Folyó szeli ketté címmel nyílt kiállítás a szentendrei MűvészetMalomban. A Ferenczy Múzeum munkatársai Pest vármegye régészeti kutatásainak több ezer éves hagyatékát tárják a vendégek elé egy igazán különleges kiállítás kereteiben. A tárlat szimbolikusan és vizuálisan is felidézi az elmúlt több ezer év hagyatékait vázlatokkal, festményekkel és számos érdekességgel kiegészítve, hogy a vendégek a tárgyi emlékeket újfajta kontextusban ismerhessék meg.
Lovas temetés, erődváros és gyapjas orrszarvú – csupán néhány azok közül a történelmi emlékek közül, amiket a Pest vármegyében feltárt régészeti leletek kapcsán most jobban megismerhetünk. Szentendrén, a MűvészetMalomban különleges kiállítást nyitottak, aminek célja, hogy a megyében meglelt régészeti emlékeket a kutatási eredményekkel együtt tárják a nagyközönség elé.
A Folyó szeli ketté című tárlatot a Ferenczy Múzeum munkatársa hozták létre. Ahogy azonban a 2025. március 6-i megnyitóeseményen is elmondták, nem csupán az ő érdemük a megszületett kiállítás. Ugyanis független és civil kutatók, továbbá régészhallgatók is aktívan részt vettek abban, hogy a végeredmény annyira átfogó legyen, mint ahogy azt eleinte eltervezték.
Rajna András, a tárlat egyik kurátora az eseményen elmondta, hogy nagyon hálásak a közös munkáért, családjuk támogatásáért, hiszen a régészet nem egy könnyű foglalkozás, aminek során néha esőben, fagyban, szélben is helyt kell állni. Sokszor a leleteket építkezések helyszínén találják meg, így kiemelten fontos, hogy milyen ütemben tudnak alapos munkát végezni a régészek.
A szakember hangsúlyozta, a régészet nagy különlegessége, hogy speciális háttértudást tudnak párosítani a kiállított tárgyakhoz, ami pluszrétegeket adhat egy tárlathoz:
Egy régészeti kiállításon sokkal több szöveg van, mint egy képzőművészeti kiállításon, de érdemes ezeket elolvasni, hiszen ezek adnak hátteret a tárgyaknak.
A kiállítás megnyitóján részt vett még Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere is, aki elmondta, hogy nagyon hálás a régészek fáradhatatlan munkájáért, hiszen polgármesterként látja, milyen komoly kihívások elé állnak egy-egy feltárás alkalmával. Ráadásul Szentendre környéke – akár Pest vármegye számos része – régészeti lelőhelyek tekintetében igen gazdag, kezdve a római kori városromoktól egészen a honfoglalás kori tárgyi emlékekig.
A megnyitóesemény után lehetőségünk nyílt megtekinteni a tárlatot. Igazán érdekes koncepcióval álltak elő ezúttal a szakemberek, hiszen a kiállítás címére utalva (szimbolikusan megidézve a megyét kettészelő Dunát), egyfajta függönysétányt hoztak létre a tér közepén. A termet kettészelő, finoman mozgó lepleken átlátni, de csupán homályosan, mintha vízen vagy ködön keresztül figyelnénk. A fentről ráirányított fény a finoman mozgó függönyökkel különleges alaphangulatot biztosít.
A tárlat térben és időben is széles skálán mozog.
A leletek egészen a paleolitikumtól (időszámításunk előtt 3,3 milliótól tízezerig tartó időszak) indulnak, érintik a bronz-, vas-, római, hun, avar és honfoglalás kort, az Árpád- és késő középkort, de még a XVIII. századot is. Bár koncepcionálisan a Pest vármegyében feltárt emlékeket állították ki a szakemberek, ezen belül 22 nagyobb lelőhelyről származnak a tárgyak és maradványok.
A kiállítás külön érdekessége, hogy nem csupán vitrinbe zárt kincsek halmazáról van szó. A szakemberek megrajzolták a maradványokat, hogy ábrázolják, az adott ékszereket és kiegészítőket miként viselték régen az emberek – hasonló módon közelítettek a lómaradványokhoz is, mivel a lovas temetés külön témakör a kiállításon –, de még a gyapjas orrszarvúról is készítettek egy hatalmas, barlangrajzokat idéző festményt.
Valódi közösségi alkotási folyamat volt, ahogy a szakemberek családjaikkal, esetenként gyermekeikkel karöltve dolgoztak a vizuálokon – ezt tenyérlenyomatokkal is megörökítették a tárlaton. Ráadásul néhány térbeli vázlatot is kiállítottak a kutatók, hogy az épületmaradványok és a római kori táborok, városok világa is közelebb kerüljön a vendégekhez.
Számos történetet írtak fel a maradványok mellé a múzeum dolgozói, ezáltal a leletek hátterét alaposan is megismerhetik a vendégek. Részletekbe menően merülhetünk el az előkelő, honfoglalás kori hölgy történetében, akit lovával temettek el, de a mohácsi vész idejéből fennmaradt érmék, az időszámításunk előtti hangedénykultúra vagy a lovas temetés ősi hagyománya is átfogó ismertetést kap a tárlaton.
A szakemberek figyeltek arra, hogy a kiállítás vizuálisan és tartamilag is emlékezetes maradhasson.
Ahogy a megnyitón Rajna András kiemelte, itt tényleg érdemes végigolvasni a leletek leiratát, hiszen a teljes élmény a tudás és vizualitás együttes hatásából tevődik össze A Ferenczy Múzeum Folyó szeli ketté című kiállítása 2025. március 7-től május 18-ig megtekinthető a MűvészetMalomban Szentendrén.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)