Az olasz könyvpiac bezuhant az előző évben, miután 23 millió eurós (mintegy 9 milliárd forint) veszteséggel zárt, ami 2023-hoz képest 1,5 százalékos visszaesést mutat. Samuele Cafasso, az Olasz Kiadók Szövetségének (AIE) szóvivője az Indexnek elmondta, az okok között szerepel a rossz kormányzati politika, amely elvonta a könyvtárak könyvvásárlásra szánt pénzét, valamint nem akarta megreformálni a fiatalok könyvvásárlásra ösztönzését.
Európában a legsúlyosabb könyvpiaci válság Olaszországot érinti, a 2024-es évet 23,2 millió eurós (mintegy 9 milliárd forint) veszteséggel zárták, ami 1,5 százalékos visszaesést mutat az előző évhez képest. Az Index az ügyben megkereste az Olasz Kiadók Szövetségét (AIE). Samuele Cafasso, a szövetség szóvivője lapunknak nyilatkozva elmondta, szerinte ez inkább a piac 2024-es igazodása, mintsem válság. „Bár onnan nézve, hogy az olaszok – könyvesboltokban, online és szupermarketekben – az előző évben 23,2 millió eurónyival kevesebb könyvet vásároltak 2023-hoz képest, a 1,5 százalékos visszaesés valóban sok.”
Mi ennek az oka? Cafasso elmondta, hogy a családok alapvetően gazdasági nehézségekkel küszködnek, de a problémát mindenekelőtt az olvasást ösztönző és népszerűsítő nemzeti programok hatályon kívül helyezése jelentette, illetve ide tartozott a rossz kiadói politika is.
A száz legkelendőbb könyv 2024-ben nem hozott akkora sikert, mint 2023-ban. Ráadásul tavaly kevesebb könyvet adtak el, mint az azt megelőző évben, mintegy 104 millió példányt (könyvesboltokban, online és szupermarketekben), ami 2,3 százalékos visszaesést mutat.
Az olasz kulturális miniszter, Gennaro Sangiuliano tavaly ősszel mondott le posztjáról, személyét továbbra is botrányok övezik, bírósági eljárások indultak ellene. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Olasz Kiadók Szövetsége hogyan értékeli Sangiuliano közel kétéves munkáját.
Cafasso rámutatott, hogy az eltörölt Bonus cultura 18 app (minden 18. életévét betöltött olasz fiatal 500 euró értékű utalványt kap, amelyet kulturális vásárlásokra fordíthat, könyvekre, filmekre, zenei CD-kre, bakelitre, e-könyvekre) helyett két másik támogatási forma érkezett, mindkettő a fiatalok számára: az egyik szintén alanyi jogon jár minden 18. életévét betöltött személynek, a másik érdemjegyek szerint súlyozza a támogatás mértékét. Ám úgy látja, ezzel egy működő modelltől szakadtak el, és az új intézkedések – amelyeket az Olasz Kiadók Szövetsége támadott – határozottan nem váltak be.
A szóvivő úgy véli, hogy a kormányzati politika jelentősen hozzájárult a könyvpiac csökkenő mutatóihoz. Gennaro Sangiulianót Alessandro Giuli váltotta a kulturális miniszteri poszton. „Giuli kinevezése után elfogadták az Olasz Kiadók Szövetsége kérését. A könyvtári alapot szintén helyreállították, és jelenleg új könyves törvényről folyik vita, egy olyan szisztémáról, amely hiányzik az országunkban.
Most magabiztosabbnak érezzük magunkat.”
Samuele Cafasso arról is beszélt, hogy az ország kultúrája érdekében az iskolai oktatásban reformokra van szükség. „A gazdaság növekedésében az olvasottságnak is hatalmas szerepe van. Egy fejlett ország gazdasága nem növekszik, ha nincsenek tájékozott és tudatos polgárai, az olvasás (olvasottság) elengedhetetlen feltétele ennek” – magyarázta.
2024-ben Olaszországban az olasz szépirodalom eladási mutatója 3,2 százalékkal, a külföldi szépirodalomé 0,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az egyéb műfajok azonban hanyatlóban vannak, mint a gyerek- és ifjúsági irodalom (0,8 százalék), általános ismeretterjesztő irodalom (2 százalék), a kézikönyvek (4,1 százalék), a speciális ismeretterjesztő irodalom (5,1 százalék), a képregények (5,5 százalék), amelyek eladási rátája tavaly kevesebbet mutatott, mint 2023-ban.
2024-ben Olaszország volt a Frankfurti Könyvvásár díszvendége, felvetődött hát a kérdés, hogy ez mennyit nyomhatott a latban. Cafasso elmondta, a külföldi kiadók és olvasók érdeklődése megnőtt a Frankfurti Könyvvásáron, de ez nem jelenti azt, hogy az olasz könyvesboltokban is így lett volna.
Jelentős figyelem hárult az olasz pavilonokra, ahol más nyelvek mellett németül is megtalálhatók voltak az olasz irodalmi kánon szerzőinek, karikaturistáinak, esszéíróinak, gyermekszerzőinek kötetei. Ez abból a szempontból bizakodásra ad okot, hogy a következő hónapokban, években egyre több könyvet fordítanak le más nemzetek nyelveire.
Hogyan lehet meggyőzni az embereket, hogy 2025-ben könyvet vásároljanak? Samuele Cafasso megfogalmazása szerint a kulturális kiadások állami támogatása az elmúlt években bizonyította hatékonyságát, amelyet továbbra is fejleszteni kell. Arról viszont nincs szó, hogy bárkit is meg akarnának győzni, mert ez nemcsak az értékesítésről szól.
Olyan feltételeket akarunk teremteni, hogy minden állampolgár hozzáférhessen a könyvekhez, s hogy az olvasás belső ösztönzésből eredjen egy olyan rendszeren belül, amely kulturális eszmecserén alapul.
A szóvivő szerint Itália tele van irodalmi fesztiválokkal, könyvvásárokkal, kulturális eseményekkel, ami sokat segít ebben. „Szükséges azonban, hogy mindenki, még azok is, akik a legkisebb városokban, délen, peremterületeken élnek, könnyen hozzáférhessenek a könyvesboltok, könyvtárak kínálatához.”
A könyvpiac egyébként Európa-szerte küszködik, az adatok nem mutatnak megnyugtató képet, írja a La Repubblica. Az olaszok 1,5 százalékos veszteségét csak Írország múlta felül (5 százalékos csökkenéssel), ám a spanyolok csaknem 10, míg a portugálok 9 százalékos pluszban zárták az előző évet. Nagy-Britannia esetében szintén visszaesés látható (0,6 százalékos), míg Németország kicsi, csaknem egyszázalékos növekedést ért el.
(Borítókép: Egy pár egy könyvesbolt előtt, Nápolyban 2017. augusztus 10-én. Fotó: Raquel Maria Carbonell Pagola / LightRocket / Getty Images)