Több milliárd forint értékű műkincseket tartalmaz a Fejedelmek aranya című kiállítás, amit számos hazai gyűjtemény tárgyi emlékeiből állítottak össze szakemberek. Az utazókiállítás Erdély nagyvárosait járta volna be, azonban a harmadik állomás felé haladva a román hatóságok megállították a szállítmányt, majd jogszabályi előírásra hivatkozva nem engedték tovább. A kincsek sorsa napokig bizonytalan volt, most azonban, az éjszaka leple alatt, a magyarok egy páncélautóval szállították vissza hazánkba a kiállítást. Az eset páratlan kultúrpolitikai botrányt szült.
Napok óta forrongnak a kedélyek a parlamentben és a nemzetközi politikai színtéren is, mivel a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás sorsa − amely erdélyi bemutató körúton volt − egészen csütörtökig kérdéses volt.
A kiállítás anyagát több intézmény adta össze. A Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből származik a 220 darabot számláló, 16–17. századi erdélyi tallérgyűjtemény, amelyet a jegybank 2016-ban vásárolt meg Törő István műgyűjtő-galériatulajdonostól. A Pénzmúzeum a kiállításra az úgynevezett Törő-gyűjteményből 195 darab ezüsttallért, valamint 13 darab korabeli verőtövet adott. A kiállításon a pénzek mellett más tárgyak is láthatók voltak, amelyeket az erdélyi fejedelmek reprezentációs céllal használtak portréikon: a Magyar Nemzeti Múzeumból különböző ötvösművek, fegyverek, valamint az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött korabeli dísznyereg, fegyverek és egy 17. századi dolmány utazott a kiállítással.
A kiállítást nagy érdeklődés övezte Erdélyben. 2024. áprilistól Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban, majd 2024. szeptembertől Marosvásárhelyen a Maros Megyei Múzeumban tekinthették meg a látogatók – összesen 22 453-an látták. A kiállítási anyagban a fejedelmek által veretett egyedülálló ezüst- és aranyérmék voltak láthatók, amelyek kiegészültek fegyverekkel, páncélzatokkal és hatalmi jelvényekkel.
A vándorkiállítás tervezett harmadik helyszínére, Sepsiszentgyörgyre a műtárgyak azonban már nem kerülhettek át.
Ennek oka a román rendőrség folyamatosan módosuló és a korábbi helyszínektől eltérő, időnként életszerűtlen igényeinek közlése volt a szállítás módjára vonatkozóan.
A kulturális minisztérium úgy döntött, kézbe veszi a dolgokat, így a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával az éjszaka elindultak, hogy hazaszállítsák az utazó nemzeti kincset.
A kiállítók minden felmerülő kérésnek eleget tettek, aminek eredménye, hogy szombat reggelre a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával – először a román csendőrség, majd a magyar rendőrség kíséretével – hazatérhettek a műtárgyak Marosvásárhelyről. A sikeres akció lebonyolítása nem jöhetett volna létre a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzmúzeum biztonsági területeinek, szakembereinek szoros együttműködése nélkül.
A parlamentben Hiller István, az MSZP képviselője és Zsigó Róbert, a kulturális minisztérium parlamenti államtitkára még hétfőn szólalt fel az ügyben. Hiller „példátlan kultúrdiplomáciai esetnek” nevezte a történteket, és a szállítmány biztonságát féltve tette fel a kérdést: vajon „hol van a nemzet aranya?”
Erre válaszul Zsigó Róbert elmondta, hogy a tárlat egy nemzetközi együttműködés keretében valósult meg, és:
a kiállítás időtartama alatt – a sajtó- és különböző ellenzéki hangulatkeltéssel szemben – a műtárgyak sohasem voltak veszélyben, senki sem foglalta le őket.
Ennek ellenére a visszaszállítás körülményei meglehetősen érdekesek. Az Index információi szerint ugyanis az a páncélautó, amelyekkel a kincseket hazahozták, a román jogszabálynak megfelelt, ugyanakkor műkincsek szállítására nem feltétlenül volt alkalmas.
A piaci értékét tekintve nagyjából 5,5 milliárd forintos tárgyi gyűjtemény ugyanis csak speciális módon utaztatható,
ezzel elkerülve, hogy a több száz éves kincsekben bárminemű kár keletkezzen.
