A pesti humor egyik – ma is népszerű – koronázatlan királya a 120 éve született Rejtő Jenő. Az évfordulóhoz is köthető, hogy egy szegedi márkaszobrász a P. Howard néven is publikáló író regényeinek több népszerű figurájáról készít miniszobrocskákat. Dobó Ferenc Levente az Indexnek elmondta: tavaszra elkészülnek a 20-25 centiméteres alkotások. Jelenleg a szobrok végleges helyeit keresik a Tisza-parti város közterein.
„A közügy mindenkinek kedvenc magánügye”, „a pénz az egyetlen jó, amiből nem árt a sok” vagy „az nevet utoljára, aki először üt” – ez csupán három a sok száz szellemes Rejtő-bonmot közül, amelyeket – korszakoktól függetlenül – generációk idézgetnek. 82 évvel ezelőtt, 1943 januárjában – sok ezer honfitársával együtt – vesztette életét a Don-kanyarban az ismert és népszerű kabaré- és színpadi szerző.
Rejtő Jenő, aki P. Howard néven is publikált, ma már leginkább humoros regényeiről ismert:
olyan figurákat hívott életre, mint Piszkos Fred, Gorcsev Iván, Fülig Jimmy vagy Nagy Levin, a szakács, akinek nadrágszabó és betörő volt a „becsületes foglalkozása”, főzni pedig a börtönben tanult meg.
Rejtő Jenő halhatatlan figuráiról hamarosan miniszobrok készülnek, hogy Szeged belvárosában helyezzék ki őket. „Több bronzszobrocskát készítek. Megrajzolom, megformázom, majd öntőformát készítek róluk. Ezt követően öntik ki bronzból a szobrokat” – foglalta össze a folyamatot Dobó Ferenc Levente. A márkaszobrász újszegedi műhelyében mutatta be a terveket, a formázás alatt lévő főhősöket, valamint a már kész figurákat.
Kevesen tudják, hogy Reich – Rejtő – Jenő 6 évesen családjával együtt rövid ideig Szegeden, a Zrínyi utca 17. szám alatt élt.
1910-ben apja kereskedelmi ügyletei miatt költöztek a Tisza-parti városba. Kishúga, Nelli a dél-alföldi városban, a zsidó temetőben nyugszik. A kis Reich Jenő iskoláit már Budapesten kezdte. Később két operettjének – a Gróf Figaró és a Tatjana, az orosz kémnő – premierje is Szeged városához kötődik.
„2019-ben készítettem el Piszkos Fred embernagyságú alakját. Tavaly Fülig Jimmy is csatlakozott a kapitányhoz. Ezek úgynevezett utazó szobrok, kerekeken lehet gurítani őket. Rendszeresen buliznak, például a szegedi SZIN-en” – mesélte a szobrász. Tapasztalatai szerint egy-egy kitelepülésnél sorokban várják az emberek, hogy szelfit készíthessenek a népszerű figurákkal. A szobrokat egyébként Korcsmáros Pál méltán népszerű és jól ismert Rejtő-képregényei ihlették.
Még gyerekként olvastam P. Howard-regényeket – a történetek nagyon mulatságosak és fordulatosak. Már középiskolásként kellett azzal szembesülnöm, hogy kedvenc könyveim szerzője magyar, Rejtő Jenő, aki álnéven jelentetett meg írásokat
– számolt be ifjúkori felismeréséről Dobó Ferenc Levente, aki a mai napig nagy Rejtő-rajongó.
A szobrász a megyeszékhely több közterületére is szeretne egy-egy szobrot elhelyezni. A Rejtő-miniszobrok köztéri helyszínei között a belváros több pontja is szerepel, melyeket a szobrokhoz is jól lehet kötni. Természetesen – tette hozzá a szobrász – a helyszínek eldöntése a szakemberek feladata lesz.
A Na, mi újság, Wágner úr? nevű hajó, amit egy tiszavirág vontatna a vízen, talán a legjobb helyen a rakparton lenne.
Ezenkívül szobrot kap maga az író, Rejtő Jenő is, amint szivarozva, könnyed eleganciával egy hatalmas szegedi paprikára támaszkodik.
„A helyszíneket még a várossal egyeztetjük. Úgy gondolom, hogy az idelátogató turistáknak is mókás kalandozást jelenthet majd a Rejtő-figurák felfedezése és a szelfik készítése” – tette hozzá Dobó Ferenc Levente, aki szerint Szegednek jót tesz, ha Rejtő Jenő nevével kötik össze.