A Tsubasa kapitány című japán animesorozat több mint 40 éves, és Olaszországban a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. Viola Ardone olasz író úgy véli, részben azért, mert egy fejlődéstörténetet mutat be. Vásárhelyi Árpád Olaszország-szakértő, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet óraadó oktatója szerint az olaszok mindig is nyitottak voltak az ázsiai kultúrára, nemcsak a képregények és animék tekintetében, hanem mindez a kortárs irodalmukban is megjelenik.
Nem gondoltam volna, hogy az olaszországi utazásaim alatt szembejön velem a gyerekkorom. Pontosabban piciny darabkája, de így történt. A Tsubasa kapitány című japán animesorozat szereplői Bologna, Parma és Róma utcáin is visszamosolyogtak rám, legtöbbször az újságosbódék széles kínálatának köszönhetően vagy baráti látogatások alkalmával, amikor 4-5 éves gyerekek vacsora után ezt a rajzfilmsorozatot nézték, nagy kedvvel. Már ekkor is mozgott bennem, hogy ezzel valamit kezdenem kell, de amikor a La Repubblica nemrégiben hosszú cikket közölt a rajzfilmsorozatról, eldöntöttem, nincs mese, utána kell mennem a történetnek.
Minden Takahasi Jóicsival kezdődött, aki a Tsubasa kapitány megálmodója, írója és rajzolója. Története először mangasorozat formájában jelent meg, 1981 és 1988 között nem kevesebb mint 37 kötet látott napvilágot. Ebből aztán 128 részes animesorozatot készítettek, amelyet Japánban 1983 óta sugároznak. Olaszországban 1986-tól vetítik, Magyarországon először a kétezres évek elején az RTL Klubon futó Kölyökklub műsorában volt látható. Az utóbbira jól emlékszem, mert gyerekként mindig vártam az új részeket. Egyrészt azért, mert a sztori a futball körül forog, a történet ugyanis a 11 éves Tsubasa Ozoráról szól, aki arról álmodozik, hogy egyszer profi labdarúgó lesz. Másrészt pedig a cselekmény bemutatja a kisfiú emberi kapcsolatait is, szól a barátságról, a versenyhelyzetről és a rivalizálásról is, no meg arról, hogy lehetsz bármilyen tehetséges, csapatban mindig erősebb vagy.
De miért népszerű egy mintegy 40 éves animesorozat ma Olaszországban?
A jelenségről Viola Ardone olasz íróval – aki elsősorban a Gyerekvonat és az Oliva Denaro című bestseller regényeiről ismert, amelyek magyarul az Athenaeum Kiadó gondozásában jelentek meg – és Vásárhelyi Árpád Olaszország-szakértővel, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet óraadó oktatójával beszélgettem.
Viola Ardone nemcsak író, hanem tanár is, ezért megkérdeztük, milyen tapasztalatai vannak a diákjai körében. A tanítványairól nem tudott mit mondani, méghozzá azért, mert középiskolában tanít, „ők már kicsit öregek a rajzfilmnézéshez”, de a tizenhárom éves fia nagy rajongója a sorozatnak, már az összes részt megnézte.
Olaszországban a Tsubasa nagyon népszerű, mert a futball is az, ráadásul »japán« módon mesél erről a sportról, vagyis epikusan, a nehézségeket, a vereségből fakadó frusztrációt, valamint a fejlődéstörténet útját mutatja be.
Vásárhelyi Árpád egyetértett az előtte szólóval. „Világhírű, díjnyertes olasz filmek egytől egyig fejlődéstörténetet mutatnak be.” Példaként Paolo Sorrentino A nagy szépség, valamint Giuseppe Tornatore Cinema Paradiso című filmjét említette. Mindkettő Oscar-díjas alkotás.
Úgy tűnik, hogy ez a siker receptje Olaszországban.
