Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke szerint a Kolibri Színház az utóbbi években meglehetősen gyengén teljesített, ezért volt szükség a változásra. A miniszter „úgy ítélte meg, hogy kívülről érkező, megújulást és szakmai-üzemeltetési frissességet hozó, tapasztalt vezetőt bíz meg a következő öt évre” – írta a szervezet közleményében.
A Magyar Színházi Társaság után közleményt adott ki a Kolibri Színház igazgatójának kinevezéséről a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság is, amit szintén teljes terjedelmében, változtatás nélkül közlünk.
„A Magyar Teátrumi Társaság mint a hazai előadó-művészeti szféra legnagyobb szakmai-érdekképviseleti szervezete, a sajtóban megjelentekre és a Magyar Színházi Társaságtól érkezett nyilvános megszólításra reagálva üdvözli a napokban nyilvánosságra került miniszteri döntést a három fővárosi színház igazgatói kinevezéseivel kapcsolatban. Egyúttal szakmai sikereket és töretlen alkotókedvet kíván a régi-új vezetőknek.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy világszerte a fenntartók jelentős jogosítványokkal rendelkeznek az általuk finanszírozott intézmények gazdasági és jogi folyamatainak ellenőrzésében, a költségvetés meghatározásában, valamint a vezetők kinevezésének módjában. Más európai országokban is előfordul, hogy a fenntartók pályáztatás nélkül nevezik ki a színházak vezetőit.
Magyarországon hosszú ideje szakmai kuratóriumok segítik a döntéshozókat, ám a végső felelősség az ágazat vezetőjét – vagy adott esetben a városvezetőt – terheli.
A miniszter a Kolibri Színház esetében – miután az a budapesti színházak nézőkért folyó versenyében és gazdasági teljesítményében az utóbbi években meglehetősen gyengén teljesített – változást akarhatott, és úgy ítélte meg, kívülről érkező, megújulást és szakmai-üzemeltetési frissességet hozni képes, tapasztalt vezetőt bíz meg a következő öt évre.
Természetesen a pályázatok elbírálásának meghatározott szakaszában a társulatok véleménye fontos, de nem mindenek felett álló. Véleményünk szerint helyes, hogy nem a kollektíva választ vezetőt, hanem a fenntartói joggyakorló dönt.
Érdekes, hogy a Színházi Társaság más színházak esetében nem mutatott hasonló érzékenységet a társulati szavazási arányok és a kinevezett vezetők összefüggéseiben. Emlékeztetőül: 2002-ben, amikor a Nemzeti Színház vezetésére Márta István és Vidnyánszky Attila is pályázott, a társulat őket támogatta, mégis Jordán Tamás kapott vezetői kinevezést.
Hasonlóképpen a Színházi Társaság nem foglalkozott annak lehetséges káros következményeivel, hogy Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója 2023 októberében példátlan módon másfél évvel mandátuma lejárta előtt kijelölte utódját, és a Fővárosi Önkormányzat az önkormányzati választások előtt lebonyolította a pályáztatást.
Örömmel egyeztetünk a jövőben a társ-érdekképviseleti szervezettel, amennyiben ez következetesen és valóban egyeztetés formájában valósul meg, elkerülve a sajtón keresztüli üzengetéseket és a kettős mérce alkalmazását" – zárta 2025. január 13-i levelét a Magyar Teátrumi Társaság elnöksége nevében Vidnyánszky Attila elnök.
Mint azt korábban megírtuk, a Magyar Színházi Társaság a közleményében többek között azt írta, hogy „a döntést a szakmai bizottság pályázatonként elkészített összegző véleményével és a szavazás részletes eredményével együtt nyilvánosságra kell hozni”, illetve feltette a kérdést, hogy ha a minisztérium már 2024. december 19-én meghozta a döntést, miért csak három héttel később jelentette ezt be hivatalosan.
Ezekkel a kérdésekkel mi is megkerestük a Kulturális és Innovációs Minisztérium sajtóosztályát, és az alábbi választ kaptuk:
„A miniszter a hatályos jogszabályok szerint, az előírt határidőben, a pályázati bíráló bizottság értékelésének figyelembevételével hozta meg döntését az előadó-művészeti szervezet vezetőjének választására irányuló pályázati eljárás során. Az eljárás részleteit a törvényi előírásoknak megfelelően hozta nyilvánosságra a Kulturális és Innovációs Minisztérium.”
(Borítókép: Vidnyánszky Attila 2023. szeptember 1-jén. Fotó: Szollár Zsófi / Index)