Tényleg pusztul a klubélet és fenntarthatatlanok a jelenlegi állapotok? Ahogy a zenészek egyre romló anyagi helyzetét vizsgáltuk, a zenei kiadók elmondták, hogy jelentősen drágult a technikai háttér, miközben a klubélet szinte teljesen kikopott. Hogy megértsük ennek okait, megkerestünk több hazai klubot és színpadtechnikai céget, hogy elmondják, valójában mennyire sötét a magyar valóság, ha a könnyűzenéről van szó.
Sem vidéken, sem a fővárosban nem fényes a helyzet, legalábbis a megkérdezett helyszínek elmondása alapján. Az adózási rendszer változása, a fenntartási költségek növekedése, a pénz inflálódása és a megváltozott előadói preferenciák egyértelműen negatívan hatnak a hazai klubéletre.
Számos helyszín elvesztette a fennmaradásért folytatott csatát, míg mások továbbra is küzdenek kisebb-nagyobb sikerrel. Ilyen a fővárosban a Dürer Kert, ami több nehézséggel is szembe kellett hogy nézzen az elmúlt években, hiszen jól ismert helyéről – az Ajtósi Dürer sorról – át kellett költöznie az Öböl utcába, a Kopaszi-gáthoz.
A Dürer Kert munkatársai némileg pozitívak, mivel a mostani klubhely alkalmas arra, hogy egész évben különféle programokkal szolgálják ki a vendégeiket. Brandjük már beivódott a budapesti klubélet kollektív tudatába, ezért számos előadó és menedzsment tervez velük és szervez hozzájuk fellépéseket, viszont a klubélet mostani kihívásai őket is érintik.
Kérdésünkre a Dürer Kert munkatársai elmondták, hogy a számukra legaktuálisabb nehézségek közt szerepel a nagyobb fesztiválok és koncerthelyszínek közönségelvonó hatása a klubéletre: „A fővárosi viszonylatot nézve azoknál az előadóknál, akik nem csak fesztiválra vagy arénára terveznek, teljes mértékben jól működik a klubélet, ha az egy-két éves programjukat nem csak aköré építik, hogy egy arénát meg tudjanak ugrani.”
A klub szakemberei szerint szintén jelentős probléma az adózási rendszer, ugyanis a jelenlegi szabályozások bizonyos esetekben inkább csak nehezítik egy zenés klub túlélését ahelyett, hogy elősegítenék a hazai koncerthelyszínek fennmaradását. Ahogy fogalmaztak:
Továbbra is magasnak tartjuk ezt a 27 százalékos áfát, mert ez mind a jegyvásárlóknál csapódik le. Nem segít az utóbbi időben bevezetett turisztikai hozzájárulás sem, amelyet azért nem tudunk értelmezni, mert az ilyen jellegű klubok inkább vonzzák a külföldi látogatókat Magyarországra, és ezért nekünk kéne támogatást kapni, nem pedig extra hozzájárulást fizetni.
A Dürer Kert munkatársai szerint ma már jelentős nehézség szimplán a rentabilitás is, a jelenlegi gazdasági helyzet adta fenntartási kihívások, amibe beletartozik a munkaerő utánpótlása, a fővárosi kluboknak is kihívást jelent, a vidéki helyeknek pedig még nehezebb a helyzetük. A problémához hozzátartozik a megfelelő állami támogatások hiánya, továbbá, hogy a zenészek megélhetési nehézségei miatt a fizetési igények is növekednek,
ezeket pedig nem lehet a jegyárak növelésével ellensúlyozni, hiszen a polgárok anyagi helyzete is egyre rosszabb.
„A zenekarok kiadásai is növekedtek, így arányosan annyival nőttek az igények is. A koncertjegyek emiatt drágulnak – ehhez mérten kell alakítani, hogy fedezze a költségeiket. Teljes mértékben látható, hogy a közönség sokkal kevesebb jegyet vásárol, és sokkal később is veszi meg a jegyeket, mint korábban, így a kör is szűkül, hiszen nem feltétlen fog felfedezni új előadókat, hanem a már ismertekre költ” – válaszolták kérdésünkre a Dürer Kert munkatársai.
