Gondolom, nem meglepő az olvasók számára, hogy újságíróként az ember rengeteg interjút csinál minden évben, szinte számolni is felesleges. Vannak köztük nagy nevek, feltörekvő arcok, furcsa szerzetek és mélabús művészek, de valószínűleg sosem lesz még egy olyan interjúalanyom, mint Oláh József. Bent vagyunk a podcaststúdióban, megy a felvétel, és azt részletezi nekem, hogy amikor náluk, otthon lakadáré van, akkor mennyi tyúk kell, hogy a násznép jóllakjon, ha meg lakodalmi hangulatot akarnak hozni a Papp László Budapest Sportarénába, akkor ott vajon miként oldják majd meg a disznópörzsölést.

Igen, kell némi tapasztalat, hogy rájöjjön az ember, a Parno Graszt vezetője mikor halad a komoly sztorik ösvényén, és mikor tér le, hogy bevigye az embert az abszurd poénok dzsindzsájába, ami van, hogy csak jó tíz perccel később tűnik fel – akár legutolsó közös interjúnknál –, hisz Oláh József úgy képes a két tartalom közt váltani, mintha mi sem történt volna.

Persze igyekeztünk nem elkomolytalankodni a teljes adást (ami az én szórakozottságom miatt sem volt olyan könnyű). Kifaggattam a zenészt, hogy miként tud megelevenedni a Parno muzsikája egy akkora helyen, mint a Papp László Budapest Sportaréna, ráadásul arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezúttal nemcsak ők, hanem évtizedes barátzenekaruk, a Bohemian Betyars is színpadra áll, így aztán biztos, hogy kő kövön nem marad.

Pogó a színpadon?

Vagyis kő kövön nem marad, ha összeáll a koncert, hisz Oláh József a felvétel előtt pár nappal eszmélt rá egy rádióbeszélgetést hallgatva, hogy kb. egy hónap van még a koncertig, amiben benne vannak az ünnepek is. A zenész rögtön a fejéhez kapott, hívta, akit ért, hogy el kéne kezdeni próbálni, hisz nem egyszerű a feladat:

Érdemes tudni, hogy egy negyvenfős tánccsoport is lesz benne és egy meglepetésvendég is. Aki ismeri a Bohemian Betyars és a Parno Graszt zenei keveredését, az teszi, ahova teszi, mert én se tudom hova tenni, hisz punk és cigányzenekar, ahol a punkzenekar valami népzenei vonulaton is rajta van, mert Kakas meg Gábor is népzenész, néptáncos emberek voltak. A táncosoknak fel lesz adva a feladat, hogy erre mit is lehet. Pogózni csak nem fognak a színpadon

– mondja nevetve Oláh József.

Persze nem olyan vészes a helyzet, hisz a dalok, az ötletek készek, a Parno Graszt pedig híres arról, hogy a hazai könnyűzene legkülönfélébb csapataival is remek összhangban mozog a színpadon. A banda rengeteg elődadóval lépett már fel vagy készített közös dalt a legkülönfélébb stílusokban. A Bohemian Betyars miatt kapcsolatba kerültek a punkzenével, a Pogány Indulónak köszönhetőn – akivel Oláh József elmondása szerint azóta testvéri a viszony – a rappel is jobban összefonódtak, de a popzene legismertebb bandáival is van közös daluk. 

Legújabb daluk Dánielfyvel jött ki egy hónapja, és mintegy 2,5 millió megtekintést ért el eddig a YouTube-on. Oláh József elmondta, hogy ezeknek az együttműködéseknek a zöméből sláger lett, ami egyszerre nagyon jó, hisz autentikus cigányzenét játszó zenekarként hatalmas embertömeget érnek el vele, de közben nehéz is, mivel a koncerteken ezeket várják a nézők, így már nem tudnak egy-egy fellépést egy órára leredukálni, ha a saját slágereiket is szeretnék eljátszani.

