Még 2024-ben, mintegy 120 év után hagyta el helyét Budapest őrangyalának, Gábrielnek szobra. Az alkotás 1900-ban nyerte el a párizsi világkiállítás nagydíját, a Hősök terén pedig 1901-ben avatták fel, azóta a főváros egyik legjelentősebb látványossága. Bár többször szó esett részletes felújításáról, eddig nagyobb horderejű munkálatokra nem került sor. Jelenleg a szobor szakmai vizsgálata zajlik, ha pedig minden jól halad, tavasszal elkezdődhet a felújítás. Annak érdekében, hogy a város polgárainak és az idelátogató turistáknak addig se kelljen nélkülözni a művet, a Néprajzi Múzeumban átadták a szobor életnagyságú mását, amit 2025. február ötödikétől bárki megtekinthet.
„A Hősök tere angyal nélkül nem ugyanaz” – fogalmazott Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a Néprajzi Múzeumban adott sajtótájékoztatón. Az eseményen arról is beszélt, hogy gyakran kérdezik a turisták, pontosan mi is állt a Hősök tere központi oszlopának tetején, ráadásul a város lakóinak is fontos a szobor jelenléte, ezért döntöttek úgy, hogy a felújítás idejére is megoldják, hogy az emberek ne maradjanak Gábriel nélkül.
A Néprajzi Múzeum épületében 2025. február 5-től, a Városliget Látogatóközpontban megtekinthető Gábriel arkangyal szobrának életnagyságú mása. A majd öt méter magas bronzszobor a Hősök terén 36 méteres magasságból figyeli a várost, most azonban testközelből nézhetik meg az érdeklődők a párizsi világkiállításon 1900-ban nagydíjat nyert műalkotást.
„Több mint 120 év után szükségessé vált Gábriel arkangyal szobrának leemelése a Hősök terén álló monumentális millenniumi emlékmű korinthoszi oszlopáról. A közel 5 méter magas bronzszobor állapota drasztikusan leromlott, a korábbi felújítások során csak esztétikai beavatkozásokat végeztek el rajta, ezért felújítása elkerülhetetlenné vált” – részletezi a felújítás körülményeit hozzánk eljuttatott közleményben Gyorgyevics Benedek. Így folytatja:
A munkálatok első és egyben leglátványosabb fázisában a vagyonkezelő Városliget Zrt. megvalósításában egy hatalmas állványrendszer épült a 36 méter magas oszlop köré, mely lehetővé tette a szobor aprólékos helyszíni felmérését, valamint előkészítését a leemelésre. Ehhez Magyarország legnagyobb mobildaruját használták, hiszen a bronz Gábriel szobor közel 5 méter magas és jelentős súllyal bír. A szobor »földre szállása« és restaurátorműhelybe szállítása sokszorosan összehangolt, mérnöki precizitást igényelt.
Persze Gábriel „földre szállása” nem egy olyan történet, mint a Berlin felett az égben, hiszen ha minden jól megy, hamarosan visszakerül ikonikus helyére, hogy tovább figyelje a várost és a lakosok mindennapjait. Addig is, a most megnyílt, ingyenes pop-up kiállításon nem csupán a szobor mását tekinthetik meg az érdeklődők, hanem különféle videós anyagokat, vetítéseket is láthatnak, köztük egy olyan gyorsított felvételt, amit a Gábriel-szobor szemszögéből rögzítettek a szakemberek, mintha magának az arkangyalnak a szemszögéből néznénk a főváros hömpölygő emberáradatát.
A most nyílt kiállításon megtekinthető az az időkapszula is, amit a millenniumi emlékmű oszlopfőjének restaurálásakor találtak a szakemberek. Az oszlopfő legfelső kőeleme alatt egy borosüveget helyeztek el mintegy 120 évvel ezelőtt.
Az üveg az eredeti beépítés során eltörhetett, így a papír a beton száradása közben felszívódó nedvesség hatására mára sajnos teljesen olvashatatlanná vált. Az érmék azonban túlélték az évszázados várakozást, így megtekinthetőek a kiállításon.
A megnyitón részt vett Móczár Gábor is, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója, aki az eseményen elmondta, hogy a szobron elég súlyos hibák kezdtek látszódni, amelyek leginkább a fejrészen ütköztek ki, de a belső tartószerkezet is komolyabb károkat szenvedett az elmúlt több mint 120 év alatt. Bár eddig kiállta az idő próbáját, biztonsági és kulturális szempontból is elengedhetetlen lett Gábriel szobrának felújítása.
Ahogy a megnyitó után kiküldött sajtóközlemény idézi a főigazgatót:
A lehető legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, a legapróbb részletekig terjedő alapossággal vizsgáljuk át és restauráljuk a szobrot. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden repedést, minden sérülést pontosan feltárjunk, megértsük az okát, megtervezzük a szükséges beavatkozást, és kellő gondossággal el is végezzük. A legnagyobb kihívást a szobor belső szerkezeti állapotának helyreállítása jelenti. A korábbi javítások során ugyanis csak a külső felületeket kezelték, így a belső rögzítések, illetve a bronz- és acélszerkezeteket a lehető legalaposabban fel kell mérnünk.
A főigazgató a megnyitó eseményen elmondta, hogy a szobor megalkotásakor olyan technológiákat alkalmaztak a művészek és szakemberek, amelyek ma már nem elérhetőek, továbbá az anyagötvözet is más, mint a most elterjedt, így nagyon alapos vizsgálatok és tervezés előz majd meg bárminemű beavatkozást.
A 2021-es, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt végzett munkálatok során a szakemberek szembesültek a korrózió okozta mélyebb szerkezeti problémákkal is, amelyek veszélyeztették a szobor hosszú távú fennmaradását.
A Városliget Zrt. a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködve kezdett bele a szobor felújításába. A munkálatok során a bronzelemeket a szobrot tartó korinthoszi fejezet díszeivel együtt műhelyben restaurálják. Az előkészületek során 3D-szkenneléssel dokumentálták az eredeti állapotot, jelenleg pedig a szobor alapos restaurátori vizsgálata zajlik a műhelyben annak érdekében, hogy a szakemberek eldöntsék, milyen eszközökkel és technikákkal tudják mielőbb helyreállítani a 120 éves alkotást.
A szobor restaurálása a vizsgálat eredményeitől függően előreláthatóan tavasszal kezdődik. Móczár Gábor szerint a mostani megmozdulás a magyar műemlékvédelem és szoborrestaurálás ritka eseménye, ami a főváros életében is nagy jelentőséggel bír.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)