A 8. Mozart-nap nyitókoncertje

Vezényel: Keller András

MOZART: 3. (Esz-dúr) kürtverseny, K. 447

Devecsai Gábor, szárnykürt

• Az 1784–1787 között keletkezett kürtverseny – a szerző másik két befejezett kürtversenyéhez hasonlóan – Bécsben, Esz-dúrban és Joseph Leutgeb számára íródott.
• A mű a hagyományos háromtételes formát követi: gyors nyitótétel, lassú románc és vadászkürtös hangulatot árasztó rondófinálé követik egymást.
• Az eredetileg natúrkürtre írt versenymű ezúttal az inkább trombitával rokon, szárnykürt nevű hangszeren szólal meg.

„Boldogok a sajtkészítők, mert négy kürtversenyt kapnak Mozarttól, és mellé tréfás, gyakran cinikus megjegyzéseket. A szerzőnél huszonnégy esztendővel idősebb Joseph Leutgeb kürtművészt még Salzburgból ismerte Mozart.

A két zenészt Bécsben fújta össze újra a szél, amikor Leutgeb 1777-ben megörökölt egy bécsi sajtüzletet, amelyet Mozart apja, Leopold anyagi támogatásával kezdett el üzemeltetni. A 3. kürtversenyben előforduló kromatikus hangok és trillák ma is komoly kihívás elé állítják a modern, billentyűkkel felszerelt instrumentumokon játszó szólistákat, de a korabeli hangszereken, az ún. natúrkürtökön ezek a fogások extra truvájnak számítottak.

A kürtös hangszere tölcsérébe tett kezével tudta befolyásolni a hangmagasságot, mindezt virtuóz tempóban kellett tegye. Mozart a zenekarban oboák és kürtök helyett klarinétokat és fagottokat használ, ami puhább hangzást eredményez. Ezt a jóleső lágyságot fokozza a szárnykürt, amely a kürt és a trombita legjobb tulajdonságait egyesíti.

Ha pedig valaki nemcsak hallgatná, de meg is nézné a kottát, Mozart és Leutgeb meghatóan játékos barátságának bizonyítékát találja, hiszen a szerző időről időre vicces és csipkelődő kommentekkel szórakoztatta a kürtművészt. Vajon azért játszanak fejből a szólisták, hogy a kottát olvasva ne nevessék el magukat a koncert közben?”

MOZART: 21. (C-dúr) zongoraverseny, K. 467

Angela Hewitt, zongora

• Mozart 1785-ben saját koncertsorozatának egyik hangversenyére írta a versenyművet, amely éles kontrasztban áll az őt megelőző d-moll zongoraversennyel.
• A darab három tételből áll: kadenciával tetőző gyors nyitótétel, álmodozó lassú tétel és vígoperai jegyeket viselő finálé.
• Fényes C-dúr hangnemével ez az egyik legkedveltebb Mozart-zongoraverseny.

„A C-dúr zongoraversenyt gyakran »Elvira Madigan« zongoraversenynek is nevezik. De mégis hogy kaphatta Mozart 1785-ös műve az 1867-ben született Elvira Madiganről a becenevét?

A huszonegy évesen, tragikus szerelmi szál folyományaként életét vesztő dán kötéltáncos történetét többször is feldolgozta a filmművészet. A sztorit a svéd Bo Widerberg 1967-es rendezése tette igazán ismertté. És részben Mozart zongoraversenyének lassú tételét is, ugyanis a rendező a film ikonikus zenéjévé tette a mű dallamait. (Külön érdekesség, hogy a filmben szereplő felvételen Anda Géza játssza a szólót.)”

MOZART: Gran Partita, K. 361

A Concerto Budapest szólistái

• Az 1781 körül keletkezett mű hivatalos „címe”: 10. (B-dúr) szerenád fúvósokra.
• Nyolc salzburgi fúvósszerenádja után három bécsi darabjával Mozart messzemenően túllépi a műfaj addig ismert határait.
• A Gran Partita hét tételből áll: lassú bevezető után gyors nyitótétel, kéttriós menüett, lassú adagio, újabb menüett, lassú-gyors románc, variációs tétel és fergeteges finálé.

„Kizárja-e egymást Mozart és a szerenád műfaja? Egyfelől teljesen, hiszen a szerenád tulajdonképpen háttérzene, Mozart viszont olyan igényességgel komponálta meg valamennyi darabját, hogy azok a legkevésbé sem arra születtek, hogy ne figyeljen rájuk a közönség.

Másfelől viszont Mozart volt korának legnagyobb popszerzője, és joggal feltételezhetjük, hogy az újdonságra, a szórakozásra, a könnyedségre fogékony komponista szintetizátort is használt volna műveiben, ha lett volna már akkor. Az igazság tehát az, hogy Mozart a legigényesebb szórakoztató muzsikus, akit valaha is hordott a hátán a föld.

Egy olyan műfajhoz, mint a szerenád, azzal a vízióval nyúlt, amely csak belőle származhatott. A megszokott hat-nyolc hangszert tizenháromra cserélte, a kizárólag fúvós apparátust pedig nagybőgővel egészítette ki, világossá téve, hogy a szabadtéri, erkély alatt történő bazseválást itt koncerttermi zenélés váltja fel.”

A 8. Mozart-nap alkotói

Keller András művészeti vezető, Concerto Budapest, producer / Jancsó Nyika vezető operatőr / Lakatos Gergely producer, Zeneakadémia / Komlós András adásrendező / Szabó Stein Imre vezető rendező, producer. A Mozart-nap házigazdája: Batta András.

(Az idézett szövegrészek a Concerto Budapest kiegészítő magyarázatai az elhangzott zeneművekhez.)