Nem kis kockázatot vállalt a Good Life Books kiadó azzal, hogy felkarolta egy Magyarországon kevéssé ismert és alig hivatkozott amerikai mítoszkutató életművét, pedig Joseph Campbell munkássága figyelemre méltó: új alapokra helyezte a mitológiák és vallási hagyományok mélyreható összehasonlítását, megalkotva a világ különböző hőstörténeteiben felfedezhető közös minták alapján a hős útjának elméletét. Jelentős hatást gyakorolt az irodalomra, a képregények hőskultuszára, a filmiparra – különösen George Lucas és a Star Wars révén – és a személyes fejlődés filozófiájára, egész generációkat inspirálva arra, hogy a mítoszokat útmutatóként használják saját életükben.
Joseph Campbell legismertebb munkája az először 1949-ben megjelent Az ezerarcú hős (The Hero with a Thousand Faces), amelyben bemutatja a hős útja (monomítosz) elméletét. Két éve kiadta a Good Life Books, szerencsére még most is megvásárolható, pedig előtte csak elképesztő összegért lehetett beszerezni antikváriumokban. 2010-ben az Édesvíz Kiadó gondozásában egyszer már megjelent, majd hosszú évekre nagyon ritka és értékes kinccsé vált. A kötetről két évvel ezelőtti cikkünkben már írtunk.
Az amerikai mítoszkutató elméletének lényege, hogy a különböző kultúrák hőstörténetei egy közös narratív mintát követnek, ami három fő szakaszra bontható:
Korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük, hogy a hős stációi hogyan jelennek meg a Star Wars (a klasszikus trilógia) történetében. Nem véletlen, hogy Az ezerarcú hős magyar kiadásának hátulján George Lucasnak, a Star Wars atyjának méltató mondatai olvashatók:
Amióta felfedeztem Az ezerarcú hőst, három évtized alatt ugyanúgy lenyűgöz és inspirál. Joseph Campbell évszázadokon keresztül tekinti át, miképpen köt mindannyiunkat össze az az alapvető igény, hogy történeteket halljunk és általuk megértsük önmagunkat. Csodálatos olvasmány; az emberi állapot megvilágításaként ez egy kinyilatkoztatás.
Hozzá kell tenni, hogy természetesen Az ezerarcú hősben nincs szó a Star Warsról, egy gazdag kultúrtörténeti munka, amely azt állítja, hogy a mítoszok mélyebb, pszichológiai és spirituális jelentőséggel bírnak az emberi élet fejlődésében. Campbell arra hívja fel a figyelmet, hogy a mítoszok nem csupán ősi mesék, hanem a közösségek alapvető kultúraképző és életvezetési eszközei, mert
segítenek az embereknek megérteni saját életük célját: választ adnak az alapvető kérdésekre a születéssel, a halállal és az élet értelmével összefüggésben.
Egy másik könyvben, az 1991-es A mítosz hatalmában (The Power of Myth) – sok egyéb más mellett már szó esik – a Star Warsról is. A kötet egy 1988-ban sugárzott televíziós interjúsorozaton alapul, amiben Bill Moyers újságíró beszélgetett a mítoszkutatóval. Campbellt ez tette széles körben ismertté, milliók látták a gyorsan népszerűvé váló sorozatot. A mítosz hatalma közérthetően mutatja be gondolkodásának lényegét a vallások, a mítoszok, a pszichológia, a spiritualitás és a kultúra vonatkozásában.
Campbell arról is beszél, hogy szerinte a Star Wars – amelynek mindhárom részét Lucas meghívására a Skywalker Ranchen nézte meg – egy érvényes mitológiai perspektívát ábrázol. A Star Warst a Fausthoz hasonlítja, amelyre George Lucas modern kifejezésmódot talált.
A mítosz hatalma is megjelent magyarul, 2019-ben a Szenzár adta ki, most nemrégiben pedig a Troubadour Books az Időkapu könyvek sorozatában. És a Good Life Booksnak köszönhetően már itt is egy újabb Campbell-könyv: A hős útja (The Hero's Journey).
Az amerikai mitológus, író és előadó 1904-ben született és 1987-ben halt meg. A hős útja a már említett A mítosz hatalmához hasonló szerkezetű: egy interjúkötet, amely Joseph Campbell életéről, munkásságáról és filozófiájáról szól. Az 1990-ben megjelent könyvet Phil Cousineau amerikai író, dokumentumfilmes szerkesztette, és az Esalen Institute által szervezett beszélgetések, interjúk és előadások alapján készült.
A Good Life Books azért kockáztatott ezzel a könyvvel, mert bár nem egy klasszikus életrajzról van szó, A hős útja azért elég részletesen végigveszi a mítoszkutató életét, miközben a magyar olvasók nagy része talán még sosem hallott Campbellről. Ugyanakkor, akik ismerik Az ezerarcú hőst, azoknak egy hiánypótló kötet.
A hős útjából megismerhető a mítoszkutató:
A hős útjában több érdekfeszítő beszélgetés is olvasható filozófusokkal és művészekkel, illetve Campbell azt is kifejti, hogy a Star Wars-trilógia megbabonázta:
Csupa olyasmit láttam a filmvásznon, amivel én magam is foglalkoztam a könyveimben, ám ezek az igazságok itt egy modern problémakör, az ember a gép ellen, témája köré szerveződtek. A gépezetek vajon az emberi lények szolgái maradnak, vagy az uraikká válnak, és ők fognak diktálni? És a »gép« fogalomkörébe beletartozik a totalitárius államgépezet is, legyen bár fasiszta vagy kommunista. És számos olyan jelenség, ami ebben az országban érthető tetten: a bürokrácia és a gépemberek tömege.
Campbellnek visszatérő állítása: a modern embereknek azért is fontos a mítoszok mélyebb megértése, hogy megtalálják a helyes irányt a zűrzavaros, gyorsan fejlődő technológiai világban. A technológia ugyanis nem menthet meg minket, szükség van az ösztöneinkre, a legbelsőbb lényünkre.
A hős útja nem egy száraz tudományos mű, a beszélgetések gördülékennyé teszik az olvasását. Kiegészíti Az ezerarcú hőst és A mítosz hatalmát, így, akik ezeket olvasták, azoknak ez a kötet sem hiányozhat a könyvespolcukról. Akik pedig még csak most ismerkednének Joseph Cambpell munkásságával, azok számára A hős útja kaput nyit a mítoszkutató gondolkodására és világlátására.
Joseph Campbell: A hős útja
Kiadó: Good Life Books, 2024
Fordító: Hegedűs Péter
(Borítókép: George Lucas 2007. október 3-án, Hollywoodban. Fotó: David Livingston / Getty Images)