A Magyar Színházi Társaság szerint a Kolibri Színház Novák Jánossal az élen felbecsülhetetlen és megkerülhetetlen értéket hozott létre. Éppen ezért az új igazgató személyével és terveivel kapcsolatban nyilvánosságra került információk alapján úgy vélik, hogy nem biztosított a nemzetközileg is kimagasló és innovatív szakmai, pedagógiai program folytatása a teátrumban. A társaság nyílt levelet bocsátott ki, és Karácsony Gergely főpolgármestert kéri a kialakult, „rendkívül méltatlan helyzet” megoldására.
A Magyar Színházi Társaság nyílt levelet tett közzé honlapján, amelyben először köszönetet mondott a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház távozó vezetőjének, Novák Jánosnak, hiszen a Kolibri társulatával együtt több évtizeden át felbecsülhetetlen és megkerülhetetlen értéket hoztak létre.
Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy szerintük ezen értékek veszélybe kerültek a kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs döntésével, amit – szerintük – alátámasztanak az elmúlt napokban nyilvánosságra került információk az új igazgató személyével és terveivel kapcsolatban.
Ennek alapján nem látják biztosítottnak a nemzetközileg is kimagasló és innovatív szakmai, pedagógiai program folytatását a Kolibri Színházban.
Kiállunk mi is – csatlakozva az ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszervezete magyar központjának nyílt leveléhez – a Kolibri Színház védelme érdekében. Egyben Karácsony Gergely főpolgármesterhez fordulunk, és kérjük, hogy – mivel a Kolibri Színház (Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Közhasznú Nonprofit Kft.) tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat – kezdjen egyeztetést a Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetőjével a kialakult rendkívül méltatlan helyzet megoldására
– írják, arra külön kitérve, hogy a Kolibri Színház „Közszolgáltatási Keretszerződésének” – amely az előadó-művészeti szolgáltatások tartós biztosítására jött létre – Preambuluma meghatározza: bár az intézményt közösen működteti a kultúráért felelős Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat, a tulajdonosi jogokat a Fővárosi Önkormányzat gyakorolja.
A nyílt levélben arra is felhívják a figyelmet, hogy a szerződés értelmében a tulajdonos figyelemmel van a tulajdonára, arra is, hogy a közszolgáltatási feladatok teljesítése ne sérüljön. Ha egy nyertesnek nyilvánított pályázatból az derül ki, hogy a pályázó nem tartja kötelezően követendőnek a gyermek- és ifjúsági színház közszolgáltatási céljait, hiszen azokat akár meg is változtatná – ez önmagában elég indok arra, hogy a tulajdonos lépjen.
A Magyar Színházi Társaság szerint a helyzet szakmai kezelése azért is sürgető, hiszen nemsokára ismét tárgyalások kezdődnek a többi, szintén közös fenntartású (állami/önkormányzati) színházak működtetéséről. A teljes körű egyeztetés – beleértve a Magyar Színházi Társaság részvételét is – fontos a minőségi felelősség megteremtéséhez.
Aláhúzzák továbbá azt, hogy a Magyar Színházi Társaság alapszabálya szigorú: a szervezetet csakis szakmai szempontok és értékek vezérelhetik. Ebből következik, hogy az általuk formált vélemény és állásfoglalás minden esetben a magyarországi színházi szakma minőségvédelméről szól, ami felelősség, kötelesség és feladat.