Népzene és kerámiaművészet? Agyag és grafit? Hogyan ér össze Kósa Klára érett keramikusművész alkotásmódja és Klinkó Zita, általános iskolás diák gyermeki tehetsége? Mindenre fény derül a Petőfi Kulturális Ügynökség égisze alatt működő, Szentendrei Régi Művésztelep legújabb tárlatán: a Száll az ének című kiállítás február 28-tól várja az érdeklődőket.
Kósa Klára keramikusművész több mint ötven éve alkot: műhelye a festői szépségű Szentendre városában található, ahol unokahúgával, Kósa Judittal dolgozik együtt. „Ötévesen, mint minden gyerektől, kérdezték a felnőttek, mi leszek, ha nagy leszek. A kezemben nem volt még addig egy kicsi agyag sem, de azt mondtam, hogy én egy nagy kerámikus vagyok. Ezt mindenki megjegyezte, sokan ma is emlékeznek rá” – elevenítette fel Kósa Klára egyik első emlékét a Petőfi Kulturális Ügynökség közleményében.
Kósa Klára minden alkotása egyedi és kézzel készített: nem használ sablonokat vagy éppen előrajzolást. Egyszerre ötvözi az ősi módszereket és a mai kor vívmányait is: a keresztény és zsidó kultúra szimbólumaival, a magyar népművészetben és reneszánszban használatos mintákkal, színekkel, jelképekkel és formákkal fejez ki valamiféle újat – kultúránk egyetemességét és az univerzális végtelent.
Kósa Klára életművének esszenciáját különleges módon ismerhetik meg a látogatók, ugyanis a falikerámiák és vázák egy másik generációhoz tartozó művész filccel és ceruzával készült rajzaival lépnek párbeszédbe: Klinkó Zita a szentendrei Templomdombi Általános Iskola diákja. Így jelenik meg egyszerre a gyermeki tehetség és az érett művész, hidat képezve a generációk és korok között.
A kiállításon bemutatott alkotások ihletforrása a népművészet gazdag hagyományvilága, amelynek jellegzetes motívumai – a virág- és állatszimbólumok, színek, folyók, hegyek, mezők és erdők – nem csupán a látványban elevenednek meg. Hiszen a tárlat tisztelgés apropóját Bartók Béla és Kodály Zoltán előtt, a két szerző népdalgyűjtő munkásságának 120. évfordulója alkalmából:
a kiállított alkotások reflexiók egy-egy népdalra.
A Zöld erdőben lakik egy madár, a Cifra palota vagy a Fölszállott a páva dallamai által az öröm és bánat, a munka és mulatság, a szerelem és csalódás, a gondolatok, érzések, álmok és imák világa tárul fel a szemlélődők előtt. A kiállítás nem csupán vizuális élményt nyújt: a műalkotások mellett elhelyezett QR-kódok beolvasásával a látogatók meghallgathatják a hozzájuk kapcsolódó dallamokat is, így egyedülálló összművészeti élmény részeseivé válhatnak.
A népi művészetnek feladata van. Régi emléket hozni, régi emléket adni a ma emberének. Nem több, nem kevesebb. Az igazi népi művészet grafikai ima!
– hangsúlyozta Kósa Klára a kiállítást ajánlva. A kiállítás megnyitója 2025. február 28-án, pénteken a Szentendrei Régi Művésztelepen lesz. A tárlat 2025. március 23-ig tekinthető meg.