Vásárhelyi úgy véli, az olaszok mindig is nyitottak voltak az ázsiai kultúrára, nemcsak a képregények és animék tekintetében, hanem a kortárs irodalmukban is megjelenik. „Bármelyik könyvesbolt top 50-es listáján az első tízben biztos szerepel japán alkotás, sőt az ötvenes listán akad legalább 5-8 könyv” – fogalmazott az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet óraadó oktatója, aki szerint a műfaj annyira közkedvelt, hogy számos író-olvasó találkozót és könyvbemutatót tartanak. „Milánó főterén, a Mondadori könyvesboltban van egy pici »amfiteátrum«, amelyben minden héten 4-5 könyvbemutatót tartanak, ebből 2-3 rendszerint képregényekről szól. Ez is azt mutatja, hogy igény és kereslet is van rá.”
2023-ra a teljes mangából világszerte több mint 90 millió példány került forgalomba, ezzel minden idők egyik legkelendőbb mangasorozata lett. Vásárhelyi Árpád szerint a rajzolt világ Olaszországban sokkal népszerűbb, mint Magyarországon. Ráadásul hagyománya van, amely nemcsak a mozgóképre, hanem a papíralapú publikációkra is igaz.
Az olaszországi könyvesboltokban legalább egy polc, de jó esetben gyakran egy egész fal képregényekkel, animékkel és mangákkal van tele. És az újságárusoknál is széles választék kapható. Ez az újságosok túlélésének egyik biztosítéka, már csak azért is, mert a napilapok és a klasszikus, nyomtatott sajtó eladása jelentősen bezuhant, de ezek a kiadványok egészen magas példányszámban mennek.
Viola Ardone arról is beszélt, hogy az olasz gyerekek már nem igazán néznek tévét. A sorozatokat, akár a rajzfilmeket, inkább az interneten vagy a különböző streamingszolgáltatókon követik, mert így ők dönthetik el, hogy mikor szánnak rá időt. Vásárhelyi Árpád tapasztalatai szerint Olaszországban a rajzfilmeknek is keletje van. A Peppa Malac című brit rajzfilmsorozatot hozta fel példaként, amely Magyarországon három-négy évig futott, Olaszországban viszont mintegy 15 éve folyamatosan megy, töretlen népszerűséggel. „S ha csak arra gondolunk, hogy a RAI állami tévécsatorna két olyan önálló csatornát tart fenn, amelyek csak és kizárólag ilyen rajzfilmeket sugároznak, az azt jelentheti, hogy anyagilag is megéri nekik, különben nem működtetnék” – vélekedett.
A Tsubasa kapitány részben azért vált a világ egyik legnépszerűbb manga- és animesorozatává, mert a klubfutballt népszerűsíti. A rajzfilmsorozat megtekintése után rengetegen döntöttek úgy, hogy profi labdarúgóvá akarnak válni. Mások mellett
olyan világklasszis labdarúgókra is inspirálóan hatott, mint Alessandro Del Piero, Fernando Torres, Zinedine Zidane, Lionel Messi vagy Andrés Iniesta.
Vásárhelyi szerint Olaszországban a futball, valamint a meccsre járás a családi élet része. Az ismerkedések alkalmával is gyakran szóba kerül, hogy ki melyik csapatnak szurkol, így a felek egyből be tudják határolni egymást.
Olaszországban csak 1986-ban került a kereskedelmi tévékbe Holly & Benji, a két bajnok néven, a siker pedig óriási volt. Érdekesség, hogy a sorozat producerei egy időben igazi futballisták karaktereit is bevetették, az olaszok számára ikonikus jelenet, amikor az egyik részben a főhős Roberto Baggióval találkozik a repülőtéren. Az olasz világsztár pedig biztatja a fiatal tehetséget. És ott van Hjúga Kodzsiró karaktere, aki a történet során a Juventus futballistája lesz.
S bár az alkotó, Takahasi Jóicsi tavaly jelentette be, hogy egészségügyi okok miatt 43 év után abbahagyja a rajzolást, ám Tsubasa kapitány története valószínűleg továbbra is népszerű marad – legalábbis Itáliában.
(Borítókép: A „Tsubasa kapitány” című japán anime plakátja a tokiói Yotsugi állomáson 2024. április 7-én. Fotó: Ahmet Furkan Mercan / Anadolu / Getty Images)