Megnyitotta kapuit a Folk Fashion – Divat a folklór című kiállítás a Hagyományok Házában. A tárlat mintegy 150 ruhadarabon keresztül mutatja be, hogyan befolyásolta a négy közismert magyar népviseleti stílusirány a divat világát a 19. századtól napjainkig. A kiállításon fény derül arra, miként kapcsolódik a magyar népi motívumokhoz Károly király, a Malév repülőgépei, Claudia Schiffer vagy a 20. századi párizsi divat.
Ha azt mondjuk: matyó, kalocsai, kalotaszegi és sárközi, jó esetben minden magyarnak beugrik valami. Még jobb esetben népi motívumok villannak fel a szemünk előtt, nem pálinkafajták, hiszen a négy legismertebb népviseleti vonalról beszélünk, amelyek évszázadok óta a magyar kultúra részét képezik. De mi van, ha azt mondjuk: ezek a minták nem csak a mi kis tízmilliós országunk határain belül váltak népszerűvé.
A Folk Fashion – Divat a folklór kiállítás több egy egyszerű, oktató céllal megalkotott tárlatnál. A cél nem kevesebb, minthogy megmutassa a vendégeknek: a magyar népviselet egy időben Párizs és New York divatját is dominálta, egyes csúcsmárkák pedig a mai napig használják a hazai formavilágokat, még ha erről itthon kevesen is tudunk, beszélünk.
Már a 20. század első felében berobbant az országhatáron kívül a magyar motívumrendszer, amely egy divatikon grófnő és a párizsi szalonok egyik legnagyobb tervezője közötti barátságnak köszönhető. Zsadányi és törökszentmiklósi Almási Jacqueline grófnő Budapesten és Párizsban is szépségideálnak számított, még a Vogue magazinban is közöltek róla fotót. Második házassága egy híres francia ékszerésszel köttetett, így Almási Jacqueline hamar közismertté vált mindkét nagyvárosban, ahol mint divatikont is számontartották.
A grófnő jó barátságot ápolt Elsa Schiaparellivel, a híres olasz divattervezővel, aki Coco Chanel mellett a párizsi divat másik kiemelt alakja volt a két világháború között. Schiaparelli olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Salvador Dalí, Jean Cocteau vagy Man Ray, és sosem volt rest aktuális szenvedélyét beépíteni ruhaötleteibe. A divattervező az 1930-as években látogatott el Magyarországra, hogy barátnője, Almási Jacqueline grófnő segítségével felkutassa a hazai népviselet és magyaros ruhamozgalom gyöngyszemeit. Számos mintát és öltözéket vitt innen magával Párizsba, ahol
estélyi ruhákkal ötvözte a magyar népviselet motívumvilágát.
Szintén ebben az időszakban a tengerentúlon is hódítottak a magyar minták. Kárász Mariska divattervező és textilművész még az első világháború kitörésekor költözött New Yorkba, ahol formabontó ötletei hatalmas sikert arattak. Színes, mintás ruhadarabokat hozott létre, amiket sokszor a magyar népművészet ihletett. Már az 1910-es években is egy luxusmárkának készített magyaros mintákkal díszített blúzokat, mielőtt megtalálta igazi, saját stílusát. Az 1920-as évektől, miután az avantgárd és az art deco stílusjegyeivel kezdte ötvözni a népi mintákat, úttörő és egyedi stílust alkotott, ami a hölgyek egyik kedvencévé vált, és hatalmas sikert aratott New Yorkban.
Persze nem ez volt az egyetlen eset, hogy magyar minták terjedtek el a divat világában, hiszen a második világháború után is akadt neves képviselője a hazai népviseletnek. Róth Lea Lenke, vagy ahogy a világban ismertté vált, Lea Gottlieb holokauszttúlélő volt. Férjét, Gottlieb Ármint még a háború előtt ismerte meg. A férfi családjának esőkabátgyára volt, majd a háború után a pár úgy döntött, Izraelbe költözik, és ott alapít új gyárat. Azonban kiderült, a melegebb éghajlatú országban nem annyira jövedelmező termék az esőkabát, így 1956-ban megalapították a Gottex céget, és átálltak a fürdőruhák és fürdőkellékek gyártására.
A cég védjegyévé vált, hogy látványos motívumokkal látták el fürdőruháikat és kiegészítőiket, ezeken legtöbbször virágminták szerepeltek.
