Megnyílt a Ludwig Múzeum gyűjteményéből összeállított, kizárólag női alkotók műveit felvonultató Női kvóta 02. című kiállítás, amely a tavaly ősszel megnyílt tárlat folytatása. A kiállítás a nők által választott műfajokat, témákat, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit mutatja be.
Itt a második felvonás, folytatódik a 35 éves Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum kizárólag női alkotók műveiből összeállított válogatása. A Női kvóta című kétrészes kiállítás tavaly októberben nyílt első fejezetében főleg a női szerepekkel, illetve nők művészeti (ön)reprezentációjával foglalkoztak.
A második, 2025. január 23-án nyílt részben a nők által választott műfajokat, témákat, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit mutatják be az elmúlt fél évszázadban, a múzeumban őrzött műveiken keresztül.
A kiállítás első két termének különös aktualitását az Ukrajnában zajló háború adja: a női alkotók ábrázolásain a férfiak a háborút megénekelve, katonaruhában, harckocsiban, kiégett házak kulisszái között jelennek meg. Ezekkel állnak szemben a következő teremben látható, az otthont, a családot, a gyermekek világát bemutató alkotások, amelyek a nőművészet kiemelt témái is egyben.
A tárlat további részeiben a múzeum heterogén anyagából válogatva, a teljesség igénye nélkül igyekeznek áttekintést adni különböző alkotókról, életművekről, tendenciákról és témákról.
A kiállítás kurátora, Szipőcs Krisztina generációnként, korszakonként és stílusonként állította össze az anyagot, amely az 1960-as évektől datálódik. A tárlat – a javasolt haladási sorrend értelmében – egyik legelső alkotása például Yoko Ono fehér sakk-készlete, amely a környezetünkben dúló háborús helyzetre is reflektálhat: a konfliktus békés megoldását javasolja, miközben egy olyan szituációt mutat be, ahol a lépéseket már képtelenség követni.
A »nőies« témák, formák és technikák, a feminista művészeti gyakorlatok lassan vívták ki méltó helyüket a képzőművészet fősodrának művészeti kísérletei és irányzatai között. A háború utáni nemzedék, például Molnár Vera, Reigl Judit és Maurer Dóra a férfiak között, velük versengve hozták létre életművüket. Keserü Ilona az Iparterv egyetlen női tagjaként olyan forma- és színvilággal lépett fel, amely az »asszonyi létben« gyökerezett
– derül ki a kiállításon.
Láthatjuk többek között az idősebb generáció alkotóinak munkáit, akik a hetvenes-nyolcvanas években gyakran a férfiak árnyékában – vagy velük versengve – hozták létre értékes életművüket, de azt is megfigyelhetjük, hogy
A női művészek között sokkal több a különutas:
ezek az alkotók kézművesek, eredetiek, saját, önállóan kitalált technikákkal és eljárásokkal alkotnak. Nem állnak össze mozgalommá, nem alkotnak csoportosan: az individualitáson van a hangsúly.
De a legnagyobb hangsúly a rendszerváltás után, a kétezres években fellépő új nemzedék művészein van. Ezekben a munkákban nemcsak a társadalmi-politikai környezet változásait, annak következményeit figyelhetjük meg, de a nőiesnek tekintett eszközök, anyagok, valamint témák tudatos beemelését, a művészi önreflexiót is láthatjuk.
A kiállítás utolsó termében a 2020-as évek női alkotói közül is bemutatkozik néhány: ők különleges technikájukkal, markáns szín- és formakísérletekkel újítják meg folyamatosan napjaink művészetét.
(Borítókép: Végel Dániel / Ludwig Múzeum / Kortárs Művészeti Múzeum)