Bob Dylan már minden létező elismerést bezsákolt, köztük az Oscar-díjat is. Most a róla szóló, Sehol se otthon című filmmel tarolhatnak az Oscar-gálán az alkotók, hiszen nyolc kategóriában jelölték a filmet.
Bob Dylan nemcsak a pop-rock történelem egyik legnagyobb hatású dalszerzője, hanem a legtöbbet díjazott élő művész, aki szinte az összes jelentős kitüntetést elnyerte. Az elismerések felsorolása szétfeszítené cikkünk kereteit, bőven elég, ha csak a legfontosabbakat említjük: Bob Dylan Oscar-, Golden Globe- és tizenegyszeres Grammy-díjas előadó. Ráadásul a 2016-os év irodalmi Nobel-díjasa.
Az elmúlt években – néhány kivételtől eltekintve – rendre hatalmas sikert arattak azok az alkotások, amelyek egy-egy zenészlegenda vagy együttes története alapján készültek. Hollywood nem tétlenkedett, és többnyire igényes filmeket készített Ray Charles, Elvis Presley, Elton John és Johnny Cash életéből, de emlékezetes, hogy a Queen együttest sem hagyták ki a sorból. Várható volt, hogy Bob Dylan sztorija is megihleti az alkotókat. Az előadó életéből I’m not there – Bob Dylan életei címmel már készült produkció, amely mélységével és összetettségével, álomszerű jeleneteivel a nézők helyett inkább a kritikus tetszését nyerte el.
Tavaly decemberben került a mozikba Timothée Chalamet főszereplésével a Bob Dylan életéről szóló új film, a magyarul meglehetősen fura című Sehol se otthon, amit a hazai mozikban csak 2025. február 6-tól láthatnak a nézők. A produkció iránti érdeklődést jól mutatja, hogy előzetesét alig egy nap alatt több millió ember látta.
A drámát a Johnny Cash életéről már forgató James Mangold rendező mellett Jay Cocks jegyzi forgatókönyvíróként. A film Dylan New York-i korai éveit követi nyomon egészen a rocktörténeti jelentőségű, 1965-ös Newport Folk Festivalon való fellépéséig.
A film sikerét nemcsak az iránta mutatott érdeklődés jelzi, hanem az is, hogy összesen nyolc jelölést kapott az idei Oscaron, köztük a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb női mellékszereplő kategóriájában is esélyes. Ha egy nagyon rossz poént szeretnénk elsütni, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy
Úgy tűnik, minden nyerhető azzal a legendával, aki már mindent megnyert, még az irodalmi Nobel-díjat is.
Az előzetes alapján biztosan szerepelni fog az alkotásban a Cafe Wha? és a Hotel Chelsea is, amelyek fontos helyszínek az élő legenda életében. Timothée Chalamet mellett pedig olyan neves színészeket is láthat majd a közönség a vásznon, mint Elle Fanning, Edward Norton és Benedict Cumberbatch.
James Mangold úgy jellemezte a filmjében szereplő Dylant, mint „egy vándort, aki Minnesotából érkezik új névvel és új életszemlélettel”. New Yorkba érkezése „felfordulást indít el a folkközösségben és abban, hogy mit gondoltak az igazi és a nem hagyományos folkról”.
Mivel az alkotás még nem látható Magyarországon, csak találgathatunk arra vonatkozóan, hogy mi lesz a pontos cselekmény. Az biztos, hogy találkozhatunk a névtelen, de az egyre nagyobb sztárrá váló Dylannel is, aki költői, különleges és rendszerellenes dalszövegeivel rövid időn belül nemzedéke egyik legnagyobb ikonjává vált.
Az alkotás csúcspontját vélhetően az a rocktörténeti pillanat jelenti, amikor Dylan akusztikus gitárról elektromosra váltott, és előadta minden idők egyik legfontosabb dalát, a Like a Rolling Stone című szerzeményét New Portban.
A rajongók egy része rossz néven vette, hogy a folkzenész elektromos gitárra váltott.
Júdás
– kiáltották neki a közönség soraiból, miközben kifütyülték.
Hazug vagy – játsszatok kurva hangosan!
– mondta Bob Dylan a bekiabálónak, illetve így utasította zenekarát.
Bob Dylan 1941. május 24-én született a Minnesota állambeli Duluthban. Hibbing városában nőtt fel középosztálybeli zsidó családban. Tinédzserkorától játszott különböző együttesekben, idővel egyre jobban érdekelte az amerikai folkzene és a blues. Woody Guthrie volt az egyik bálványa. A Beat-korszak és a modernizmus költői, Jack Kerouac és Allen Ginsberg szintén nagy hatással voltak rá.
1961-ben New Yorkba költözött, ahol elkezdett fellépni különböző Greenwich Village-i klubokban és kávézókban. A producer John Hammond segítségével aláírt egy lemezszerződést, és 1962-ben megjelent az első lemeze Bob Dylan címmel. A rá következő években sorban jelentek meg a nagy hatású lemezei, 1965-ben a Bringing It all Back Home és a Highway 61 Revisited, 1966-ban a Blonde On Blonde, 1975-ben a Blood On The Tracks. A munkatempója később sem lankadt, még 2020-ban is jelent meg listavezető nagylemeze.
A lemezei mellett megjelentek olyan kísérleti írásai is, mint az 1971-es Tarantula. 2004-ben megjelent a Chronicles című önéletrajza (magyarul is elérhető Krónikák címmel), amiben a korai New York-i éveit írja le, és azt, hogy milyen volt a kortárs popkultúra figyelmének középpontjában állni. Az 1980-as évek második fele óta Dylan szinte megállás nélkül turnézik, 2024-ben európai koncertkörúttal örvendeztette meg rajongóit.