Hergár Eszter, a Pénzmúzeum igazgatója nyilatkozatában nem cáfolta értesülésünket. A szakember arról beszélt ugyanis, hogy az értékek biztonsága a vándorkiállítás indulásától folyamatosan biztosított volt, a szállításoknál és a kiállítások építésénél és bontásánál minden vonatkozó szabályozást betartottak a szakemberek. A műkincsek végig biztonságos, őrzött helyeken voltak.
Az ATV szerdán közzétett Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt Hiller István, aki az esettel kapcsolatban akkor egy másik szempontról is beszélt:
Ennek a kiállításnak a biztosítási értéke kétmillió euró, durván 800 millió forint (...) Ez a magyar nemzet elképesztő és csodás vagyona, aranya, ékszere, kincse. Akadály nélkül megy át Románia területére, senki nem szól egy szót sem, és ki is állítják egy helyen. Majd amikor ez a kincsszállítmány fegyveres őrzés mellett egy másik helyre, történetesen Marosvásárhelyről Sepsiszentgyörgyre indulna, a román hatóságok megállítják. Az indok, hogy nem megfelelő a szállítás. Mégis, ugyanilyen módon jutott el Budapestről a magyar–román határra, átkel a román határon, ugyanilyen módon elmegy Csíkszeredára, Csíkszeredáról Marosvásárhelyre, majd amikor ez megtörténik, menne tovább, és azt mondják: stop!
A politikus azt is elmondta, hogy Hankó Balázs kulturális miniszter felhívta őt, és kijelentette, hogy a további kiállításokat nem engedélyezi, illetve hogy páncélozott autó megy majd a kincsekért.
Hiller István arról is beszélt, hogy hazánkba is sok kincs érkezik külföldről, aminek biztosítására anno a kormány elé vitte az úgynevezett „műkincsekre vonatkozó kormánygarancia intézményét”. Eszerint: „A kormány garanciát ad igen nagy mértékben arra, hogy például a hozzánk érkező műkincseket gond nélkül és természetesen ugyanolyan állapotban visszaszolgáltatjuk (...) Én azt gondolom, hogy kezdeményezni kellett volna – ez a tavalyi év eseménye kellett volna hogy legyen – a román kormánnyal egy olyan tárgyalást, amikor elmondják, hogy ez ilyen értékű, és szeretnénk kérni kormánygaranciát.
Én úgy tudom, hogy ez nem történt meg.”
Hiller István elmondása szerint az ilyen megegyezés a kulturális diplomáciában bevett dolog, amit számos ország, köztük Magyarország is alkalmaz. Bevallása szerint azzal, hogy az ügyet a parlament elé vitte, nem volt célja sem a pánikkeltés, sem az, hogy botrányt generáljon. Csupán fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy a nemzeti kincsek egy másik ország területén ragadtak, ahol most egy olyan jogszabályra hivatkoznak, amit a kiállítás határon való átszállításakor is tudtak.
Ahogyan korábbi cikkünkben részletesen megírtuk, a román hatóságoknak a szállítás körülményeivel voltak problémáik. Helyi jogszabály szerint a nagy értékű tárgyak szállításához nem elég a fegyveres csendőrség biztosítása, a gyűjteményt páncélautóval kell szállítani. A Krónika beszámolója szerint a szigorúság részben a közelmúltban elrabolt dák kincsek miatt is van.
Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Krónikának azt mondta, hogy a páncélautó kötelező használatáról kormányhatározat rendelkezik, amely előírja, hogy a félmillió eurót meghaladó értékű javakat páncélozott járműben kell szállítani, csendőrök vagy őrző-védő társaságok lőfegyverrel felfegyverzett tagjai kíséretében.
Ennek alkalmazását azonban múzeumi értékek szállítása esetén az elmúlt 13 évben senkinek nem jutott eszébe számonkérni.
A Fejedelmek aranya kiállítás tavaly áprilisban érkezett Magyarországról Erdélybe. Elsőként a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum mutatta be a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Magyar Pénzmúzeummal és az Iparművészeti Múzeummal partnerségben. Onnan a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumba szállították. Sepsiszentgyörgyön december 4-én nyílt volna meg a kiállítás, de ez szállítási gondok miatt meghiúsult.
A kincsek hazaérkezését követően Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy a Fejedelmek aranya tárlat március 15-től megtekinthető lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban. A jegybevételek 50 százalékát a székelyföldi múzeumok kapják.
(Borítókép: Pénzmúzeum)