A Bajor Nemzeti Múzeum jelenleg közel 200, a nácik által eltulajdonított alkotást őriz, amelyeket eddig a nagyközönség sem láthatott, valamint az örökösöknek a visszaszolgáltatási eljárást sem indította el.
A második világháború óta Németország-szerte a múzeumok és gyűjtemények igyekeznek visszaadni a nácik által ellopott műalkotásokat korábbi tulajdonosaiknak vagy örököseiknek. Ezzel összefüggésben emeltek most vádat a Bajor Nemzeti Múzeum ellen, amely eltitkolta a birtokában lévő gyűjtemény létét – írja az ART News.
Alfred Flechtheim zsidó műkereskedő örököseinek ügyvédei levélben nehezményezték, miután megtudták, hogy a Süddeutsche Zeitung lap birtokába került a Bajor Nemzeti Múzeum belső listája, amely szerint mintegy 200 alkotást jelöltek meg ellopott műtárgyként, de az információt nem közölték, és visszaszolgáltatási eljárást sem indítottak.
Azt írják, hogy a listán mintegy 800 mű szerepel, amelyek nagy valószínűséggel elrabolt műalkotások. Flechtheim (1878−1937) olyan művészeket népszerűsített, mint Paul Klee és Max Beckmann. Flechtheim 1933-ban Londonba menekült, ahol 1937-ben balesetben meghalt.
Örökösei a Bajor Nemzeti Múzeumból több mű visszaszolgáltatását követelik, köztük Max Beckmann Kínai tűzijáték című festményét.
A Bajor Nemzeti Múzeum közleményében visszautasította a vádakat, mint írták, azok tévesek. Tájékoztatásuk szerint létezik egy belső adatbázis, amelyben a műalkotások eredetével kapcsolatos kutatások aktuális állását rögzítik. Abban piros jelzéssel látják el azokat, amelyek esetében a lopás gyanúja felmerült, vagy ha azokat visszakövetelik, ám ez a lista szinte hetente frissül – közölte az intézmény, hozzátéve:
A Süddeutsche Zeitung számára elérhető lista többéves, tehát már nem aktuális.
Az örökösök ügyvédei szerint a múzeumnak értesítenie kellett volna az „áldozatok” hozzátartozóit, a műtárgyakat nyilvános adatbázisokban kellett volna feltüntetni, a visszaszolgáltatási eljárás megindításával. „De kiderült, hogy az intézménynek eszébe sem jutott betartani a szabályokat, a potenciális érintettek tudatlanságát szégyentelenül használták ki. Itt a nácik által elkövetett hatalmas igazságtalanságot több mint 80 évvel később is fenntartják” – fogalmaztak.
Claudia Roth kulturális államminiszter a DPA német hírügynökségnek azt mondta, úgy véli, hogy az ügyben „az átláthatóság hiányáról van szó, esetleg szándékos eltitkolásról és a tisztességes és igazságos megoldások megakadályozásáról”. A múzeumnak és a művészeti minisztériumnak pedig átfogó és gyors vizsgálatot kell tartania az ügyben.
Botrány lenne, ha a nácik által eltulajdonított műtárgyakról szóló ismereteket szándékosan visszatartanák.
2024 októberében a német kormány úgy döntött, hogy megreformálják a visszaszolgáltatás szabályait. Eddig vita esetén a műalkotás örökösei és a tulajdonos egy tanácsadó bizottsághoz fordulhatott, amely javaslatot tesz az ügyben. A végső döntést aztán a Roth által vezetett bizottság hozza meg.