Csuja Imre színművész a Nagy Dilemma című műsor karácsonyi adásában beszélt arról, hogy sokáig küzdött anyagi nehézségekkel, és a színészet mellett más munka után nézett, hogy meg tudjon élni, de az ismerősei is többször kihúzták őt a szorult helyzetből. 

Pályakezdő koromban nagyon sokat kértem kölcsön. Sosem volt annyi pénzünk, amennyi kellett volna, de az életnek mennie kellett. Persze mindig visszaadtam, amit kölcsönkértem, de ezek néhány ezer forintok voltak. Nyilván ezt sem volt könnyű kérni, olyannyira nem, hogy már aktív színészként is inkább elmentem a próba és az előadás között sírköveshez, és cipeltem a sírköveket, meg drótkeféztem a mohát a temetőben, de volt, hogy rakodómunkás voltam. Ezzel egészítettem ki a családi kasszát

– vallotta be a művész, akinek azonban nem csak pályakezdőként akadtak anyagi nehézségei, később is mellékállást kellett vállalnia. 

„Amikor felszerződtem Pestre, a feleségem sapkákat kötött, én meg azokat árultam az öcsémmel az Örs vezér téri aluljáróban. Az egyik kritikus meg is kérdezte tőlem, hogy erre egy színész rászorul? Mondtam neki, hogy rá. Egyelőre” – mesélte. 

Csuja Imre szerint ő ahhoz a generációhoz tartozik, akit megtanítottak dolgozni, pénzt keresni azonban kevésbé. Manapság viszont igyekszik a lehető legjobb keresetet kialkudni a munkáiért.

Mint a Story idézte, a színész lassan, de biztosan tört ki a nélkülözésből, bár amikor feleségével megismerkedett, még nem volt pénze arra, hogy randira hívja. „Tetszett egy lány, és el akartam vinni vacsorázni, de nem volt egy huncut fillérem se. Kérdeztem tőle, hogy: „Nem tudsz kölcsönadni 2500 forintot?” Azt mondta, de. Elvittem a Fülemülébe vacsorázni, és azóta is, 43 éve tartozom neki. Mai napig ő a feleségem!” – mondta a színész a műsorban.