Az infláció, az ipari áram áremelkedése, a rezsi növekedése, a bérek emelkedése és a KATA kivezetése mind folyamatos hatással van a klubok életére. A Dürer Kert esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a helyszínváltozás miatt is számos kihívás adódott a klub életében. Nehéz összehasonlítani az állapotokat a régi hellyel, de a klub elmondása szerint a bérleti díjaik nagyjából öt-hatszorosára nőttek a Covid előtti időszakhoz képest, mivel arányosan ennyivel drágultak a kiadásaik is. Mindezek ellenére igyekeznek bízni a jövőben: a helyszín hangulatára, a közösség erejére és a megvalósítandó ötletekre fókuszálnak.
Mivel a zene a legtöbb ember számára a Maslow-piramisban is csupán a növekedésalapú szükségletek közé tartozik – kvázi elhagyhatók, amíg az alapvető szükségletek nincsenek kielégítve –, így a folyamatosan dráguló élelmiszer és a lakhatási árak mellett (amihez a bevételi oldal sok esetben képtelen igazodni) a kulturális szcéna komoly sérüléseket szenved.
A székesfehérvári Fezen Klub hasonló nehézséggel küzd. Kérdésünkre a klub vezetője, Kovács Antal elmondta:
A belépőjegyek ára és az italárak nőttek, még akkor is, ha nekem elsődleges koncepcióm, hogy az emberek zsebében hagyni kell pénzt, hogy jól tudják érezni magukat. Ha elkölti az összes pénzét belépőre, nem tud költeni a pultnál, a merchben. Sajnos a munkabérek, a járulékok és a közüzem exponenciálisan megnőtt, így ezt muszáj volt beépíteni az árakba. Mi jelentős különbséget a látogatottság szempontjából nem érzünk 2019 és 2022–2023 között. A 2024-es évben tapasztaltuk, hogy az idősebb korosztály (25-30+) kb. 30 százalékkal kevesebbet jár szórakozni. A kisebbeknél nincsen létszámcsökkenés, de a költési morál jelentősen romlott.
A szakember elmondta, hogy ők a bérleti árakon nem emeltek, mivel százalékos osztásban dolgoznak a zenekarokkal, így részesülnek a jegybevételből.
Elmondása szerint a mai zenekarok már inkább produkciók, hiszen mindenki abban látja az előremenetelt, ha komoly stábbal, látvánnyal üzemel, a klubok pedig háttérbe szorulnak.
A Fezen hiába országos jelentőségű koncerthely saját, minőségi technikai háttérrel és személyzettel, a négy-öt éve még befogadható – elsősorban mainstream – zenekarokat ma már nehezen tudják érdekeltté tenni, hiszen telt ház és 100 százalékos jegybevételi részesedés után sem tudják kitermelni a saját kiadásaikat. „Klubban nem illik tizenezres belépőket szedni, így azok a bandák maradtak, akik elsősorban zenélni szeretnek, a fő céljuk a közönségük kiszolgálása, és a dalaik megélnek extra látvány nélkül is. A belépők az elmúlt négy évben minimum 100-150 százalékkal drágultak. A közönség részéről ez nem hajlandóság, hanem lehetőség kérdése” – részletezi a szakember.
Kovács Antal egyértelműen azt látja, hogy a hazai klubélet az elmúlt években sokat romlott. Elmondása alapján a fővárosban a lakosság mérete miatt jóval nagyobb a merítés, ráadásul a produkciók is előszeretettel hivatkoznak a telt házas budapesti bulikra, azt azonban sokan elfelejtik, hogy Székesfehérvár nem Budapest, így nem lehet összemérni két olyan várost, amiből az egyik agglomerációval együtt 2,5 millió lakosú, míg a másik csupán 150-160 ezer.
