Margaret Atwood megírja azt a memoárt, amelyet a rajongói már oly régóta várnak. Book of Lives angolul 2025 novemberében érkezik. Az Index információi szerint a kötet magyar nyelven is olvasható lesz, várhatóan 2026-ban, a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg.
2025 novemberében érkezik Margaret Atwood Book of Lives című memoárja, amelyben a szerző észak-kanadai gyermekkorának emlékei mellett írói pályafutásának történetét meséli el. „Vért izzadtam, amíg megírtam – túl sok élet van benne. Ha 25 évesen meghaltam volna, mint John Keats, rövidebb is lehetett volna” – mondta a 85 éves írónő a brit Vogue-nak.
Margaret Atwood sokat nevetett a könyv írása alatt. „A memoárban lehetőséged van emlékezni, leginkább hülyeségeket, katasztrófákat, bosszúságokat idéztem fel”, de életének meglepő és örömteli pillanatairól – és természetesen a könyveiről is szót ejt a kötetben.
A kiadóm késztetett rá
– felelte Atwood, amikor arról kérdezték, miért érzi úgy, hogy most jött el az idő.
Eredetileg unalmasnak gondoltam a feladatot, majd azt mondták, hogy egy irodalmi stílusú memoárra vágynak. Ez győzött meg.
A Vintage brit kiadó „mérföldkőnek számító kiadványként” jellemzi a memoárt. Úgy vélik, hogy a mű eddig soha nem látott módon enged betekintést az írónő munkafolyamatába, finom kapcsolódásokkal mutat rá, hogy a valóságot mi köti össze a műalkotással.
Atwoodnak több műve is olvasható magyarul, többek között a Fellélegzés (1984), A vak bérgyilkos (2003), a Pénelopeia (2007), a Boszorkánymagzat (2017), az Alias Grace (2017), valamint egyik legnagyobb szabású disztópiája, a MaddAddam trilógia (Guvat és Gazella, Az Özönvíz éve, MaddAddam), amelyben egy esetleges világégés társadalmi és vallási aspektusait járja körbe.
Az Index információi szerint a Book of Lives című kötet magyar nyelven várhatóan 2026-ban jelenik meg, a Jelenkor Kiadó gondozásában.
Atwood első verseskötetét magánköltségen jelentette meg, Double Persephone címmel, 1961-ben. 1969-ben megjelent első regényét, Az ehető nő című társadalmi szatírát sokan feminizmusának korai példájaként emlegetik.
Az irodalmi világhírt A szolgálólány meséje című, orwelli ihletésű 1985-ös disztópiája (negatív utópia) hozta el számára, amely a nők elleni elnyomás szimbóluma lett. A művet 1990-ben Volker Schlöndorff vitte filmvászonra. A könyvből 2017-ben Bruce Miller rendezésében nagy sikerű amerikai tévésorozat is készült.
(Borítókép: Margaret Atwood New Yorkban 2018. április 24-én. Fotó: Mike Coppola / Getty Images / Tory Burch Foundation)