Néha zavarja is a zenészt, hogy már alig lépnek fel olyan intim, családias környezetben, mint karrierük hajnalán. Nagyon hiányzik neki, de örül, hogy ennyien kíváncsiak a zenéjükre. Szeretné, hogy a zenekar fejlődjön, gyarapodjon, de gyakran önti el a nosztalgia, hogy egyszer-egyszer azért visszatérne abba a világba, ahonnan elindultak, ami közel áll a szívéhez.

Amikor családias közegben játszottunk, kis színpadokon, tényleg arról szólt, hogy rúgjuk szét a ház oldalát, és szedjük le a vakolatot a falról, akkor mindig arra vágytunk, hogy játsszunk a nagyszínpadon. Oda vágytunk fel. Aztán elkerültünk a kis helyekről a nagy helyekre, mivel a kisebbek nem tudják azt az embermennyiséget befogadni, ami jön ránk, és elkezdtek hiányozni ezek a helyek. Elkezdtek hiányozni azok a koncertek, amikor ilyen néptáncos közegben, táncházakban voltunk. Mondtam a menedzserünknek, hogy »te, énnekem ez nagyon hiányzik most már«

– fogalmazott a zenész.

Menedzserük persze elmondta: dönteniük kell, melyik irányt veszi fel a zenekar, amit Oláh József elfogad, de vágyát nem adta fel véglegesen. Jelenleg egy-egy rendhagyó koncerttel igyekszik visszahozni a hiányolt élményt, akár a podcastben kiemelt, közelgő szállodakoncertjük, ami szintén rendhagyó esemény lesz.

Így tanulnak a betyárok

Az elsődleges fókusz azonban januári arénás „lakadáréjukon” van, amit a Bohemian Betyarsszal közösen adnak majd. A két banda régi barátságra tekint vissza, bár eleinte a Parno Graszt még kicsit idegenkedett a punk világtól, amit a betyárok képviselnek. Az első koncertélmény nem is feltétlenül alakult rózsásan, mivel a Parno idő szűkében volt, és el kellett rohanjon, így a csapat nem tudta megnézni, hogyan is adaptálják a betyárok a zenéjüket. Néhány évvel később mégis közös projektbe vágtak, azóta pedig töretlen a lendület.

Persze össze kellett érni, hisz a két formáció eléggé eltérő világból jön nemcsak stílusilag, de még a próbafolyamatot tekintve is, így kezdetben akadtak kihívások:

Az elején, amikor a Bohemian Betyarsszal elkezdtünk zenélni, mindig az volt a szavajárásom, hogy »Gábor, hát gyertek utánunk!« Erre Gábor: »De Józsi, mi nem vagyunk cigányok, mi nem tudunk utánad menni, nem olyan zenészek vagyunk, bakker, meg kell ezt tanulni!« És képzeld el, most már azt veszem rajtuk észre, hogy egyre improvizatívabbak.

Bár a két zenekarnak azért kell közösen próbálni – hisz a dallistát együtt meg kell tanulni és begyakorolni – a Bohemian Betyars kezdi elsajátítani azt a fajta improvizációs készséget, amivel a Parno zenészei koncertről koncertre lenyűgözik a közönséget, de még hosszú út áll előttük. Oláh József elmondása szerint egyre jobb az a zenei összhang, ami a két bandát, a 12 zenészt a közös fellépéseiken és a próbákon jellemzi, így az már biztos, hogy a Papp László Sportarénában valami igazán ütős fog kikerekedni a színpadon, valódi lakodalmi hangulat.

A beszélgetésben többek közt szó esik még arról is, hogy:

• milyen szokatlan, új projekt szerveződik épp a zenekar háza táján,
• hogyan alakult a kapcsolatuk a korábbi együttműködések során megismert zenészkollégákkal, akár Pogány Indulóval,
• mégis milyen meglepetésekkel készülnek az arénás koncertre (ami nem a disznóvágás),
• és mi is az ára a nagyszínpados sikernek.

Aki lemaradt volna az arútluK előző részéről, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti

(Borítókép:  Oláh József 2024. december 16-án. Fotó: Németh Kata / Index)