Tandori Dezső hat évvel ezelőtt halt meg. A 20. század egyik legnagyobb magyar költője életében sok medvét kapott ajándékba ismerőseitől, barátaitól, de ő maga is vásárolt medvéket. Zeke Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) muzeológusa az Indexnek azt mondta, hogy legtöbbjüknek neve is volt, feltűnnek könyveiben, műveinek ihletadói, akárcsak madarai.
Tandori Dezső imádta a játék mackókat, szenvedélyesen gyűjtötte őket. És talán nem túlzok, ha azt mondom, vagyunk jó páran, akik az elképesztő életművön túl ezt külön kedveljük benne. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) látható A tárgyak társasága kiállítással éppen azért van szerencsénk, mert az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül, no meg a belső világuk rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról árulkodó zugába nyújt betekintést. Így van lehetőségünk megnézni Tandori Dezső játék medvéit és még sok minden mást is.
Zeke Zsuzsanna, a PIM muzeológusa, A tárgyak társasága kiállítás kurátora az Indexnek elmondta, hogy Tandori Dezső egykori tárgyai közül 2021-ben mintegy 160 darab került a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárába. Ebből összesen 19 darab plüssmedve és egy doboznyi kisebb-nagyobb kerámiamedve is a gyűjtemény része lett. A tárgyak között találunk hétköznapi használati tárgyakat, ruhadarabokat éppúgy, mint a verseiben megjelenő medvéket ihlető figurákat, illetve a madarak emlékét őrző tárgyakat.
A PIM munkatársa elmondta, Tandori lakásán látható volt, hogy élete során sok mindent gyűjtött, ha nem is tudatosan, de ragaszkodott ezekhez a tárgyakhoz. Azt viszont pontosan nem tudni, gyűjtői szenvedélye honnan eredt.
Tandori Dezső sok medvét kapott ajándékba ismerőseitől, barátaitól, de ő maga is vásárolt medvéket. Legtöbbjüknek saját neve volt, többen feltűnnek könyveiben karakterként is, műveinek ihletadói, akárcsak madarai
– fogalmazott a muzeológus.
A költő Bulmár nevű medvéjét egy trafikban vásárolta, többször is elment mellette, mire rászánta magát a vásárlásra. A Játék-történet című művében így meséli el a sztorit: „A sarki trafikban megpillantottam egy óriási medvét. Fejét megülte már a dohányfüst, vagy én nem tudom. Poros volt? Sráckoromban, később is egészen másféle kapcsolatok kezdeményezésekor vagy elszalasztásakor-halasztásakor voltam ilyen tanácstalan, habozó. Mint most.
Megvegyem-e Bulmárt. Többször elmentem a trafikhoz. Egyszer anyámhoz fel se mentem. Végül úgy döntöttem – ürügy volt ez? –: ha megveszem a Bulmárt, meggyógyulhat anyám. Megvettem.
Egy másik, kis méretű, narancssárga mackó címkéjén Lisi név olvasható, amiről Tandori a Zen koala kártya című könyvében ezt írja: „Lisi nevű mackó, jó drágán vettem Alíz verébkénk, nagy drágám emlékére Bécsben.”
A tárgyak gyűjteményezésekor a madártartással kapcsolatos tárgyak is kiemelt szerepet kaptak, hiszen Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hosszú éveken át megosztotta lakását az utcán talált, segítségre szoruló verebekkel, és teljes odaadással gondoskodtak róluk. 1977-től kezdve Szpéró, Samu, Pipi, Csucsu nevű madarak így találtak otthonra az író lakásában.
A Tandori házaspár a madártollaktól nehezen vált meg, üvegekben és madaraknak vezetett naplófüzetekben őrizte meg a tollakat.
Zeke Zsuzsanna szerint a PIM-be került hagyaték Tandori Dezső írói, költői és műfordítói életművének szinte egészét felöleli. A gyűjtemény gerincét a szerző műveinek autográf és gépiratos kéziratai, mintegy hatezer darabos levelezése, relikviái, személyes használati tárgyai, rajzai és képversei, közel háromszáz órát kitevő hanganyagai és az unikális bejegyzéseket és dedikációkat tartalmazó könyvtárának fontosabb darabjai képezik. A múzeum vállalta, hogy Tandorinak, a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb egyéniségének hagyatékát teljes egészében kutathatóvá teszi.
A tárgyak társasága kiállítás pedig jelenleg is látogatható.
(Borítókép: Mult Roland / Index)