A Kolibri Színház megszerzésének végső célja az lehetett, hogy a jelenleg állandó játszóhellyel nem rendelkező Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) belvárosi színházhoz juthasson. Ez derül ki Zalán Jánosnak az Index birtokába jutott nyertes igazgatói pályázatából, amely nagy terjedelemben foglalkozik a Vidnyánszky Attila nevével fémjelzett SZFE és a Kolibri együttműködésével. Az Index megszerezte azt a jelentést is, amit Kotán Attila írt azután, hogy a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kezdeményezésére 2023-ban átvilágította a Pesti Magyar Színház működését.
Zalán Jánost a társulat tiltakozása ellenére nevezte ki a Kolibri Színház élére Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, és bár a színház tagjainak ebbe valóban nincs beleszólásuk, joggal tartottak attól, hogy Zalán kinevezésével – aki mögött csak egy tartózkodással maradt le Vidovszky György főrendező – alapvető változások kezdődnek a színházban.
Ez Zalán János pályázatából egyértelműen kiderül: az Index birtokába került dokumentumnak már a bevezetőjében leszögezi, hogy „jelenleg csak egyetlen út mutatkozik az intézmény előtt, ahhoz pedig új működési modellt kell bevezetni”, ennek keretében az egyetemről kikerülő, tettvágytól fűtött generáció számára biztosítanak bemutatkozási helyet.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel való együttműködésről először az Üzleti terv című fejezetben beszél, amely együttműködés
több területen nyújt kölcsönös előnyöket, kezdve a hallgatók szakmai fejlődésétől, egészen a színház bevételi struktúrájának diverzifikálásáig.
Ennek keretében a Kolibri Színház vállalja, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak vizsgaelőadásaihoz helyszínt biztosít, ami történhet bérbeadással, illetve közösen finanszírozott vizsgaelőadásokkal – utóbbi a pályázat szerint azzal az előnnyel is jár, hogy új nézői réteget vonzanak be, amire a színháznak égető szüksége van. A Kolibri emellett helyszínt és lehetőséget biztosít a végzős hallgatók számára, hogy szakmai gyakorlati képzésüket teljesítsék. Mindehhez pályázati forrásokat igényelnek majd.
A pályázat az SZFE-vel való együttműködésre aztán a Hosszú távú művészeti koncepció című fejezetben tér vissza részletesebben.
Az egyetemnek hosszú távon tervezhető plusz játszóhelyre van szüksége. Ezt a felmerülő igényt a Kolibri Színház szabad kapacitásának lekötésével enyhítheti.
Ebben a fejezetben a közös produkciók, a gyakornoki program és a szakmai gyakorlatok mellett már szó van oktatási együttműködésről workshopokkal és mesterkurzusokkal, közös kutatási projektekről, rendezői és dramaturgiai kísérletezésről, kapcsolatépítésről, tudásmegosztásról és új technológiák alkalmazásáról is.
Zalán János ír továbbá közös tematikus fesztiválokról és szakmai fórumokról, konferenciákról, közönségépítő programokról, pályázatokról és nemzetközi projektekről. Utóbbihoz kulcskérdés az idegen nyelvű oktatás erősítése és biztosítása – ahogy Zalán előző munkahelyén, a Pesti Magyar Színházban is az volt, ahol
házhoz ment az angoltanár.
Számít az új igazgató az egyetem hallgatóira a digitális színház megvalósításában (AR, VR) is, amelynek keretében az SZFE-n tanuló filmes és vizuális művészeti hallgatók szintén együttműködhetnek a Kolibri Színházzal. Lennének közös nyári táborok, vidéki turnék (utóbbi természetesen a Vidnyánszky Attila által gründolt Déryné Programmal karöltve) és közös kritikai elemzések is.
A pályázat egyébként az SZFE és a Déryné Program mellett erősen épít a Lázár Ervin Programra (LEP) mint bevételi forrásra: 2025-ben 60 millió, 2026-tól 100 millió forintos bevétellel számol, miközben egyébként a LEP meglehetősen döcög, 2024 végén forráshiány miatt sorra mondták le a programba tartozó előadásokat.