A szakember azért kiemeli, hogy sokkal rosszabb helyzetben lévő koncerthelyek is vannak, így ők a Fezennel nem panaszkodhatnak. Az elmúlt időszakban megtanulták, hogy csakis akkor nyitják ki a klub kapuját, ha legalább a rezsi megtérülésében biztosak, de sajnos így is érik őket néha jelentős kudarcok. A Fezen vezetője külön kiemeli, hogy a közönség mostanság elsődlegesen a fősodor produkcióira kíváncsi, és már egy ideje nem él az a metódus, hogy az emberek csak úgy maguktól lemennek ismeretlen zenekarok koncertjére, hátha jól érzik majd magukat.
Kovács Antal elmondta:
A rockzene tudna megoldás lenni a klubélet megtartására, de az sajnos ma kevésbé divatos. Befolyásolja még ezt az állam szerepvállalása, főleg az ingyenes rendezvényekkel, hiszen miért nézzen meg valaki pénzért egy előadót, ha azt szinte biztosan megnézheti egy városnapon ingyen. És persze a fent említett rezsi, mindkét oldalon. Adók, KATA kivezetése, üzemanyagárak, bérek, járulékok. Persze ha akkora fizetésük lenne az embereknek, hogy beleférjen havi három-négy rendezvény, akkor ez mindegy lenne, de sajnos ez nincs így. A klubtámogatások jelentenek némi segítséget, de az egészet nézve sajnos nem megoldás a helyzetre.
Szűcs Mihály, a budapesti Barba Negra vezetője hasonlóképp látja a körülményeket, és elmondása alapján a klubélet fennmaradása jelenleg a rock- és metálzenekaroknak köszönhető. „Kijelenthető, hogy vidéken nyáron szinte teljesen leáll a klubélet. Egyes klubok szabadtéri helyszínt alakítottak ki a saját kockázatukra. Hihetetlen nehéz ezt anyagilag és lelkileg feldolgozni! Minden elismerést megérdemelnek.
Én úgy fogalmaznám meg, hogy a fizetős rendezvények nagyon nehéz helyzetben vannak nyáron, és ebbe a fesztiválok is beletartoznak az önkormányzati és más ingyenes rendezvényekkel szemben” – vélekedik a szakember.
A Barba Negra vezetője – ahogy a Dürer Kert és a Fezen Klub vezetése is – kiemelt problémának látja az adózási rendszer működését. Elmondása alapján a KATA átalakítása és a 27 százalékos áfa az előadóknak és a kluboknak egyaránt komoly nehézségeket jelent, a megemelkedett árak pedig többek közt erre való reakciók, hiszen a fenntartási költségeket mindenkinek ki kell gazdálkodni. A korábban említett támogatási rendszerről pedig úgy vélekedik, hogy nincs megfelelően arányosítva, és sokan nem úgy részesülnek belőle, ahogy kellene nekik:
A könnyűzenére költött támogatások legnagyobb része az önkormányzati rendezvényeknél landol. Ezekre a rendezvényekre például a rock-metál előadók jelentős része nem jut el, így a támogatásuk és a fellépésük is szerény. Ez ugyanúgy igaz a klubokra és a rock tematikájú rendezvényekre is, mert kevés a szponzor. Cserébe az ingyenes rendezvények nagymértékben gyengítik a fizetős rendezvényeket, amelyek csekély támogatást vagy annyit sem kapnak.
A Barba Negra helyzete több szempontból is rendhagyó, hiszen Európa egyik legnagyobb klubjáról van szó, ami képes közepes és nagyobb zenekarok befogadására is közönség- és színpadméretet tekintve egyaránt. Szűcs Mihály kérdésünkre elmondta, hogy a Barba Negra szeretett volna egy olyan hiánypótló fellépési helyszín lenni a fővárosban, ami méretében számos turné állomásaként tud szolgálni, és amire szinte minden nagyvárosban akad legalább egy példa. Véleménye szerint nem lehetne egy 3300 fős – nyáron 6500 – befogadóképességű klubot éves szinten működtetni vidéken, egyfelől mert nincs akkora közönség, másrészt pedig mert a nagyobb produkciók a fővárosokat célozzák.
