Számos szálon haladnak párhuzamosan az események, és hiába szeretnénk azt mondani, hogy minden egy irányba mutat, továbbra sem száz százalékig biztos, hogy mi lesz a fővárosi színházakkal áprilisban. Ugyanis a december 31-én lejárt szerződéseket 2025. március 31-ig hosszabbították meg, de még mindig nem tudni, hogy a folyamatnak mi lesz a végkimenetele. 

Nemrég a Válasz Online egy nagy cikkben összeszedte a jelenleg legégetőbb kérdéseket, legyen szó a Kolibri Színház és Zalán János körüli botrányról, a színházi autonómia kérdéséről, a teátrumok anyagi fenntarthatóságáról és arról, hogy vajon miért tart ilyen sokáig a döntés meghozatala az ügyben.

Orvosi ló?

A cikkben többek közt szó esik arról, hogy:

• Sokan attól tartanak, a Kolibri Színház lehet az orvosi ló, amivel kipróbálja az állam, hogy mi történik, ha az intézmények szerződésesen garantált autonómiáját és művészi szabadságát figyelmen kívül hagyva erővel hoznak meg döntéseket.
• A színházigazgatók személyeiről – az előadóművészeti törvény értelmében – egy olyan testület dönt, amit két fővárosi tag, két szakember az adott színház részéről, egy képviselő a minisztériumból és négyen a Vidnyánszky Attila vezette Teátrumi Társaságból alkotnak. Ezáltal a döntést meghozó kilenc tagból öten a kormányhoz közeli érdekeket képviselik (így felmerül az összeférhetetlenség kérdése, és emiatt nyerhetett Zalán János is 5-4-re).
• A kormánynak sem lenne érdeke, ha a színházak anyagilag veszteségessé válnának, és az eddigi nyilatkozatok alapján minden résztvevőnek az a célja, hogy március 31-ig elfogadható szerződések szülessenek az intézményekkel. A megkérdezettek szerint nincsenek olyan vitás pontok, amelyek lehetetlenné tennék a döntés meghozatalát, ugyanakkor számítani lehet némi változásra a korábbi szerződésekhez képest. 
• A Vígszínház épülete nagy valószínűséggel nem cserél gazdát, a tulajdonjogról nem folynak tárgyalások. 
• A Budapesti Fesztiválzenekar támogatása feltehetően szintén megoldódik.