Hatalmas megnyitóünnepséggel avatták fel Fóton a Nemzeti Filmintézet új filmstúdióját, amely 10 ezer négyzetméteren szolgálja ki a filmkészítők igényeit, ehhez 20 ezer négyzetméternyi kiszolgáló terület és 135 ezer négyzetméternyi zöldterület is párosul. A hanggátló falakkal ellátott, a fenntarthatóság jegyében minimalizált energiafogyasztással működő komplexumot Orbán Viktor miniszterelnök és Káel Csaba filmügyi kormánybiztos beszédei nyitották meg, egy zenés-táncos látványshow-val és a tavasszal érkező Hunyadi-sorozat egyik élőben reprodukált csatajelenetével kiegészítve.
Egészen 1936, a Róna utcában található stúdió létrejötte óta nem adtak át ekkor volumenű stúdiókomplexumot – derült ki Káel Csaba beszédéből a megnyitóceremónián. A filmügyi kormánybiztos elmondta többek közt azt is, hogy a hazai filmgyártás nemzetközi sikere az adóvisszatérítési rendszerben, a fejlett hazai infrastruktúrában és magasan képzett szakemberekben rejlik, az így kiépült magyarországi filmgyártást pedig világszerte úgy nevezik:
Duna-parti Hollywood.
A Nemzeti filmintézet frissen megnyitott fóti stúdiójában több tízezer négyzetméternyi területen dolgozhatnak majd a hazai és nemzetközi filmes szakemberek. A megnyitógálát konferáló Hermányi Mariann és Brasch Bence pedig azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy napokon belül újabb külföldi produkció érkezik Magyarországra, ami hamarosan birtokba is veszi a stúdiót.
Az eseményen számos színész és zenész vett részt, nem csupán vendégként, de előadóként is. A szervezők felidézték az elmúlt mintegy 120 évnyi magyar filmgyártás ikonikus pillanatait számos tánc- és zenei performance-szal kiegészítve. Fellépett többek közt Kovács Gyopár és Veréb Tamás, akik a Meseautó betétdalát szólaltatták meg, színpadra állt Hegedűs D. Géza, a Nemzet Színésze, Nagy Sándor és Tasnádi Bence, akik a Szeretni bolondulásig című dalt adták elő. Ruzsa Magdi a Sose halunk meg című film ikonikus zeneszámát, a Nagy utazást énekelte el, míg Törőcsik Franciska, Ember Márk és Varga Járó Sára jóvoltából a Hogyan tudnék élni nélküled című musical néhány dala csendült fel.
Az eseményen a műsorvezetők felelevenítették a magyar filmgyártás fontos pillanatait, kezdve az olyan ikonikus eseményektől, mint az 1901-es A táncz című, első tudatosan rendezett és dramatizált, fekete-fehér, magyar némafilm, a Vígszínház 1912-ben átadott, filmalkotásra szánt üvegterme, és az 1917-ben színre lépett első három hazai filmstúdió.
Megemlékeztek még többek közt a FÁBRI Stúdióról, a budakeszi Filmlaborról, az 1964-ben létrejött MAFILM-ről, a magyarok által kiérdemelt számos nemzetközi elismerésről (Cannes, Berlin, Oscar-díj) vagy a legikonikusabb alkotásokról, a magyar filmtörténelem kiemelt darabjairól, mint például A kék bálvány, a Mágnás Miska vagy a Mephisto.
Külön filmmontázsokban emelték ki az elmúlt időszak legjelentősebb magyar alkotásait, így a Semmelweis vagy a Véletlenül írtam egy könyvet című filmeket, de külön montázs készült az itt forgatott külföldi alkotásokból is, legyen az a Dűne, a Hellboy, az Inferno vagy a Borderlands.
A megnyitóesemény zárásaként élesben bemutatták a vendégek számára, hogy mire is képes az új komplexum. Amíg a beszédek és a táncos bemutatók tartottak, a hanggátló falakon túl egy másik bemutató előkészületei zajlottak, amiről csupán akkor szerzett tudomást a publikum, amikor az utolsó beszéd is elhangzott.
A szakemberek elhúzták a hatalmas falakat, és a szemünk láttára elevenedett meg egy középkori csatajelenet, amelyben Hunyadi János katonái és török harcosok ütköztek meg. A látványos csatajelenetben több tucat színész, köztük a Hunyadi-sorozat főszereplője, Kádár L. Gellért vett részt teljes fegyverzetben.
Az ütközetet harci gépekkel, lángszórókkal, fölgyújtott katonákkal, robbanásokkal és lovassággal spékelték meg a biztos hatás végett.
Az új stúdiókomplexum egyik különlegessége, hogy hanggátló falakkal több részre tudják osztani a teret, így amíg a stúdió egyik részében egy csatajelenetet rögzít a stáb, addig egy elszeparált, néhány ezer négyzetméteres területen előkészülhet a csapat egy másik jelenet felvételére. Ez, kiegészítve a modern fény- és hangtechnológiával, képes meggyorsítani számos folyamatot, és kiszolgálni a külföldi gigaprodukciók igényeit.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)