A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem frissen kiírt rektori pályázatán az látszik, hogy a kulturális kormányzat nem akar újabb balhét a Zeneakadémia körül. Csupán néhány apróság árulkodik arról, hogy merrefelé húz a minisztériumi szándék, ami akár nyitottá is teheti a versenyt. Az Index információi szerint Kelemen Barnabás hegedű- és Farkas Gábor zongoraművész között dőlhet el a küzdelem.
Két emlékezetes fiaskó után harmadszor is kiírta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a Zeneakadémia rektori pozíciójára a pályázatot. Nem szűkítették le a jelöltek körét az előadóművészekre, ahogy az első pályázat során Csák János miniszter tette, és nem írták bele kötelező feltételként a Kossuth-díjat sem, ahogy a második pályázat zárt ki jelölteket, de a részletekből kiderül, hogy mit tart fontosnak a minisztérium, és mit a Zeneakadémia – mindemögött pedig két lehetséges jelölt alakja is kirajzolódik.
„Érkezett néhány javaslat a szenátustól, amelyek egy részét beépítjük az új pályázatba. A pályázatnak az idei év első felében le kell zárulnia” – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az Indexnek adott interjújában, de érdemes megnézni, hogy mi az, amit nem építettek be. Ez ugyanis kirajzolja a két lehetséges jelölt, a minisztérium által favorizált Kelemen Barnabás hegedűművész, illetve a Zeneakadémia tanárai által lehetséges rektornak tartott Farkas Gábor zongoraművész közti különbséget, illetve azt, hogy
melyikőjüknek kedvez inkább a kiírás.
A pályázat szerint például a jelöltnek rendelkeznie kell „az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével”. Az egyetem szenátusa ezt kiterjesztette volna nemzetközi szintre, lévén, hogy Farkas Gábor az amerikai és a japán oktatási intézmények világában járatos, míg Kelemen Barnabás inkább Európában, német nyelvterületen.
A pályázat során „előnyt jelent a Kossuth-, illetve Széchenyi-díj, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyarország Babérkoszorúja díj”, ám nem tették be a szenátus javaslatára a Liszt Ferenc-díjat, amivel Farkas Gábor rendelkezik, míg Kelemen Barnabásnak Kossuth-díja van. Farkas ellenben nem a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) „gyorsított eljárásában”, Kossuth-díjasként lett egyetemi tanár, mint Kelemen, hanem végigjárva a megfelelő lépcsőfokokat habilitált – a habilitáció azonban nem került be a követelmények közé.
A legérdekesebb mégis a következő mondat:
Tekintettel az alapító Liszt Ferenc szellemiségére és a Zeneakadémia hagyományaira, a zeneművészet, továbbá a felsőoktatás területén jelenleg is aktív pályázónak rendelkeznie kell: legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert tudományos, alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 10 éves oktatói tapasztalattal; legalább 5 éves vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal.
A kiírás tehát oktatói és vezetői tapasztalatról ír, nem az oktatásban szerzett vezetői gyakorlatról.
A felsőoktatási törvény szerint azonban „rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik”. Farkas Gábor a Zeneakadémia tanszékvezetője, Kelemen Barnabás pedig „csupán” a Fesztivál Akadémia szervezője és vezetője, ily módon rendelkezik oktatói tapasztalatokkal, illetve vezetési és szervezési ismeretekkel, gyakorlattal is.
Hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kelemen Barnabást favorizálja, az abból is tudható, hogy Hankó Balázs miniszter többször is tárgyalt a zenei élet meghatározó szereplőivel a Zeneakadémia jövőjéről, és ezeken a beszélgetéseken Kelemen Barnabás rektorsága került terítékre.
Az Index információi szerint ezeken a megbeszéléseken Marton Éva opera-énekesnő, Batta András korábbi rektor, Gőz László dzsesszzenész (BMC), Hoppál Péter, korábbi kultúrért felelős államtitkár, Kelemen Barnabás és felesége, Kokas Katalin hegedűművész vett részt, és meghívták Kutnyánszky Csabát is, aki jelenleg megbízott rektorként viszi az intézmény ügyeit. Hoppál Péter és a Kokas–Kelemen házaspár jó viszonyáról egy 2024. júliusi közös fotó is árulkodik.
De beszédes ez a kép is Hankó Balázs Facebook-oldaláról 2024 szeptemberéből:
A pályázat benyújtásának határideje 2025. március 17. éjfél, ekkorra válik biztossá, hogy végül kik pályázzák meg a rektori széket. A kiírás alapján akár nyitott is lehet a verseny, a kérdés az, hogy ki tudja megnyerni a szenátus többségének a szavazatát. Az elbírálás határideje május 14., az állás tervezett betöltésének időpontja 2025. május 15. Ha tehát sikerül a szenátusnak és a minisztériumnak is tetsző jelöltet találni, akkor az új rektorral a Zeneakadémia végre ráfordulhat a 150. születésnapját megünneplő rendezvényekre.
(Borítókép: Farkas Gábor és Kelemen Barnabás. Fotó: Tövissi Bence / Index, Mónus Márton / MTI)