Komoly anyagi nehézségekkel küzdenek a hazai könnyűzenészek, amit korábbi cikkeinkben megvizsgáltunk a kiadók, a szerzői jogok, a klubélet és a technikai cégek szempontjából is, de megoldás egyelőre csak elvétve akadt. Mostani cikkünkben a lehetőségeket keressük, a témáról az NKA könnyűzenei kollégiumának egyik döntéshozójával, Bíró Zsolttal és a The state51 Conspiracy ügynökség szakemberével, Bodrogi Andrással beszéltünk.
Először érdemes egy fontos dolgot tisztázni: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi támogatási rendszere komoly változások előtt áll. Ahogy azt Bíró Zsolt, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségének tagja, az NKA könnyűzenei kollégiumának egyik döntéshozója is kiemelte, az eddigi rendszerben öt kollégiumi csoportba sorolták a zenei támogatási területeket:
2025 tavaszán azonban átszerveződik a támogatási rendszer, és a fenti kollégiumok egy része az új Előadó-Művészetek Kollégiuma alá kerül. Ezen belül választják szét a támogatói rendszerekben a tánc-, a színház-, a zeneművészet (komolyzene) és a könnyűzene előadóit.
A Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiuma, amely elsődlegesen a könnyűzene utánpótlását segíti elő – ebbe tartozik többek közt az Öröm a zene! és a Hangszert a kézbe program is, amelyekről korábban már beszélgettünk Andrásik Remóval – továbbra is megmarad.
Jelenleg nem tudjuk pontosan, milyen pályázatok várhatók, de bizakodó vagyok, hogy azok a programok, amelyeket hosszú évek óta visz az NKA ezeken a különböző támogatási területeken, továbbra is élnek majd
– fogalmaz Bíró Zsolt.
A szakember elmondta, hogy eddig a Könnyűzene Kollégiumánál lehetett pályázni alkotói támogatásra új könnyűzenei művek létrehozásához, lehetett anyagi támogatást kérni határon túli koncertek megvalósításához, könnyűzenei táborok és tematikus koncertek megrendezéséhez. Támogatták könnyűzenei képfelvételek készítését (vagyis a videóklipeket), magyarországi koncertek megvalósítását és könnyűzenei hangfelvételek készítését is.
A Hangfoglaló Program keretében többek közt induló és kezdő előadókat, producereket, alkotóközösségeket támogatott a Nemzeti Kulturális Alap.
Ezen belül számos pályázatot írtak ki többek közt nemzetközi turnék, fellépések, szakmai együttműködések, PR-kampányok anyagi megsegítésére, nemzetközi showcase fesztiválokon való részvételre, előzenekari, mentorálási programra vagy kiemelt zenekarok nemzetközi támogatására.
A Hangfoglaló Program támogatási körébe tartozik még a hazai és határon túli klubok anyagi megsegítése is, ezek jelenleg szintén számos nehézséggel küzdenek a fenntarthatóság és a megváltozott zenei közeghez való alkalmazkodás miatt – helyzetükről előző cikkünkben írtunk részletesen.
Bár a kollégiumi rendszer átalakítása miatt a jövő egyelőre bizonytalan, Bíró Zsolt kiemelte, hogy az NKA Könnyűzene Kollégiuma 2024-ben összesen 695 millió forintot ítélt meg 1117 pályázónak.
Mint az NKA Könnyűzenei Kollégiumának egyik döntéshozója, a szakember elmondja, előadóművészek esetében a pályázatnál kiemelten fontos, hogy az adott formációnak milyen a korábbi szakmai életútja és renoméja. Az is jelentős, hogy mekkora közönséget tud megmozgatni, vagy amikor egy szűkebb réteget célzó előadóról beszélünk, mekkora a kulturális értéke az általa létrehozott zeneműveknek, pozitív elbírálás esetén meddig képes eljutni a Kulturális Alap támogatásával.
Bíró Zsolt külön kiemeli, hogy a kisebb előadóknak szintén lehetnek támogatott produkciói, de fontos tudni, hogy az NKA ritkán fizeti ki a teljes költségvetést az előadók helyett. Inkább a pályázatban foglalt célt segítik bizonyos mértékig:
A Nemzeti Kulturális Alap nem finanszírozója szeretne lenni egy konkrét rendezvénynek vagy projektnek, hanem támogatója. Jó, ha saját erőforrással is rendelkezik a pályázó az elképzelt projekthez, amihez mi hozzá tudunk járulni. A pályázók egy részénél ez ügyben néha látszik némi félreértés, mivel úgy vélik, hogy a beadványuk után minden felmerülő költséget kifizet nekik az NKA. Lehetséges ez is, de sokkal inkább jellemző – mivel a mi költségvetésünk is véges –, hogy támogatni és hozzájárulni tudunk adott összeggel egy-egy projekt megvalósulásához.
