző kutyája, Zsömle?
A történet egy testvérpárról szól, Peter és Ivan Koubekről, akik nem is lehetnének egymástól eltérőbb egyéniségek. Peter túl van a harmincon, sikeres dublini ügyvéd, de apjuk halála után csak gyógyszerrel tud aludni, és nem boldogul a párkapcsolati problémáival. Két nő között tengeti mindennapjait: Sylvia, Peter első szerelme, akivel máig meghitt a kapcsolatuk, és Naomi, a komolytalan egyetemista.
Peter öccse, Ivan huszonkét éves, és versenyszerűen sakkozik. Visszahúzódó, feszengő típus, nagyszájú bátyjának tökéletes ellentéte. A gyász első heteiben ismerkedik meg Margarettel, egy idősebb nővel, aki problémákkal küszködik. Ivan és Margaret viszonya gyorsan komolyra fordul. A két testvérnek rá kell jönnie arra, mennyi is fér bele életükbe.
Sally Rooney a Baráti beszélgetések, a Normális emberek és a Hová lettél, szép világ szerzője. Mindhárom eddigi regénye nemzetközi bestseller. Művei világszerte több mint negyven nyelven olvashatók. Első két könyvéből a BBC tévésorozatot gyártott. 2022-ben Sally Rooney-t a TIME magazin beválogatta a globális kultúra száz legnagyobb hatású formálója közé.
Az Apám üzent Grecsó Krisztián fikciós alkotása és eddigi legszemélyesebb könyve. Családi múltját kutatja, egyfajta személyes vallomás. A paraszti kultúrából való kitörés, a társadalom által felkínált férfiszerepek, a nők sorsformáló ereje saját életükben és az emberi döntések generációs következményei kerülnek a kötet fókuszába. Az Apám üzent egyszerre család- és identitásregény, egy nemzedékről szól, amely nem találta a helyét a Kádár-korban, még kevésbé a rendszerváltás után, és egy másik nemzedékről, amelynek ezzel az örökséggel kell megbirkóznia.
Az Ajvé egy humoros, mélyen emberi kötet, amely egy család három generációját mutatja be egy kislány szemével a Kádár-korban. A könyv először 2001-ben jelent meg, azóta számos embernek és alkotónak nyerte el tetszését.
A figurák nagyszerűek, szeretni valóak és elviselhetetlenek, mintha csak a saját családtagjaink lennének… Pontos, bátor, mulatságos és megrendítő – nagyszerű olvasmány
– fogalmazott róla Rakovszky Zsuzsa.
„Együltében Agatha Christie-t szokott olvasni az ember, meg Chandlert. Meg Lugosi Viktóriát. Bizony őt. Ott van rajta a múzsa csókja. A homlokán. A múzsa csókja, vagy az örökkévalóé?” – írja Jancsó Miklós.
„A cinkét a kert végébe, egy beerdősödött területhez vittem fel. Tollát borzolta, vissza se nézett. Mihelyt a fák közé ért, felugrott egy elérhető távolságban levő ágra, onnan egy kicsivel magasabbra, leesett, újrakezdte, haladt befelé. Közben csicsergett. A társai válaszoltak neki. Hiú ábránd lenne azt hinni, hogy a dala rólam szólt, a közös kalandunkról, arról, hogy fogságba esett, de megmenekült. Ez már egyáltalán nem volt fontos. Annyit mondott talán: itt vagyok. Az intelligencia nem más, mint páratlan rugalmasság és alkalmazkodóképesség. Teljes jelenlét a pillanatban, emlékezés legföljebb a zsigerek szintjén.”
Szendi Nóra írása is az Index felületén jelent meg. Lapunk évek óta kísérletezik azzal, hogy visszahozza és erősítse a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és hazai írók vállalták ezt a feladatot, hogy az olvasó ne csak irodalmi lapokban találkozzon a műfajjal, hanem a hazai közéleti oldalakon is heti rendszerességgel. A kötetben található írásokban az is közös, hogy mind az életünkről szól, a mindennapjainkról, azok nehézségeiről és szépségeiről.