Saját kiadásaikat nézve is jelentősnek véli a mostani emelkedést. Egyes esetekben 200-300 százalékkal is nőttek a költségek, és Szűcs Mihály szerint nem lehet a vendégekre terhelni a kiadások emelkedését. A szakember elmondása alapján a Covid előtti időszak „egy álom volt a maihoz képest”. A Barba Negra vezetője kérdésünkre elmondta, hogy bérleti díjat nem lehet nagyon emelni, mert a produkciók, szervezők nem tudják kitermelni a kiadást.
Két megoldás marad:
Esetükben a megállapodások egy része nem bérleti díjas, így talán könnyebben és kisebb kockázat mellett lehet koncerteket rendezni. A szakember kiemeli, hogy sajnos szponzorok sincsenek és támogatások sem, ami az ő működéseikhez lenne igazítva.
Ha nő a kiadás, akkor emelkedik minden. A hazai előadók is feszegetik a jegyárhatárokat. Azt tapasztaljuk, hogy az egyedi nagy fellépői csomagokra megmaradt az érdeklődés, és azokra a koncertekre is, ahol kedvező jegyárak biztosítottak. Budapesten még nem drasztikus a helyzet, de vidéken előfordulhat olyan tartós visszaesés, hogy kevesebb zenekar indul el önálló turnéra, mert a klub adott napi kiadását sem termeli ki, és a zenekar rezsijét sem. Ez nem zenekari igényből fakad, és nem a klub emelt a díján. Sajnos a kiadások emelkedését nem lehet jelenleg utolérni. Mellette a támogatások rendszere, bár a kezdeményezések megvannak, nem tud hatékonyan szakmailag segíteni
– fogalmaz a Barba Negra vezetője. Szűcs Mihály szerint olyan közös szakmai egyeztetésekre lenne szükség, ami valóban a hazai klubélet igényeihez igazodik.
A zenészek megélhetési gondjainak témájában készült korábbi cikkünkben két hazai zeneműkiadót kérdeztünk meg a jelenlegi helyzetről. A vállalatok az adózási nehézségek és a klubélet átalakulása mellett a technikai háttér drágulását is kiemelték, így lapunk megkeresett olyan hazai cégeket, amelyek számos zenei eseményre biztosítanak színpadtechnikát és szakembereket.
A HG Event képviseletében Szmodits Zoltán válaszolt a kérdéseinkre, aki elmondta, hogy a gyártók és forgalmazók éves szinten négy-hét százalékot emelnek a koncerttechnikai felszerelések árain, ehhez pedig hozzájön a forint folyamatos gyengülése. Mindennek ellenére a produkciók nem adhatják alább, ugyanis magasan vannak az elvárások hazánkban is.
Minőségi szolgáltatást kell nyújtani itthon is. Képzett szakemberekkel, világszínvonalú eszközökkel. Jóformán nincs különbség egy hazai neves előadó és egy külföldi sztár eszközigénye között. Mindemellett a hazai kívánalom a jól árasított, adott esetben olcsónak mondható szolgáltatás
– részletezi az ellentmondást a HG Event szakembere.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy profi szakemberekből, akik a jelenlegi technikai kívánalmakat a legmagasabb szinten tudják kiszolgálni, szintén hiány van. Aki képzett és neves a szakmában, az természetesen magasabb bérigényt fog számszerűsíteni a zenekarok, produkciók és szolgáltatók felé.
Szmodits Zoltán kérdésünkre azt is elmondta, hogy tapasztalatuk szerint a fesztiválok száma csökkent az elmúlt időszakban, a fix koncertek mennyisége azonban növekedett.
(Borítókép: A Holi Peace Fesztivál a Barba Negra Track szórakozóhelyen 2014. június 27-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)