Ez miért művészet? Miért nem olyanok a szobrok, mint régen? Mit jelent a cenzúra ennél a műnél? Ilyen, a hétköznapok ügyes-bajos problémáira vonatkozó, gyakran ismétlődő kérdésekre keresi a választ a 2025. február 14-én megnyílt Gyakran Ismételt Kérdések című kiállítás. A tárlat június 29-ig látogatható a Ludwig Múzeumban.
A Ludwig Múzeum új kiállítása (tapasztalatunk szerint) az utóbbi évek egyik legizgalmasabb, legbefogadhatóbb, leginteraktívabb tárlata, amely úgy ösztönöz befogadásra, hogy közben érdekesebbnél érdekesebb kérdéseket vet fel és válaszol meg.
A kortárs képzőművészethez kapcsolódó kérdésekre és kérdezéstechnikákra fókuszáló kiállítás különös hangsúlyt fektet a kérdezés gyakorlatára mint pedagógiai és művészetpedagógiai eszközre. A befogadást, a művészi gondolkodásmód megismerését és megértését segítő módszerek és technikák kiemelése mellett a cél olyan kérdésformák és megismerést támogató munkamódszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a műalkotásokkal való aktív párbeszédet, támogatva az interpretációt és az elmélyült művészeti befogadást.
A Gyakran Ismételt Kérdéseket (ahogy az elnevezés is mutatja) a művészettel, a kortárs művészettel kapcsolatban megfogalmazott gyakran ismétlődő kérdések hívták életre. A Ludwig Múzeum szerint
kortárs intézményként fontos reagálni azokra az igényekre, amelyek elvárják a múzeumtól, hogy elősegítse a kortárs művészethez való széles körű hozzáférést.
A gyűjtemény így a modern és kortárs művészet, valamint a klasszikus művészeti hagyományok viszonyát vizsgáló kérdéseket emeli ki. A Ludwig dolgozói szerint a múzeumlátogatók jelentős része a klasszikus művészet irányából közelít a modern és kortárs tendenciákhoz, így a szakemberek célja, hogy hozzájáruljanak az új irányzatok befogadása iránt tanúsított nyitottsághoz.
Az értelmezéshez a legjobb kiindulópontot a kiállított műalkotások adják, de szöveges magyarázatokat is mellékeltek hozzájuk a kurátorok.
A válaszok minden esetben nyitottak, továbbgondolhatók, ahogy arra is mód van, hogy a látogatók további kérdéseket fogalmazzanak meg.
Mivel a kérdésekből kiinduló módszertani kiállítás célja a befogadás segítése, így a művek mellé, illetve a kiállítóterekbe mediális tárgyak, játékok, feladatok is kikerültek. A mű mellett a falon ott a válasz, amely egy lappal van letakarva – így hagyva módot az önálló válaszadásra. A látogató dönthet arról, hogy el akarja-e olvasni a választ vagy sem.
Az interaktivitással segítjük a befogást, azaz edukálunk. A világ természetesen nem fog megváltozni, de a tárlat elindíthat egyfajta attitűdváltozást a közönségben. A cél, hogy igenis tegyenek fel kérdéseket
– mondja Hemrik László, a pedagógiai koncepció megalkotója.
A kiállítási forma ideális lehet pedagógusok számára, akik így önállóan is használhatják a teret, a műveket a számukra éppen kiemelt pedagógiai problémához, tananyaghoz alkalmazhatják: ehhez a múzeumpedagógiai osztály szakmai támogatást, felkészítést nyújt.
A kiállítást a szakmabelieken kívül iskolai és egyetemi csoportoknak, pedagógusoknak és múzeumpedagógusoknak, valamint olyanoknak is ajánlják, akik nem alkotók, nem tanultak művészettörténetet, nem rendszeres múzeumlátogatók.
Kiállító művészek: BAK Imre, BASELITZ Georg, BEUYS Joseph, BENCZÚR Emese, BERHIDI Mária, BORSOS Lőrinc, CSEKMENYOV Alexandr, CSÁKÁNY István, EL-HASSAN Róza, FABRICIUS Anna, FEHÉR László, GRIGORESCU Ion, Keith HARING, JOVÁNOVICS György, KAZOVSZKIJ El, KÁLDI Katalin, KESERÜ Ilona, KONOK Tamás, LAKNER Antal, LENGYEL András, Zbigniew LIBERA, Nedko SZOLAKOV, Claes OLDENBURG, Roman ONDAK, SASS Valéria, Stoph SAUTER, SOCIÉTÉ Réaliste, Daniel SPOERRI, Mladen STILINOVIC, SZABÓ Ágnes, SZABÓ Dezső, SZABÓ Eszter Ágnes, Olekszij SZAJ, SZIRTES János, TÓT Endre, VESZELY Beáta, Ervin WURM, Dimitrij Dimitrijevics ZSILINSZKIJ, ZSIN Bence.
Kurátor: Bence Bettina, Nagy Barbara
Pedagógiai koncepció: Hemrik László