2024 irodalmi Nobel-díjas szerzőjének új regényében a főszereplő férfi egy örökletes betegséggel küzd, ami miatt hamarosan megvakul. Ógörög szavakat rajzol a táblára, jól leplezve, hogy szinte csak foltokat lát, közben egy nő szorgalmasan jegyzetel, akiről senki sem sejti, hogy képtelen megszólalni – fájdalmában megnémult –, mióta elvesztette édesanyját és a kisfia feletti felügyeleti jogot. Mindketten egy szöuli tanteremben, egy holt nyelvvel foglalkozva próbálnak vigaszra találni, ami végül kötelékké válik köztük.
Az irodalmi Nobel-díjas Han Kang harmadik magyarul megjelent regényében két magányos ember néma harccal igyekszik megküzdeni az őket ért veszteségekkel. A Görög leckék különleges, érzelmes mű, amely az emberi élet fontosabb kérdéseire keresi a választ: hogyan nyitjuk meg belső világunkat más felé, miként lehet kapcsolódni a másikhoz akár szavak nélkül is, hogyan tudjuk elviselni az élet elviselhetetlennek tűnő nehézségeit?
Jón Kalman Stefánsson új regénye, a Hiányod maga a sötétség generációs történeteket mesél el Izlandtól Dél-Európáig, a tizenkilencedik század közepétől 2020-ig. Jelentéktelennek tűnő életeket, amelyek valahogy mégis összetartják a világot. Többek közt olyan karaktereket ismerünk meg, mint a postára adott kisfiú, a szerelmes pap, a Kierkegaard-tudós halász és a magába roskadó rocksztár. Életeik felett a boldogság iránti vágy és gyengeségeik egyforma erővel bírnak. Történeteik néhol keresztezik egymást, végül pedig olyan kép áll össze, ahol az álmodozó karakterek maguk is álommá válnak.
1944-ben Kolozsváron megkezdődik a gettósítás, egy orvosnő pedig a dajkára bízza nemrég született gyermekét. Erzsi és a férje kétségbeesetten ügyelnek rá, hogy se a szomszédoknak, se a rokonoknak ne tűnjön fel a pár hónapos csecsemő jelenléte, közben a reménybe kapaszkodnak, hogy mielőbb érjen véget a háború. Tompa Andrea regénye a gyermek sorsát követi végig, a főhős pedig furcsa kerülőutakon lép kapcsolatba saját történetével.
A történet 1968-ban játszódik, öt fiatal – három fiú és két lány – életét mutatja be. Egyikük a rendszer kegyeltje, másikuknak rejtőzködnie kell, de még a kegyeltet is súlyos titok nyomasztja. Prágába épp bevonultak a tankok, Magyarországon pedig életbe lépett az új gazdasági mechanizmus. Virágzik a zenei klubélet, a szexuális szabadság erősödik, már kapható a Coca-Cola, a fiatalok pedig farmerben akarnak járni és Beatlest hallgatni. Rövid szoknyák, hosszú haj és a nyugati zenék jelzik a lázadást. A három, érettségi előtt álló fiatalt is szétfeszítik a hormonok, de összetartja a csapatot a barátság, az események azonban kérlelhetetlenül sodorják őket a drámai végkifejlet felé.
Carl és Roy Opgard sikeres emberek, az Os nevű hegyi falu talán legsikeresebbjei. Carl wellnesshotelt vezet, Roy pedig a benzinkúton fejes, mellette vidámparkot szeretne építeni hullámvasúttal. A gond azonban őket is utoléri, amikor a környéken tervezett nagyszabású útépítés – amelynek következtében megszűnne a várost életben tartó, átmenő forgalom – egyre aktuálisabbá válik. A fivéreknek tenniük kell valamit, még ha ehhez be is kell piszkolniuk a kezüket. Szerencsére az ilyesmiben bőven akad tapasztalatuk.
Azonban Kurt Olsen körzeti megbízott is lehetőséget lát a testvérpár megmozdulásában, hisz végre esélyt kap arra, hogy bebizonyítsa, az évekkel korábban elkövetett emberölések is az Opgardok műve. Hamarosan azonban kiderül, hogy a gyilkosságok sora nem szakadt meg a múltban. A bűn útján elindulni könnyű, elhagyni már jóval nehezebb. A birodalom című kötet folytatása intenzív történet a hűségről, családi kötelékekről, szerelemről és arról, mire képes az ember azért, hogy megóvja mindazt, amiért egész életében harcolt.