A szakember elmondása alapján a Kulturális Alap elsődlegesen projekteket támogat, nem pedig egyéneket. Így továbbra is kérdés, hogy egy sessionzenésznek vagy egy olyan előadóművésznek, aki nem cégként funkcionál (adott projektekre csupán felkérik, zenekari tagként kísér közismert sztárokat, vagy dalaik stúdiófelvételében segédkezik) milyen lehetőségei vannak a mai könnyűzenében.
A jelenlegi pályázati kiírások magát a produkciót támogatják. Sok esetben vagy a produkciót működtető vezető előadó, vagy az ő gazdasági társasága, esetleg menedzsmentje, kiadója pályázik arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap valamilyen projekthez, akár koncerthez, lemezfelvételhez járuljon hozzá. A projekten belüli elosztás már nem az NKA feladata
– részletezi kérdésünkre Bíró Zsolt. A szakember hozzáteszi:
„Mi annyit tudunk eldönteni, hogy adott produkció elég értékes és fontos-e ahhoz, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogassa. Hogy azon belül hogyan oszlanak el kifejezetten a sessionzenészekre vonatkozó bérek és díjak, abba közvetlen beleszólásunk nincsen.”
Bíró Zsolt kiemeli, hogy ezen a ponton jelentős szerepe van a kiadóknak, menedzsmenteknek és a zenészekkel együtt dolgozó kiemelt előadóknak (a húzóneveknek, sztároknak), hogy megadják-e azt az anyagi megbecsülést színpadi és stúdióban segítő kollégáiknak, amire nekik a stabil megélhetéshez szükségük lenne.
Mint az az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségének tagja, Bíró Zsolt kiemeli, léteznek egyéni támogatási formák azoknak a zenészeknek is, akik nem produkcióként pályáznának, hanem személyes megélhetésük került veszélybe. Nagyobb probléma esetén ilyen szociális támogatást tud nyújtani az Artisjus Alapítvány és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület is.
Azok az előadóművészek, akik megélhetés tekintetében nem csupán a koncertbevételekre támaszkodnak, hanem van lehetőségük jogdíjak, digitális és egyéb passzív bevételek utáni jövedelemszerzésre is, ma már számos helyről tudják kiegészíteni havi jövedelmüket. Erről kérdeztük Bodrogi András digitális zeneüzleti szakértőt, a londoni illetőségű The state51 Conspiracy cég képviselőjét.
A szakember elmondása szerint ma már alapvető és megkerülhetetlen az online térben való megjelenés és terjesztés, a fiatalabb generációk pedig hazánkban is aktívan élnek a kor adta lehetőségekkel. Kevés olyan kiemelt előadó van, aki nincs tisztában ezekkel a rendszerekkel, a nagyobb kiadók pedig kivétel nélkül ismerik a szakmának ezen területét, hiszen hatalmas bevételkiesést jelentene, ha nem alkalmazkodnának az új rendszerekhez.
A cég, amit képviselek, digitális terjesztéssel foglalkozik. Azon dolgozunk, hogy minél több független előadó és kiadó optimálisan legyen reprezentálva a különböző online felületeken, s ezáltal a lehető legnagyobb bevételt érjék el. Vannak olyan zenekarok és zenészek, akik csupán egyetlen platformon is milliós nagyságrendű bevételeket tudnak generálni. Ehhez viszont a zenészeknek és hangfelvétel-tulajdonosoknak (ami lehet a zenekar vagy a kiadó is) proaktívan mindent el kell követniük, hogy minél több ember hallgassa és lássa a zenéjüket
– részletezi kérdésünkre Bodrogi András.
A digitális disztribúcióval foglalkozó cégek – mint amilyet ő is képvisel – optimális esetben egyszerre állnak partneri kapcsolatban a hangfelvétel-tulajdonosokkal és a különböző zenei platformokkal is, mint a YouTube vagy a Spotify. Ezáltal a kiadványok megjelenését tudják segíteni, és bevetni minden olyan technikát – a megjelenési stratégiák kiépítésétől a kiadványok lejátszási listákra kerüléséig –, amelyek a dalok utóéletében a lehető legmagasabb bevételszerzést tudják garantálni.
Bodrogi András annyit külön kiemel, hogy azok az előadók, akik nem rendelkeznek céges háttérrel, vagy nem működtetnek egyéni vállalkozást, jelen pillanatban nehéz helyzetben vannak, ugyanis elsődlegesen jogi személyként tudnak szerződést kötni a digitális terjesztéssel foglalkozó cégekkel.
Ahogy korábban Gyimesi László, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület elnöke, illetve a Gold Record és az Astro Music képviselői is kiemelték, a zenészek jelenlegi anyagi helyzetének egyik jelentős nehezítő tényezője az adózási rendszer. Bár a kata sem volt tökéletes, jelenleg nincs olyan magyarországi adózási forma, ami kimondottan a zenészek és előadóművészek hektikus bevételeihez igazodna, ez pedig évek óta jelentős probléma a hazai könnyűzenében.
(Borítókép: Ollie Millington / Getty Images)