„Morfizmus – Rajzok és grafikák a Pán-Mezei gyűjteményből” címmel nyílt nemrég absztrakt, absztrakt expresszionista és szürrealista figuratív rajzokat, grafikákat felvonultató kiállítás a belvárosban. A tárlat 2025. március 21-ig látogatható a Kisterem Galériában.
„A morfizmus az, hogy ezentúl nem vagyunk vagy szürrealisták, vagy tachisták, vagy informelek, vagy figuratívak, vagy geometrikusak, hanem mind, de ezekből legalább kettő együtt” – írta Pán Imre műgyűjtő egy levelében a hatvanas években.
Pán Imre fiára, Mezei Gáborra hagyta gyűjteménye jelentős részét. A műgyűjtő, aki olyan alkotók grafikáit szerezte meg, mint
Max Ernst, Giacometti, Henri Matisse, Marcel Jean, Corneille, Jacques Doucet, Marcelle Cahn, René Bertholo, Christine Boumeester, Eva Landori vagy Gonçalo Duaerte,
autodidaktaként vált rendkívül művelt értelmiségivé, életé folyamán pedig mindvégig igyekezett a nemzetközi kulturális szcénával lépést tartva közvetíteni Magyarország és külföld között.
Pán Imre kulturális közvetítő tevékenysége az információk és művek áramoltatásában, a képzőművészet recepciójának kiadványokon keresztül való segítésében, a művészek támogatásában, kiállítások létrehozásában volt tetten érhető.
A XX. század elejétől a folyóiratok a különböző avantgárd irányzatok eszméinek, művészetről vallott felfogásának és a műveknek széles körben való megismertetését szolgálták. A művészet szervezése a kapcsolati hálón alapult, ezt pedig az avantgárd lapok, szövegek és rajzok csereberélése révén szőtték.
Kassák Lajos, a magyar avantgárd atyja után az Európai Iskola is ezt a gyakorlatot alkalmazta és másolta, és ezt a tudást használta Pán Imre is Párizsban, amikor 1957 után mindent újrakezdve igyekezett beilleszkedni a francia közegbe.
Az emigráns Pán haláláig, 1972-ig gyűjtötte a kiállítás alapjául szolgáló lapokat, rajzokat és grafikákat.
Ismertségét és kapcsolatait ilyen kiállítások révén akarta újraépíteni Nyugaton. A forradalom után a magyar művészek munkáit igyekezett a Franciaországban élő nemzetközi művészek anyagával együtt kiállítani. A kapcsolatteremtés szándéka egész pályafutására jellemző volt. A Morfizmus – Rajzok és grafikák a Pán-Mezei gyűjteményből című kiállítás egyik fele a szintén 1956 után Franciaországba emigrált Anna Mark munkáiból áll össze.
A Párizsban élő Anna Mark szintén a második világháború után induló, Franciaországban kiteljesedő magyar festőgeneráció tagja. A napjainkban (97 évesen) is aktív festő rendszeresen szerepelt egyéni és csoportos franciaországi kiállításokon, képei bekerültek a nemzetközi közgyűjteményekbe. Ugyanakkor nem fordított hátat a magyarországi szcénának sem, műveivel hazai közgyűjteményekben, tárlatokon, kiadványokban és aukciókon is találkozhat a közönség.
Művei az ötvenes évek Magyarországának szürreális világát és zártságát idézik.
A forradalom leverését követően férjével, Czitrom Gáborral együtt disszidált, 1956 decemberében szöktek át a határon. Párizsban szeretett volna festő lenni, férjének egy régi ismerőse azonban állást ajánlott a németországi Saarbrückenben. Az átmenetinek, néhány hónaposnak indult kitérő csaknem három évig, 1959-ig tartott, a németországi tartózkodás eredményei azok a grafikák, amelyek a Kisterem Galériában látható kiállítás részét képezik.
„Az üres térbe került, amit átmenetinek tekintett, nem is akart beilleszkedni, nem érezte jól magát. Idejét rajzolással töltötte, a keserves három év hozadéka mintegy száztíz tustollal készített, rendkívül finom rajz” – mondja Árvai Mária, a kiállítás kurátora.
Anna Mark megérkezik Párizsba, és elteszi a rajzokat. Ezek a képek még sosem voltak kiállítva. Mintegy hetven év után kerültek elő mappákból, most láthatóak először nagyközönség előtt. Nagyon erős rajzok, a balladaiság megjelenik bennük. A legtöbb képen megjelenő madár általában valamifajta alteregója a művésznőnek, de vannak konkrét helyekre való utalások is a rajzokon
– fogalmaz Árvai Mária, és kiemeli, hogy Anna Mark szürrealista hangulatú, figuratív rajzai tökéletesen illeszkedtek az akkor Párizsban élő kortársak munkái közé.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)