Cikkünk megjelenése után a Lázár Ervin Programtól az alábbi pontosítást kaptuk: „Az előadások számával kapcsolatban a Déryné Program és az alkotók közötti egyedi szolgáltatási szerződésben rögzített pontok alapján lemondás nem történt. A Lázár Ervin Program első időszakában – amely 2024. december 20-ig tarott – összesen 301 728 gyerek vett részt a Programban, amelyből 93 137 fő színházi és kulturális intézményekben, míg 208 591 fő iskolai előadásokon élvezhette a művészeti produkciókat. A második időszak (2025. január 6–március 31.) alatt szerződés szerint tervezetten 100 905 fő fog részt venni 507 előadás keretén belül. A korábbi évek lebonyolítási rendszeréhez képest a Déryné Program által irányított Lázár Ervin Program működése a tanév ideje alatt folyamatos.”
Az SZFE-vel való együttműködés felsorolt területei olyannyira átszövik a színház működését – racionalizálva a két intézmény erőforrásait és kapacitásait –, hogy az egyetem szinte egyenrangú része lesz a Kolibrinek: nem véletlen, hogy a pályázat támogatói között van Seregi Zoltán és Oberfrank Pál mellett Vidnyánszky Attila, az SZFE kuratóriumi elnöke is. Zalán János pedig belülről ismerheti az egyetem működését, hiszen oktatási rektorhelyettes volt az intézményben.
A Kolibrivel ékszerdobozszerű, központi helyen lévő játszóhelyhez jut az SZFE, amely
az Ódry Színpad 2022-es elvesztése óta nem rendelkezik ilyen lehetőséggel.
A színművészetisek lázadása miatt is emlékezetes – az SZFE mostani vezetése számára rossz emlékű – Vas utcai épületet a korábbi tulajdonos, a Magyarországi Református Egyház vette meg. Az SZFE-hez tartozó Uránia Nemzeti Filmszínház, ahol az egyetemi vizsgafilmek bemutatója zajlik, nem alkalmas erre, mert a színpadnak nincs kiszolgálótere, de időben is ütköznének az előadások a vetítésekkel.
A Kolibri Jókai téri szecessziós épülete 1912-ben, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült. A földszintjén kezdetben az Edison filmszínház kapott helyet, majd 1916-tól mulatóként és kabaréként, 1928 és 1944 között Komédia Orfeum néven várta a közönséget. A fővárosi közgyűlés 1992-ben alapította meg a Kolibri Színházat, amely azóta is az épületben működik.
A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság sietett üdvözölni Zalán kinevezését, mondván, hogy a minisztérium „megújulást és szakmai-üzemeltetési frissességet hozni képes, tapasztalt vezetőt bíz meg a következő öt évre”, de a nyílt támogatás mellett is jelentős lobbierő mozdult meg a Fideszen belül mindkét oldalon, ami azt jelzi, hogy a kormánypárt politikusait és kulturális megmondóembereit megosztotta a Kolibri Színház ügye. Ennek keretében közös vadászatokról éppúgy szó esik, mint a miniszternek szánt óvatos figyelmeztetésekről, illetve Zalán korábbi munkahelyével, a Pesti Magyar Színházzal kapcsolatos ügyekről.
Utóbbiak közé tartozik az a jelentés, amit Kotán Attila készített a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kezdeményezésére a Pesti Magyar Színház gazdálkodásáról 2023 júniusában. Zalán János, az akkori igazgató 2023 októberében rendkívüli társulati ülésen mondott le, mert „olyan felkérést kapott, amivel új szintre tudja emelni azt a munkát, amit évek óta végez”. Hogy mi volt ez, azt azóta sem tudjuk, de mindez arra is jó példa, hogy egyik napról a másikra ott tudott hagyni egy társulatot, amelynek a vezetésével megbízták. A KIM 2023 novemberében visszavonta a gazdasági igazgató kinevezését is.
Kotán Attilának az Index birtokába jutott jelentésében többek között az olvasható, hogy a színház működésének karakterisztikus eleme „külsősök” foglalkoztatása: „Ez történhet megbízási szerződéssel, illetve vállalkozási (szolgáltatási) szerződések keretében”, az előbbit a személyi juttatások kerete fedezi, utóbbinál ugyanez a dologi kiadásokat terheli.
Hiteles (beszámolókból származó) kimutatás a személyi juttatásokból foglalkoztatott külsősökre vonatkozóan lelhető fel
– olvasható a jelentésben, amely megállapítja: a Lázár Ervin Program pótlólagos forrásai biztosították az intézmény működőképességét, de az állományi létszám jelentősen megnövekedett, és a 2023 őszétől bekövetkező energiaválság hatásait az intézmény nem tudta eredményesen kezelni. Mindezek alapján Kotán Attila a fenntartó számára konszolidációs program kidolgozását javasolta.
(Borítókép: Vidnyánszky Attila 2023. szeptember 1-jén. Fotó: Szollár Zsófi / Index)