A virágmintákat sokszor a magyar népviseleti hagyományok inspirálták, szimbolikájukban pedig azokat a virágcsokrokat idézte vele Lea Gottlieb, amik mögé bújva próbáltak elrejtőzni, hogy a nyilasok ne találjanak rájuk a zsidóüldözés éveiben.
A Gottex hamar vezető exportcéggé vált. Csárdás és Hungarian Rhaphsody nevű kollekciói egyenesen a magyar népi mintákból merítettek, ügyfelei között pedig olyan sztárok és hírességek szerepeltek, mint Diana hercegnő, Zsófia spanyol királyné, Elizabeth Taylor, Brooke Shields vagy Nancy Kissinger. A kollekciókat olyan közismert manökenek viselték, mint Claudia Schiffer és Naomi Campbell, akiket magyar mintába öltözve a tárlaton kiállított 1991-es magazin lapjain is lehet látni.
A népi motívumok persze sokféle módon utat törtek maguknak az elmúlt évszázadokban, és nem csupán a kifutókon, a strandon vagy a szalonok ruhakínálatában lehetett velük találkozni. Egy időben még a Malév utaskísérői is kalocsai mintás kötényt viseltek, a cég beszántása előtt pedig pályázatot is kiírt a vállalat, amiben arra kérték a tervezőket, hogy álmodjanak meg egy sajátos, nemzeti identitást kommunikáló festést a légitársaság gépeire. Bár végül egy gépet sem láttak el (a győztes) kalocsai mintákkal,
a kiállításon látható egy apró repülőgép modell, ami 1:100-hoz méretarányban mutatja be, hogyan is festett volna a kalocsai mintás repülőgép.
Számos sportolói ruhát is kiállították a Hagyományok Háza tárlatán, ezek közül volt modell, amit élesben is használtak. Szintén kiemelt darab az a ruhaköltemény, amelyben Sebestyén Márta adott elő 1991-ben a brit királyi család előtt. Az akkor még hercegi rangban lévő Károlyt annyira lenyűgözte az énekesnő produkciója, hogy lemezeket kért tőle, amiket később a nagykövetség közbenjárásával meg is kapott az énekesnőtől.
Számos történet bújik meg a magyar népi mintás ruhák mögött, amik akár a jól tájékozott vendéget is meglephetik. Persze a történetmesélésen és a történelmi háttéren túl arra is figyeltek a múzeum dolgozói, hogy bemutassák, miként csapódik le a mai divatban a magyar népviselet. Ennél fogva neonszínű blúzok, partiruhák és virágmintás estélyik is előkerülnek a tárlaton. Interaktív módon néhány darabot akár a vendégek is felpróbálhatnak a kihelyezett öltözőfülkében.
A tárlat külön kitér a kulturális kisajátítás kérdésére, hogy mi történik, amikor nagy divatcégek eredetmegjelölés nélkül, önkényesen használnak fel nemzeti motívumokat. A kihelyezett tájékoztató több példát is említ, ezek közül egyik a Louis Vuitton kontra Románia eset, ahol helyi mintát használtak fel, de később bocsánatot kértek, és közös divateseményt is szerveztek az állammal. A másik egy 2024-es eset, amikor egy spanyol divatcég kalotaszegi mintát használt fel ruhájához, de azon túl, hogy Barcelonában tervezték és Kínában gyártották a terméket, semmi mást nem jelölnek a minta kapcsán weboldalukon.
Az ilyen esetek elkerülése végett az EU azt tervezi, hogy 2025-ben új szabályozást vezet be.
A kiállítás kurátora, Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus és muzeológus a tárlatvezetésen elmondta, hogy a mintegy 150 kiállított ruhadarab zömét a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum textilgyűjteménye adja, de más intézményekből és magángyűjteményi felajánlásokból származó darabok is láthatóak a tárlaton.
Rendezési elvet nézve egyszerre van jelen a kronológia és a tematizálás. Korszakokat és funkciókat tekintve különböző szegmensekre bomlik a kiállítás anyaga, legyen szó a magyar népviselet külföldi adaptálásáról vagy a hippi divatban megjelenő népi motívumvilágról. A Folk Fashion – Divat a folklór című kiállítás 2025. február 13-tól egészen október 30-ig látogatható Budapesten, a Hagyományok Háza Kallós Zoltán kiállítóterében.
(Borítókép: Folk Fashion kiállítás megnyitó 2025. február 12-én. Fotó: Mult Roland / Index)